keresés

2015. december 17., csütörtök

Smart City fejlesztések összefoglalása

A világ lakosságának nagy része nagyvárosokban él. 2030-ra a szakemberek számításai szerint, ha ilyen ütemben folytatódik az urbanizáció az emberek 70%-a városi lesz. Ennek következtében időben el kezdtek gondolkozni az érdekeltek a fenntarthatóság kérdésein. A céljuk az, hogy minél kevesebb ráfordítással maximális energia kihasználás történjen, a lehetőségek szerint energiatakarékos és környezetkímélő megoldásokkal. A világ nagyvárosai számos „okos” megoldással rendelkeznek. Igaz a fejlettségük nem egyforma. Egy város fejlettségi szintjeit a legjobban egy lépcsőhöz lehetne hasonlítani. Különböző fokokat kell teljesíteni ahhoz, hogy okossá váljanak.



Az első cél: az infrastruktúra minőségi kiépítése

Az egyik leglényegesebb egy város szempontjából, hogy milyen fejlettségű az infrastruktúrája. Mennyire van kiépítve a közlekedés, milyen tömegközlekedési eszközöket használnak, fontos a közbiztonság. A leglényegesebb lépések a korszerűsítést szolgálják, kicserélik az elavult eszközöket, hogy takarékosabbak legyenek és kíméljék a környezetet, valamint a cél az, hogy egy eszköz több funkciót is ellásson. Erre a legjobb példa az modern lámpapózna, amelyben több funkciót is ötvöznek. Rendelkezik biztonsági kamerával, mozgásérzékelővel, korszerű LED izzókkal, akár elektromos töltőállomásként is funkcionálhat.
 Előtérbe helyezik a hibrid tömegközlekedési eszközöket, hogy csökkentsék a kipufogógáz mértékét. Hiszen egyre több nagyvárosnak megoldandó problémája a szmog, ami légúti megbetegedések kialakulásához nagymértékben hozzájárul.
Továbbá felismerték a „hálózat” fontosságát, valamint az emberek internet iránti igényét, ezért a szolgáltatók is egyre jobban törekednek a lefedettségre. Egyre több helyen építettek ki ingyenes WIFI hálózatot, hogy minél jobban kiszolgálja a mobiltársadalmat. 

A második fok: innovációs megoldások és az appok

A korszerűsített városokban egyre jobban előtérbe kerül az informatika szerepe. Bővül a technológiai tudás mind az eszközök, mind az emberek oldaláról. Mindennapossá vált az okos telefonok használata, szinte állandóan lógnak az emberek a weben. Már az általános használati cikkek is rendelkeznek internetkapcsolattal. Az autókban nemcsak GPS, hanem internet kapcsolat is van. Ezeket használják ki az erre szakosodott nagyvállalatok és megpróbálnak minél több megoldást kínálni a városfejlesztésnek.
Világszerte rengeteg példát lehet erre hozni, mint ahogy a korábbi cikkeimben említettem ezek közül néhányat. (okos kukák, okos parkolás,napelemes úttest)

A harmadik: Big Data és az analitika hatása

Az előbb felsorolt megoldásoknak az alapja, a rengeteg adat. Hihetetlen mennyiségű adatforgalmat generál egy realtime parkoló rendszer. Rengeteg információt kapunk a felhasználóktól úgy, hogy konkrétumot nem is tudunk az illetőről egyértelműen nem beazonosítható. A szakemberek ezeket l Big Data-nak ezzel is utalva a dolog nagyságára. Először az is gondot jelentett, hogy ezeket hogyan és hova tárolják, hogy minél több ember igényeit ki tudja szolgálni. Erre született a megoldás, ami manapság már nagyon elterjedt: a felhő.
A felhő, más néven cloud lehetővé teszi, a sokrétű adattárolást valamint a nem terheli a felhasználók eszközeit és gyors az adatok átfutási ideje. Több nagyobb informatikai cég is nyújt már ilyen szolgáltatást. Ezzel lehetővé tették a Big Data és az analitika kibontakozását.
„Bár a Big Data néven ismert kifejezésnek nem létezik pontos definíciója, jól körbe lehet határolni, hogy mit is jelent: olyan elképesztő, már-már felfoghatatlan mennyiségű adatot és annak feldolgozását, amit jellemzően a különféle hálózatokon lévő gépek és az emberek közösen állítanak elő, és amelyeket a korábbi módszerekkel nem igazán lehet feldolgozni. A big szócskát itt nem a szó szoros
értelmében kell nézni, hiszen az nem az egyes fájlok méretére vonatkozik, hanem a különféle adatok sokaságára.”A szakemberek nem akarták ezeket az adatokat elpazarolni, így az analitika segítségével különböző statisztikákat készítenek. Lassan egy egész üzletág bontakozik ki ebből.

Okos parkolás, mint példa

Rengeteg adat keletkezik, az internetes párbeszéd során, amit az autó és a parkolóhely között zajlik. Ezekből ki tudják nyerni azokat az információkat, hogy az XY autónak a tulajdonosa milyen útvonalon halad minden nap és milyen helyen parkolja le autóját. Ebből akár a vásárlási szokásaira is lehet következtetni, amire az a megoldás, hogy a közelében lévő üzletek, áruházak termékeire kedvezményt kap. Az áruház összefog az internet szolgáltatóval, kiegyeznek egy bizonyos forgalom utáni összegben így mindkét piaci szereplő jól jár, valamint az autós is, aki boldogan sétál be a kuponjával, valamelyik gyorsétterembe.

Magyarország még nem áll a lépcső tetején

Sajnos Magyarország még nem bővelkedik az innovációs terültetekben. Az infrastruktúránk egyre kiépültebb és vannak kezdeményezések a T-Systems és az ELMŰ által további fejlesztésekre. A Mammutnál lévő okos oszlop, a miskolci mozgásérzékelős lámpák, a BKV futár mind a fejlődőképességet mutatják, de hosszú még az út addig, hogy olyan innovációkat mutassunk fel, mint New York, vagy olyan okos applikációkkal rendelkezzünk, mint Barcelona turista guidja.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése