SZEMLE 2024. TAVASZ/NYÁR

TARTALOM

MESTERSÉGES INTELLIGENCIA

• 
  Farkas Fanni Regina: A szilícium siker - vagy más néven az AIFF
• Litkei Linda: AI vs emberi agy; A mesterséges intelligencia meghökkentő képességei
• Zagyvai Annamária: Az OpenAI továbbra is hasít a Mesterséges Intelligencia fejlesztésében
• Csonka Ferenc: Az MI hatásai és generált problémái az internet világában
• Kurucz Ágnes: A mesterséges intelligencia az egészségügyben
• Mátyás Flóra: Mesterséges művészet
• Mellen Adrienn Viktória: Az AI-generált képek árnyoldala: spammerek és csalók
• Sebők Lili: Mikor borul a mézesbödön: hogyan fejlődnek az AI által a romantikus csalások és mit tehetünk ellenük
• Tallér Lili: Schrödinger AI-a, avagy nyisd ki és megtudod, él-e még
• Várhegyi Ábel Antal: Leszálló ágban a ChatGPT
• Holló Beáta: EU kontra AI?
• Herceg Katalin Krisztina: Mesterséges információháló - az MI múltja, jelene és jövője
  
  

VESZÉLYEK ÉS MELLÉKHATÁSOK

• Beke Sára: Kiszivárogtak a hackerek adatai: kik, hogyan és mennyiért végeznek kémkedési tevékenységet Kínában?
• Bognár Farkas Gábor: Kína és az emberi jogok - a digitális technológia tükrében
• Mák Lilla: 2okos és Mobilfox – Tizenévesek tömegei taposták egymást limitált pólókért és néhány ezresért
• Nagyné Jelics Adrienn: Fake news: Figyelem! Veszély!
• Baksa Mátyás József: A bolygó jövője a tét-az elektronikus szemét problémája
• Dobkowski Letícia: A felhasználói adatok hasznosításának veszélyei
• Juhász Viktória: Az Egyesült Államokban zajló TikTok vita és az influencer marketing kihívásai
• Lipták Fruzsina: Épülő kibervasfüggöny: a szuverén orosz internet
• Szabaczki Franciska: Az Európai Unió és a Big Tech cégek ellentétei - adatvédelmi kérdések és az igazságos piac
• Bognár Boglárka Barbara: Kína szociális kreditrendszere és hatásai
  
  

STREAM

• Szövérffy Kincső Virág: Az élő streaming platformok veszélyei
• Békési Tamás: Zeneipar és streaming: konfliktus vagy megmentő?
• Kránitz-Sousa Boglárka: "Zene nélkül..."
• Takács Kristóf Nándor: Az Online TV és jövője
• Fehér Anna Orsolya: Nem számít többé a feliratkozószám a Netflixnek

NAGY CÉGEK

• Novák Mirella Hajnalka: Beeső eladások, furcsán viselkedő Apple ID-k. A legújabb hírek az Appletől
• Pajzos Barbara: Az Apple elektromos autó projektje
• Vitéz Katalin: Innovatív megoldásaival tartja vezető pozícióját a Facebook
• Edelényi Dorottya: Egészségünkre! - A Google kínálatából
  
  

KÖNYVTÁR

• Fazakas Luca Zsófia: A könyves közösségi oldalak hatása a könyvekre és olvasóikra
• Németh Kata: Az IT és a könyvtárak
• Süle Zsuzsanna Hajnalka: Az e-book kölcsönzés megvalósíthatósága - szerzői jog, másolásvédelem
• Daradics Iván Arisztid: A világ digitális gyűjteményei- előre mutató példák a könyvtári és múzeumi digitalizálásban

FEJLESZTÉSEK

• Lukács Dániel: Az Amerikai Egyesült Államok legokosabb városai
• Nagy-Ottinger Virág: Az agy-számítógép interfész a legújabb orvosi csoda?
• Földes Petra: Vekker

SZEMLÉZETT HÍREK 2023 tavaszán:

Kína szociális kreditrendszere és hatásai

Kínában az emberek szinte minden lépését megfigyelik. Ez az információ talán nem is újdonság. Mindannyian láthattunk olyan felvételt, amelyen például utcán történő arcfelismerés látható. Vagy néhányan találkoztak olyan könyvekkel, amelyek kínai titkosított oldalakról származó fordítás. Ezek csak kis részletei annak, mi mindent tartanak számon és mi minden befolyásolja a szociális kreditet, valamint különböző adatok feljegyzése hogy befolyásolhatja a mindennapi életet az ott élők számára.

Leszálló ágban a ChatGPT

2023 második fele óta a ChatGPT egyre több problémával szembesül. Ezek közül azok a szerzői jogi perek emelkednek ki a legjelentősebbnen, ahol számos jogalany lép fel jogilag műveik jogosulatlan haszonszerzési célú felhasználása ellen. Ha még ez nem lenne elég nagy kihívás, a ChatGPT most egy Claude nevű félelmetes ellenféllel is szembenéz, ami minden eddiginél komolyabb fenyegetést jelent. rá E kombinált kihívások eredményeként az OpenAI a közelmúltban jelentős nehézségekkel szembesül. Cikkem megvilágítja a perben érintett feleket, és összehasonlítja Claude teljesítményét a ChatGPT-vel.

Schrödinger AI-a, avagy nyisd ki és megtudod, él-e még

Ha a nyelvészeket kérdezzük, bizonyára az év leggyakrabban használt szava lenne a "mesterséges intelligencia". Ha egy tech-újságírónál érdeklődünk, szinte kötelező eleme a cikkeknek. Van, akinek segítség a házi feladatban, van aki fenyegetésnek érzi. S bizonyára akad olyan is, aki gondolkodás nélkül oszt meg a beszélgetőprogramokkal minden személyes információt anélkül, hogy a legkisebb aggályai is felmerülnének. De voltaképp mi is ez az egész "MI"-mizéria? Újabb társadalmi-technológiai szappanbuborék, vagy csakugyan hasznos is lehet, és ha igen, mire?

Egészségünkre! - A Google kínálatából

A kiegyensúlyozott mindennapi élet elengedhetetlen része az egészséges életmódra való törekvés. Az ehhez kapcsolódó információkhoz a mai fejlett technológia segítségével akár pillanatok alatt hozzájuthatunk. Az interneten egyetlen szóra rákeresve megannyi találati eredményt kapunk, noha ezeket az információkat óvatosabban kell kezelnünk. Nem minden forrás megbízható, ezért meg kell győződnünk a kapott válaszok hitelességéről. Hogy minél pontosabb eredményt találjunk, a Google az AI-t hívja segítségül. A nehezen körülírható bőrelváltozásokat a Google Lens vizuálisan veti össze más hasonló képekkel, így kiszűrve a legrelevánsabb találatokat. A mesterséges intelligencia ma már számos tudományterület alkalmazásában áll. Az éves Google Health eseményen, a Google Check Up-on bemutatták, hogy hogyan használják fel az AI-t a cégnél az egészségügy érdekében.

A könyves közösségi oldalak hatása a könyvekre és olvasóikra

A könyves közösségi oldalak és az ezeken tevékenykedő könyves influenszerek vitathatatlanul hatást gyakorolnak a nézőikre. A követőik az általuk bemutatott könyvek közül választják a következő olvasmányaikat, döntik el, hogy melyik felkapott könyv éri meg az idejüket, és értesülnek az aktuális drámákról, amik kimásztak egy-egy könyv lapjairól a valóságba. A nézők, olvasók, lehetséges könyvvásárlók által felállított kereslet pedig az egyének ízléséből összeadódva befolyásolja a könyvesboltok, könyvtárak kínálatát, ami miatt egy vállalkozás vagy intézmény sem hagyhatja figyelmen kívül az internet történéseit, ha minél nagyobb profitra és forgalomra törekszik. A könyves közösségi oldalak közül a TikTok könyves szeglete, a BookTok az, ami a platform sajátosságaiból adódóan a legnagyobb ütemben növekszik és változik, a kifejtett hatásokat pedig leegyszerűsítve kétfelé lehet osztani: a könyvekre és az olvasóikra.

Az Online TV és jövője

 A televíziózás életünk egyik elengedhetetlen tevékenysége. Kedvenc műsorainkon át az egyik legfontosabb és meghatározó területe az információátadásnak és befogadásának az internet után. Mint minden, ez a tevékenység is átalakulóban van a streaming platformok megjelenésével és az Online TV-ként emlegetett jelenség feltűnésével. Micsoda ez és milyen jövője lesz ennek?

A felhasználói adatok hasznosításának veszélyei

Ha valaki közzétett vagy keresett valamit az interneten, akkor igencsak valószínű, hogy adatait már vizsgálták, összegyűjtötték és felhasználták. A felhasználói adatok gyűjtése sokszor teljesen ártalmatlan folyamat: egy-egy weboldal a használói élmény és a honlap fejlesztése érdekében ellenőriz bizonyos adatokat. Azonban jelenleg számos adatbiztonsági probléma merül fel a használói adatok alkalmazása folyamán. Megkérdőjelezhető egyes alkalmazások adatgyűjtési technikája, továbbá félelmetesen élethű hamisított videó- és hangfelvételek generálhatók pár valós felvétel felhasználásával.

Mikor borul a mézesbödön: hogyan fejlődnek az AI által a romantikus csalások és mit tehetünk ellenük

A ma már általános jelenséggé vált internetes átverések jelentős veszélyeket hordozhatnak nemcsak a tapasztalatlan, de bármely internetes felhasználó körében. A romantikus csalás (honeytrap scam) nem egy újkeletű dolog, az AI technológia alapján működő alkalmazások terjedése miatt azonban egyre népszerűbb eszköz a bűnözők körében. A hatóságok a romantikus csalások új hullámára figyelmezteti az embereket, a mesterséges intelligenciával generált képek, hangfelvételek és videók ugyanis egyre nehezebben felismerhetők.

Madárlesen telefonnal

Aki gyakran jár a természetben, vagy nem a belvárosban él, bizonyára többször megállt már meghallgatni egy-egy madár különlegesebb énekét. Ha még a gondolat is felmerült benne, milyen jó lenne tudni, milyen faj hangja az, annak most itt a kiváló alkalom, hogy megállapítsa. Ehhez pedig még Schmidt Egonnak sem kell lennie.

A gépi tanulás "arcai"

Bizonyára a legtöbben már találkoztak a legtöbb videómegosztó felületen egyre inkább elburjánzó generált kép háttérre rávágott gépi felolvasású szöveg shorttal. Akiket már ez az igénytelenség is zavart, nem lesznek elragadtatva az új, immár egyszerű emberi arcot is generáló avatar-programtól.

Nem mindennapi módon ünnepelte születésnapját az AMD

 Az AMD (Advanced Micro Devices), alapításának 55. évfordulóját ünnepelte minap. Egy ilyen évfordulóról pedig mindenképp érdemes megemlékezni, s ez a vállalatnál nem akárhogyan sikerült – számolt be a Tom’s Hardware.

A vállalat történetének szempontjából fontos fotókat skáláztak fel a Ryzen processzorokba integrált mesterséges intelligencia (Ryzen AI) segítségével. Az első egy archív fotó volt az AMD tizenkettedik alkalmazottjáról, Rich Previte-ról. Previte 30 évig dolgozott az AMD-nél különböző beosztásokban, sőt egy ideig az AMD pénzügyi igazgatója és elnöke is volt. Miután 2000-ben nyugdíjba vonult, tanácsadó volt az AMD nem felejtő memória üzletágának kiválásánál, amelyből végül Global Foundries lett.

AMD

Az 1980-as évek végén az AMD egyesült a Monolithic Memoriesszal, és a világ akkori legnagyobb integrált áramkör-gyártójává vált. Az összeolvadásról készült képen az AMD vezérigazgatója, Jerry Sanders és a Monolithic vezérigazgatója, Irwin Federman látható, az üzletkötés pillanatában.

AMD

Feljavítottak egy olyan képet is, amelyik a vállalat dolgozóit örökítette meg 1969-ben.

AMD

Az AMD egy, a cég 40. évfordulója alkalmából készült videót is feltuningolt mesterséges intelligenciával (Topaz Video AI). A 4K-sra növelt videón az AMD több korábbi alkalmazottja látható, amint gratulálnak a cégnek. Ami érdekes: a videó végén az Nvidia társalapítója, jelenlegi elnök-vezérigazgatója, Jensen Huang is látható. Elmondja, hogy hálás az AMD-nek, hogy első állását adta az iparágban.

Mélytengeri robotika

Sokunk számára ismerősek lehetnek a Mi Micsoda? sorozat érdekes ismeretterjesztő kötetei színes fotóikkal, változatos témáival. Talán még arra is emlékszünk, milyen izgalommal töltött el a felfedezésekről szóló kötet elsüllyedt hajóival, felderítetlen régészeti helyeivel. A titkok, ismeretlen helyek, dolgok, állatok, felfedezésre váró kincsek nem csak a gyerekek fantáziáját ragadják magukkal. Talán nem is gondolunk bele, mennyire nem ismerjük még ma sem otthonunk, a Kék Bolygó titkait.

Vajon élvezetes a felfedezés akkor is, ha nem Attenborough-ként vagy Durrellként járjuk be a világot, hogy testközelből lessünk bele a legkülönbözőbb fajok életébe, hanem a legmodernebb számítógépek képernyőjén követhetjük figyelemmel, mit vesz föl a kameránk? És mekkora levegőt kell venni, hogy lefotózhassunk egy mélytengeri varangyot? Míg az első kérdésre az olvasónak kell megtalálnia a választ, a másodikat elolvashatja a továbbiakban.

Mesterséges információháló: az MI múltja, jelene és jövője

A mesterséges intelligenciák szünet nélkül változnak. Meglehet, nem tűnik szembe a különbség, azonban ezeket a mély és komplex információhálókat nem csupán adataik, de felhasználási módjaik is meghatározzák. Értékelésük függ a fejlesztőtől és a felhasználótól, de legfőképpen a világ alakulásától. Háromszáz évvel ezelőtt Galilei csillagászati valóságmodelljei áttörőnek számítottak. Meglehet, életében a közvélemény nem értékelte eléggé munkáját és emiatt támadták, azonban tagadhatatlan, hogy végeredményében meghatározta az elkövetkezendő korok tudományos fejlődését. 

Napjainkra Galilei mesterséges intelligenciái talán nincsenek már akkora hatással ránk, mint elődeinkre, hiszen több évszázad elteltével belénk ivódott mindaz, ami felépíti, így a továbbiakban nincs szükségünk arra, hogy a hálózatot készen megkapjuk: az adatok szabad áramlásával mi magunk is elkészíthetjük. A mesterséges intelligencia klasszikus formájában apránként nagy eséllyel válik természetes tudássá - legalábbis így volt ez, mielőtt fel nem virradt a digitalizáció hajnala és el nem kezdtek megszületni azon hálózatok, melyek teljes mértékben tőlünk és környezetünktől függetlenül létezhetnek.

A bolygó jövője a tét-az elektronikus szemét problémája

 A "Z"- és az "Alfa" generációknak már szinte lételemük a számítástechnikai eszközök használata. Ezek az eszközök idővel tönkre mennek, és használhatatlanná válnak. Néhány alkatrészt meg lehet menteni, de az összeset nem, és az újra nem hasznosítható alkatrészekből elektronikai hulladék lesz. A bolygó a túlnépesedés miatt így is küzd a sok ember-által generált szeméttel, és ezt a problémát ráadásul még jobban felerősíti ez a fajta hulladék.

A hadviselés jövője: AI fegyverek az Izrael–Hamász-háborúban

 

A 2023.10.07-én kezdődött Izrael–Hamász-háborúban, Izrael 2 mesterséges intelligencia által vezérelt fegyvert alkalmazott sikeresen a Gázai övezetben, a "Gospel" és a "Lavender" néven. De mik is ezek és mire képesek?

AI vs emberi agy; A mesterséges intelligencia meghökkentő képességei

Mai digitális világunkban rohamos fejlődés tapasztalható a mesterséges intelligenciák körében, melyek újabb változásokat hoztak a felhasználók számára. Az újabb technológia rohamosan terjed a vállalatokban, cégekben, de akár már az otthonunkban lévő okos háztartási eszközök, önvezető autók is nagy számban előfordulnak. A generatív mesterséges intelligencia alkalmazások, programok képesek a szövegek befogadására és azokra reagálni, esetleg újabb információkkal szolgálni a kérdezők számára (lásd ChatGPT). További kiegészítő funkciókként jelentek meg a képek és videók generálása is. Azonban ennek használata, alkalmazása rendkívül kérdéses: sok esetben nem megfelelő az általa generált információ, más esetben a képek, videók kapcsán probléma adódott a szerzői jogokkal. Egyes kutatókban felmerült a kérdés: Mik lehetnek a mesterséges intelligencia határai az emberi aggyal szemben? Erről indított egy sorozatot a BBC (AI vs the mind), mely szembe állítja, továbbá feltárja mikre képes még az MI az emberi aggyal szemben. Cikkemben ezen kívül további érdekes képességeket is olvashatnak, melyekről szintén a BBC számolt be.

A fizetős jelszómegosztás

2023-ban a Netflix drasztikus lépést tett, amikor is a jelszómegosztás ellen fellépett a streaming szolgáltató. Azóta több ilyen platform is, köztük a Disney+ is, a megosztás megfékezése felé vette az irányt. Ezt követően a Netflix felhasználóinak számai megugrottak, mely bevételi szempontból kedvezőnek számított a cég számára. Ez viszont mégsem jelenti a jelszómegosztás végét, csupán a térítésmentes oldalát.

Beeső eladások, furcsán viselkedő Apple ID-k. A legújabb hírek az Appletől

Beeső eladások

2024 első három hónapjában az Apple eladásai 4 százalékkal, 90,8 milliárd dollárra estek vissza az előző év azonos időszakához képest, írja a BBC. A beesést az iPhone-ok iránti kereslet meredek visszaesése is generálta. Ilyen bezuhanást több mint egy éve nem tapasztalt a techvállalat.

A cég vezetői szerint az eredményeket torzították a Covidhoz kapcsolódó ellátási zavarok, amelyek szokatlanul erős eladásokhoz vezettek a tavalyi év azonos időszakában. Azt jósolták, hogy az eladások az elkövetkező hónapokban ismét megindulnak majd, figyelembe véve a közelgő termékbevezetéseket és a beruházásokat a mesterséges intelligenciába.

Az iPhone-ok negyedéves értékesítése több mint 10 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához képest, és az eladások Európát kivéve minden földrajzi régióban csökkentek. A cég kínai piacán eddig 8 százalékos visszaesés volt tapasztalható.

Az AI-generált képek árnyoldala: spammerek és csalók

Ahogy az utóbbi időben egyre jobb minőségű, valósághűbb képeket lett lehetséges létrehozni az AI segítségével, sajnos várható fordulatként következett be, hogy a közösségi oldalakon egyes felhasználók rossz célokra fordítják őket. A hatásvadász tartalmakkal szerzett nézettségnöveléstől kezdve a súlyos anyagi kárt okozó átverésekig szinte bármi lehetséges lett a generált képek által. A helyzet komolyságát már egy friss kutatás is alátámasztja, illetve több cég is felismerte problémát. A Meta bejelentése alapján közösségi oldalaikon hamarosan címkézésre kerülnek az AI képek, de mi magunk is leleplezhetjük a megtévesztő tartalmakat. 

Kiszivárogtak a hackerek adatai: kik, hogyan és mennyiért végeznek kémkedési tevékenységet Kínában?

 A hacker szó hallatán a legtöbb embernek olyan személy vagy csoport ugrik be, aki vagy akik általában különböző intézmények, kormányzatok rendszereit törik fel adatok, információk megszerzése miatt, amelyekkel később zsarolhatják áldozataikat. Működnek azonban ún. etikus hackerek is, akik nem rossz szándékkal végeznek hasonló tevékenységet. Világuk viszont rejtélyes marad az átlagemberek számára, mivel főleg a háttérben tevékenykednek. Az elmúlt években azonban többek között Kína kapcsán is egyre gyakrabban számolnak be hackertámadásokról, célpontjaik között kiemelt helyen a nagyobb amerikai cégek, valamint kormányzati intézmények álltak. Egy dokumentum szivárogtatás viszont lehetővé tette, hogy a világ megismerje az egyébként sok szempontból meglehetősen zárt országban működő hackerek titkos világát.

Mesterséges művészet

A mesterséges intelligencia számos iparágat forradalmasított, és ez alól a művészeti világ sem kivétel. Az MI által generált digitális művészet egyre népszerűbb, és néhány alkotó és intézmény felkarolja ezt az új digitális formát. Mások azonban szkeptikusak a művészeti világban betöltött szerepével kapcsolatban. A mesterséges intelligencia (MI) lenyűgözte a felhasználókat azzal a képességével, hogy másodpercek alatt képes részletes képet készíteni, amelyek lehetnek színesek, dekoratívak. Ezek a képek olyan algoritmusok segítségével jönnek létre, melyeket úgy terveztek, hogy utánozzák azt, ahogyan az emberek alkotnak. Az algoritmusok festményeket, szobrokat, zenét, sőt, akár költészetet is létrehozhatnak. A mesterséges intelligenciát már számos más iparágban is használják, az egészségügytől a pénzügyekig, és csak idő kérdése, hogy a művészeti világban is mainstream eszközzé váljon.

Nem számít többé a feliratkozószám a Netflixnek

A nagyobb streamingszolgáltatók befolyásukat és sikerességüket korábban a feliratkozók számából állapították meg, amelyet évente többször is közöltek a nyilvánosság számára. Ebből az adatból indultak ki az elemzőcégek, levonva a következtetéseket, hogy mennyire számított egy bizonyos időszak sikeresnek az érintett médiacégnek. Azonban ez most megváltozhat.

A Netflix, a korábban bevett módszernek ellentmondva bejelentette, hogy a 2025-ös évtől kezdve többé már nem fogja közzé tenni előfizetőinek számát és annak későbbi alakulását.  Az adatokkal foglalkozó elemzők szerint a változtatás aggodalomra ad okot a streamingágazatban, ugyanis csak növekedési problémákra lehet ebből következtetni. Emellett, a legnagyobb feliratkozó táborral rendelkező Netflixet minden bizonnyal követni fogják a más rivális szolgáltatócégek.

Kína és az emberi jogok - a digitális technológia tükrében

Megjegyzés: mivel a témát már az órai feldolgozás alatt is igyekeztem a frissen megjelent híreknél kicsit tágabb kontextusban értelmezni, néhány esetben a linkelt források régebbiek, vagy általánosak. A regisztráló táblázatban a friss cikkeket tüntettem fel.

Hogy a Kínai Népköztársaság a mai napig totalitárius diktatúra, ahol az alapvető emberi jogok megközelítőleg sem érvényesülnek, nem különösebb újdonság. A történelmi tapasztalatok mellett az időről időre kiszivárgó esetek (például a kellemetlen igazságokat terjesztő állampolgárok "eltűnése"), vagy a hong-kongi demokrácia néhány évvel ezelőtti, nemzetközi szerződéseket sértő bedarálása egyaránt bizonyítja ezt. A részben kapitalista módszerekre áttérő (noha államilag kézivezérelt) gazdasági átalakulás nem járt együtt a demokrácia átvételével. Az sem meglepő hír, hogy Kína rohamléptekkel igyekszik különféle csúcstechnológiákban, így a digitális vívmányokban is utolérni a nyugati országokat, sőt a mindennapokban való alkalmazással jócskán tovább is lépett.

Az igazán ijesztő fejlemény a két terület egyre szorosabb összefonódása. Amennyire tudni lehet, legalább a 2020-as évtized kezdetétől a kínai állam mindinkább technológiai eszközökkel: arcfelismerő kamerák tömegével, mesterséges intelligenciára épülő algoritmusokkal, elképesztően széles körű adatgyűjtéssel az állampolgárok olyan teljes körű ellenőrzését képes megvalósítani, ami a korábbi diktatúrák számára elképzelhetetlen volt.