Az első cél: az infrastruktúra minőségi kiépítése
Az egyik leglényegesebb egy város szempontjából, hogy milyen fejlettségű az infrastruktúrája. Mennyire van kiépítve a közlekedés, milyen tömegközlekedési eszközöket használnak, fontos a közbiztonság. A leglényegesebb lépések a korszerűsítést szolgálják, kicserélik az elavult eszközöket, hogy takarékosabbak legyenek és kíméljék a környezetet, valamint a cél az, hogy egy eszköz több funkciót is ellásson. Erre a legjobb példa az modern lámpapózna, amelyben több funkciót is ötvöznek. Rendelkezik biztonsági kamerával, mozgásérzékelővel, korszerű LED izzókkal, akár elektromos töltőállomásként is funkcionálhat.Előtérbe helyezik a hibrid tömegközlekedési eszközöket, hogy csökkentsék a kipufogógáz mértékét. Hiszen egyre több nagyvárosnak megoldandó problémája a szmog, ami légúti megbetegedések kialakulásához nagymértékben hozzájárul.
Továbbá felismerték a „hálózat” fontosságát, valamint az emberek internet iránti igényét, ezért a szolgáltatók is egyre jobban törekednek a lefedettségre. Egyre több helyen építettek ki ingyenes WIFI hálózatot, hogy minél jobban kiszolgálja a mobiltársadalmat.
A második fok: innovációs megoldások és az appok
A korszerűsített városokban egyre jobban előtérbe kerül az informatika szerepe. Bővül a technológiai tudás mind az eszközök, mind az emberek oldaláról. Mindennapossá vált az okos telefonok használata, szinte állandóan lógnak az emberek a weben. Már az általános használati cikkek is rendelkeznek internetkapcsolattal. Az autókban nemcsak GPS, hanem internet kapcsolat is van. Ezeket használják ki az erre szakosodott nagyvállalatok és megpróbálnak minél több megoldást kínálni a városfejlesztésnek.Világszerte rengeteg példát lehet erre hozni, mint ahogy a korábbi cikkeimben említettem ezek közül néhányat. (okos kukák, okos parkolás,napelemes úttest)
A harmadik: Big Data és az analitika hatása
Az előbb felsorolt megoldásoknak az alapja, a rengeteg adat. Hihetetlen mennyiségű adatforgalmat generál egy realtime parkoló rendszer. Rengeteg információt kapunk a felhasználóktól úgy, hogy konkrétumot nem is tudunk az illetőről egyértelműen nem beazonosítható. A szakemberek ezeket l Big Data-nak ezzel is utalva a dolog nagyságára. Először az is gondot jelentett, hogy ezeket hogyan és hova tárolják, hogy minél több ember igényeit ki tudja szolgálni. Erre született a megoldás, ami manapság már nagyon elterjedt: a felhő.A felhő, más néven cloud lehetővé teszi, a sokrétű adattárolást valamint a nem terheli a felhasználók eszközeit és gyors az adatok átfutási ideje. Több nagyobb informatikai cég is nyújt már ilyen szolgáltatást. Ezzel lehetővé tették a Big Data és az analitika kibontakozását.
„Bár a Big Data néven ismert kifejezésnek nem létezik pontos definíciója, jól körbe lehet határolni, hogy mit is jelent: olyan elképesztő, már-már felfoghatatlan mennyiségű adatot és annak feldolgozását, amit jellemzően a különféle hálózatokon lévő gépek és az emberek közösen állítanak elő, és amelyeket a korábbi módszerekkel nem igazán lehet feldolgozni. A big szócskát itt nem a szó szoros
értelmében kell nézni, hiszen az nem az egyes fájlok méretére vonatkozik, hanem a különféle adatok sokaságára.”A szakemberek nem akarták ezeket az adatokat elpazarolni, így az analitika segítségével különböző statisztikákat készítenek. Lassan egy egész üzletág bontakozik ki ebből.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése