A könyvtárak a XXI. században kiléptek a négy fal közül, hogy közelebb kerüljenek az olvasókhoz. Érhetjük ezt szó szerinti értelemben is hiszen számtalan kezdeményezés szól arról, hogy a könyvtárak parkokban és más közösségi tereken kihelyezett programokat szerveznek, de más módokon is próbálnak közelebb kerülni a lakossághoz, például a közösségi média felületein keresztül.
2022 év elején a gyöngyösi könyvtárosok videójától volt hangos az internet és még interjú is készült velük, akik egy újszerű módját választották az olvasás népszerűsítésének. A Könyvtári Hírmondó elnevezésű youtube csatornájukon olyan vicces, zenés videót készítettek, amivel azt remélték sikerül minél többeket elérni és a sikeren felbuzdulva azóta is rendszeresen osztanak meg hasonló tartalmakat az oldalon.
Napjainkban ez már nem is tűnhet akkora újdonságnak, hiszen Magyarországon is szinte mindegyik oktatási intézmény jelen van Facebookon, Instagramon vagy más közösségi oldalakon, nem meglepő hát, hogy számos könyvtár is létrehozott saját felületet.
Hogyan lehetünk benne profik?
A Librarian Resources 13 pontban fogalmazza meg, hogyan használhatják ki a könyvtárak minél jobban a közösségi média adta lehetőségeket, melyből szeretnék csak néhányat kiemelni:
- Piackutatás: A célközönség felmérésével könnyebb ötleteket gyűjteni és figyelembe venni mi érdekli az embereket a posztok megválasztásánál.
- A legmegfelelőbb platform kiválasztása: Nem egyedi eset, hogy az adott intézmény több oldalt is használ az információk megosztására, de ilyenkor is fontos felmérni az olvasóink melyik alkalmazást látogatják legsűrűbben, milyen regisztrációval rendelkeznek a legtöbben.
- Stratégia kiépítése: Jó ötlet előre átgondolni milyen eseményekről, témákról készülnek posztok egy adott időszakban és előre beosztani azokat, esetleg automatikus posztolást is be lehet állítani, hogy ünnep- és munkaszüneti napokon is megjelenjenek, akkor is ha a könyvtáros éppen nem dolgozik aktívan.
Miről szólhatnak a posztok?
A legkézenfekvőbb a könyvtárban zajló különböző eseményekről posztolni - író-olvasó találkozó, könyvtári napok, gyermekkönyvtári foglalkozások -, de számos intézmény készít fényképes könyvajánlásokat különböző témákban. A Covid időszak alatt a gyöngyösi példához hasonlóan készültek videós anyagokkal is, akár meseolvasással, de a TMJV József Attila Könyvtár például podcastekkel tette színesebbé a bezártság időszakát az olvasói számára, melyeket heti rendszerességgel tett elérhetővé.
Voltak könyvtárosok, akik nem féltek az újdonságoktól és a megszokott Facebook posztok mellett rövid videókkal is megpróbálkoztak a TikTok alkalmazásban. A videókban betekintést engednek a színfalak mögé, válaszolnak a sokak által feltett kérdésre, miszerint "Mit csinál a könyvtáros egész nap?" és ugyancsak könyvajánlókkal próbálják elérni az alkalmazás találóan "#BookTok" elnevezésre hallgató oldalát. De nem csak ők a célközönség. A TikTok szinte minden fiatal életének része, rengetek videó készül naponta és még annál is többet pörgetnek végig a felhasználók. A nagy számok törvénye szerint éppen ezért arra is esély, hogy valaki véletlenül látja meg a könyvtár videóját és tetszik meg neki az üzenet. Sok esetben a videók készítői próbálják az aktuális trendeket is beleépíteni a videóikba, így nagyobb esélyük van még több nézettséget generálni.
Ahogy a közösségi média egyre nagyobb teret hódít, szinte elkerülhetetlen, hogy a könyvtári marketing részeként tekintsünk rá. Ugyan még csak pár év telt el azóta, hogy az első próbálkozások felütötték a fejüket máris számos lehetőséggel gazdagodtak a kulturális intézmények, melyek hasznosabbnak bizonyultak a régimódi módszereknél.
Források:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése