2014 Socialnetwork

Socialnetwork - hírszemle 2014

2014 EU

EU - hírszemle 2014

SZEMLE 2014. ŐSZ/TÉL /2

11  - Bálint Barbara - Wearable rengeteg - ki sem látszunk az okos eszközök mögül
12  - Tompai Dóra - A Google és az Android térhódítása. Mobil operációs rendszerek versenye
13  - Bene Zsófi - A Microsoft küzdelme a tabletpiaci részesedésért 
14  - Millich Dóra - A Samsung és az Apple koncepciója és harca a mobil piacon 
15  - Bodnár Barbara - Google - Facebook - Microsoft - Apple - Samsung? Ki lesz a világ ura?
16  - Palovecz Gabriella - A hálózatiság társadalmi-kulturális hatásai
17  - Nagy Kristóf - Hálózati sajátosságok - mémek, trollok
18  - Barta Eliza - On-line vásárlás és pénzmentes-fizetés
19 - Áldorfai Gergő - Okos háztartás, tárgyak, eszközök - a "dolgok internete"
20 - Pataki Fruzsina - Digitális gyűjtmények világszerte - előremutató példák

*
 - Tematikus összefoglalók
 - Retrospektív hírgyűjteményeink
 - Friss hírek
 - KutatásiNapló

*

iNternetSzemle
az iNapló és az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézetének szemleblogja.
Szerzőink másodéves BA hallgatóink - felelős szerkesztő: Fodor János PhD

SZEMLE 2014. ŐSZ/TÉL

iNternetSzemle
az iNapló és az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézetének szemleblogja.
Szerzőink másodéves BA hallgatóink - felelős szerkesztő: Fodor János PhD

01  - Deme Gábor - Veszélyek a Facebookon - nyilvánosság, bullying
02 -  Kovács Petra - A nagy celebfotó botrány 
03  - Nemesházy Marcell - Kommunikáció, marketing és piacépítés a Facebookon
04  - Farkas Csenge - Adatlopások, hack, adatbiztonság
05  - Iván Zsófia - A Snowden ügy és az NSA-botrány társadalmi visszhangja
06  - Bunda László - A fájlcsere jelene - Hazai helyzet
07  - Császár Vera - A hálózati fejlődés motorja? Reklám, marketing a weben és a közösségi hálón
08  - Papp Barnabás - A streaming szolgáltatás jelene
09  - Móring Tibor - Video szolgáltatás, online TV - van-e élet a Youtube-on kívül?
10  - Hevesi Daniella - Fényképezés és fotómegosztás funkciói és formái a közösségi weben
21  - Kocsis Teréz - A hagyományos elektronikus média átalakulása

folyt... /2

A hálózati fejlődés motorja - reklám, marketing a weben és a közösségi hálón

Napjainkban, az internet elterjedésével egyre nagyobb teret nyer a webes és  közösségi marketing. Ez a hirdetési forma a felmérések szerint sokkal hatékonyabb, és célzottabban jut el a fogyasztóhoz, mint a hagyományos hirdetés, nem is beszélve arról, hogy sokkal gazdaságosabb az előbbinél.

A kommunikációs folyamat cég és vásárló között itt közvetlenebb, s kétirányú, tehát a rögtön visszajelzést kaphatunk a célcsoporttól.

Natív reklámok, avagy hogyan rejtsük el a hirdetést az oldalunkon

Meglehetősen elterjedt az online média világában a native advertising. Ez a hirdetési forma leginkább a weboldalak tetején, illetve oldalszélein megtalálható hirdetésekre hajaz, ám ellentétben ezekkel a harsány, gyakran idegesítően arcunkba ugráló  reklámokkal, a natív reklám tökéletesen beleolvad az adott oldal struktúrájába, mindig illeszkedik az oldal tartalmához, formai megjelenéséhez. Nem agresszív és nem akarja mindenáron, hogy észrevegyék (persze éppen ezért kikapcsolni sem lehet olyan könnyen). Így könnyebben jut el a megfelelő célcsoporthoz, hiszen a felhasználók nagyobb eséllyel nézik meg, mint a hivalkodó reklámokat.

 

Források:
tudatosvasarlo.hu
digitalhungary.hu
adserver.blog.hu

Kép

Közösségi oldalakon jótékonykodik a Toyota

A napokban indította el azt a társadalmi kampányát a Toyota, melyben gyereküléseket adományoz egy Buckle Up for Life nevű alapítványnak. Ez az alapítvány kórházakkal együttműködve a hívja fel a figyelmet arra, hogy a gyerekülések mennyire nélkülözhetetlenek. A Toyota a Facebookon és a Twitteren próbája meg elérni célcsoportját. Itt különböző hashtagekkel promotálja a kampányt, melynek keretein belül a felhasználóknak minél több olyan képet kell feltölteniük, ami gyerekülésben ábrázolja a kisgyerekeket. A megfelelő hashteggel megosztott fotók után a Toyota gyereküléseket adományoz az alapítványnak, mégpedig minden megosztás után tízet.

Forrás: marketingmorzsak.hu

Kép

Pénzszerzés a közösségi oldalakon

Remek reklámfogással élt a közelmúltban két közösségi oldal is, átalakítva ezzel a közösségi hálózatokon való hirdetést, újabb csapást mérve a Facebookra. 

A Bonzo Me és Bubblews ugyanis fizetni akar felhasználóinak az oldal használatáért.  A Bonzo Me reklámbevételeinek akár nyolcvan százalékát is felajánlja a felhasználóknak a legnépszerűbb bejegyzésekért, ami - tekintve, hogy a Facebook nem osztja meg hatalmas reklámbevételét az oldalát használókkal - ígéretes promóciónak tűnik. A Bubblews pedig már a bejegyzések kattintásait, az online aktivitást és az üzenetek hosszúságát is figyeli.

Forrás: pcworld.hu

Kép1

Kép2 

Nem volt szerencséje a Wallmartnak a Halloween jelmezekkel

Újabb példát láthattunk a közelmúltban arra, hogy hogyan nem szabad meghirdetni egy terméket a weben. A népszerű amerikai áruházlánc ugyanis nemes egyszerűséggel lekövérezte a vevőit weboldalán. A molett hölgyek számára általánosan használt "Plus size" kifejezés helyett a "Fat" jelzőt használták online webáruházukban. 

 

Nagy botrány kerekedett az esetből. A felháborodás színteréből nem maradhatott ki a közösségi média sem. A Twitteren egymás után jelentek meg a megbotránkozott posztok, melyek nagy részében bunkónak nevezték az áruházat. Végül a cég elnézést kért az érintett hölgyektől a közösségi oldalon, illetve saját oldalán.

 

Források:  

marketingmorzsak.hu 

edition.cnn.com 

Kép 

Szívünkhöz szól a Sainsbury's karácsonyi reklámja

Az angol szupermarketlánc legújabb reklámjához az első világháború témáját használta fel, úgy tűnik igen nagy sikerrel. A háború századik évfordulója okán készített film egészen rendkívülire sikerült, hatására talán egy kicsit mindenki elgondolkodik a karácsony üzenetén.

Az interneten terjedő videóban az 1914-es háború karácsonyát láthatjuk...a lövészárokban - ez volt ugyanis a háború első karácsonya -, illetve azt a tűzszünetet, melyet a katonák ekkor kötöttek. A német és angol katonák ugyanis ezen a napon elhagyták a lövészárkokat, s egy napra a béke jegyében beszélgettek, ajándékoztak egymás közt, ám a nap végeztével folytatódtak tovább a háború borzalmai. 

Források:
kreativ.hu
netextra.hu
doily.hu

Kép

Veszélyek a Facebookon - nyilvánosság, bullying

Az internet megkönnyebbíti a kommunikációt,  könnyebb a véleményközlés, valamint egyszerűbb megismerni a másikat, kapcsolatot kialakítani. 

De, hogy az internetes jelenlétnek milyen hátrányai vannak, a válasz hasonló: olyan könnyen szitkozódhatsz, mint még soha, könnyebb megismerni a másikat ha feltöröd a Facebook profilját, és könnyebb a trágár vélemény közlése mellyel megalázhatod a kiszemeltet, valamint nem muszáj a zaklatódnak még otthon sem békén hagynia téged, nyugodtan írogathat a nappaliból önértékelésre, önképre káros üzeneteket.

Hogy mit jelent a bullying és hogy kapcsolódik ide? Ezt az angol kifejezést akkor használjuk, ha valakit lelkileg terrorizálnak, zaklatnak, kigúnyolnak, megfélemlítenek. Leginkább a tinédzserek körében elterjedt, és bárki áldozatává válhat.

A számítógépes vírusok megjelenése és fejlődése

A számítástechnika fejlődésével, elterjedésével egy időben megjelentek a számítógépes vírusok is, melyek kezdetben csak a lehetőségek kihasználására irányuló programocskák voltak, minden ártó szándék nélkül. Az első számítógépes vírus csak egy verset jelenített meg a megfertőzött számítógépen, s floppy disk segítségével terjesztette magát, míg az ezt követők, mint például a Lehigh, a Jerusalem, a Cascade és a Miami a floppykkal, a programok mellet megbújva terjedtek.

A Windows operációs rendszer elterjedésével a vírusok többsége már azt vette célba. A legnagyobb robbanás az úgynevezett makrovírusok területén volt, ugyanis a Microsoft Office hatékonyságát segítő makronyelv remek alap volt vírusírásra is. Ezek a vírusok sokkal jobban terjedtek, mint a programvírusok, hiszen az ember általában dokumentumokkal dolgozik.

Ello - a Facebook új riválisa

Könnyen meglehet, hogy megdönti a Facebbok töretlen egyeduralmát egy új közösségi oldal, az Ello. Az oldal népszerűsége egyre nő, hetek óta egyre több és több felhasználó csatlakozik hozzá.

Az Ello sikere leginkább annak köszönhető, hogy pontosan azt nyújtja, amit a Facebook nem. Például számos felhasználó adatlapját letiltotta vagy megszüntette az oldal nemrég, mert nem a valódi nevét használta. Ezért sokan - leginkább művészek és előadók  - elpártoltak a Facebooktól. De döntérv volt az "elvándorlásnál" a reklámok és hirdetések garmada is. Ezek után az Ello fejlesztőinek nem volt nehéz dolga: csak létre kellet hozni egy reklámmentes, felhasználóközpontú közösségi oldalt. Nos, az Ello ilyen. Nincs megfigyelés, adatgyűjtés, lájkvadászat, játékfelkérések, reklámok. Maga az oldal is hihetetlenül visszafogott, letisztult és átlátható, ezzel is hirdetve fő profilját: az egyszerűséget. Kérdéses viszont, hogy meddig, illetve miből tartható fenn egy oldal hirdetések nélkül, s hogy az oldal kezdeti sikere meddig tart majd.

Források:
origo.hu
bitport.hu
librarius.hu

Kép

A hálózatiság társadalmi-kulturális hatásai

A társadalmunk az internet feltalálása és elterjedése során sokat változott. Az információ korát éljük, amikor bármit, bárhol, bármikor el lehet érni. Ennek vannak hátul ütői és előnyei is. A generációk között nagy különbségek fedezhetők fel. A fiatalok már beleszülettek a hálózat adta lehetőségek végtelen tárházába, míg az idősebbek egy része csak nagy nehezen vagy egyáltalán nem tudták elsajátítani az internet használatához szükséges tudást. A társadalmunk folyamatosan változik, ahogy az online élet begyűrűzik a valós életbe. Ezt talán a mai általános, középiskolás gyerekek és a ma harmincas, negyvenes vagy idősebb korosztály gyerekkora közötti különbségek mutatják a legjobban. Vagy már a húszas korosztály óvodás élményei és a mostani óvodások közötti is van különbség? Erre még sajnos nincs statisztika. A cikkemben a generációk leírásával kezdeném. A továbbiakban pedig olyan témákat dolgozom fel, amik véleményem szerint sürgős probléma (cyberbullying), illetve változtatásra szorulnak (multitasking, esélyegyenlőség).

Digitális gyűjtemények világszerte - előremutató példák

A mai ember élete digitalizáció nélkül szinte elképzelhetetlen lenne. A technika fejlődésével ez a folyamat egyre nagyobb hangsúlyt kap a tudományok és a kultúra minden területén. Magyarországon is egyre több gyűjteményt digitalizálnak, de most arra szeretnék néhány példával utalni, hogy mi a helyzet ezen a téren világszerte.

A streaming-szolgáltatás jelene

A zeneipar teljesen átalakult az elmúlt pár évben – köszönhetően a streaming szolgáltatások elterjedésének. A változások újradefiniálták a kiadók és a zenészek közötti kapcsolatot, s – véleményem szerint – a kreativitás bizonyos stílusokban, zenészek munkáiban újfent megjelent. A jövő azonban kérdéses, hiszen a múltban is annyi példát láthattunk arra, hogy egy alapvetően szabad, kreativitást biztosító környezet bizonyos külső tényezők behatására önmagából kifordulva, pont eredeti céljának ellentétének nyújtott táptalajt.

Ebben a cikkben a fenti közegben történt friss változásokról, történésekről található egy összefoglaló.  

Kommunikáció, marketing és piacépítés a Facebookon

Aki kicsit is képben van a modern közösségi világ, és a netes társadalom történéseivel, biztosan tudja, hogy az internetes közösségi oldalak napjaink egyik legértékesebb hirdetési felületei. Mindezek közül is a legismertebb és legszélesebb körben használt ilyen oldal a Facebook. 2014-re a világon több mint egy milliárd, Magyarországon pedig közel 4,5 millió aktív felhasználóval rendelkezik. Nagy ziccert hagynának ki a multicégek, vállalatok, ha nem használnák ki ezt a közösséget. A Facebook is természetesen nyereséget szeretne, ezért lehetőséget is biztosít a cégeknek adott összeg ellenében hirdetni tartalmaikat. Ennek következtében mára természetessé vált, hogy egyre több fizetett hirdetéssel találkozhatunk üzenőfalunkon. 

On-line vásárlás és pénzmentes-fizetés (Összefoglaló)

Egy teljesen átlagos, normális életet élő, dolgozó ember pénzügyei is nagyon sokrétűek lehetnek, egy üzletemberről, vállalkozóról, vállalkozásról nem is beszélve. Pont ugyanígy az internetes vásárlás és az online fizetőeszközök, fizetési módok is millióképpen szerteágaznak. Nagyon sokféle módon elkölthetjük a pénzünket online, befektethetünk bitcoinba, használhatunk virtuális számlát (pl. Paypal), de akár online fizethetünk a saját bankkártyánkkal is (pl. Aliexpressen, Amazonon).Több millióan használják az internetes boltokat vásárlásra, eszméletlen összegek mozognak egy nagyobb internetes áruházban, viszont ez még csupán a jéghegy csúcsa: sokkal nagyobb összegek mozognak a Láthatatlan Weben belül. Habár a tökéletes megismeréshez évek gyakorlata kell, itt egy összefoglaló a web látható részétől haladva a Láthatatlan web bugyrain át.

A Digitally Imported megújulása.

A Digitally Imported egyike a legnagyobb zenei stream-szolgáltatóknak: bár igaz, hogy elektronikus zenére vannak specializálódva, ám ezt 80 csatornán, stílusokra lebontva teszik, úgyhogy a pattogós ütemek rajongói mind megtalálhatják a számításukat.

Az amerikai cég körülbelül egy hónapja nyilatkoztak a terveikről – ők a jövőben az első olyan elektronikus zenével foglalkozó platformmá szeretnének válni, amely „integrálja a rádió, a zenehallgatás és az elektronikus kereskedelem jellemzőit”.

Emiatt a Digitally Imported szépen lassan elkezd átalakulni egy Pandora/Spotify/iTunes keverékké. Lehetőség van a Pandorához hasonlóan a megszokott passzív rádióhallgatáshoz – a szolgáltatásnak van egy fizetős, prémium része is, ahol mások által vezetett, s ingyenes szolgáltatáshoz képest több csatornát és jobb hangminőséget kapnak, s eltűnnek a reklámok.
Emellett hallgathatunk saját magunk által kiválasztott számokat – és persze dalokat és lemezeket vásárolhatunk az iTunes-hoz hasonlóan.

A váltáshoz egy új web és mobilalkalmazást is kiad, amely a következő funkciókat tartalmazza:

Rádió:

• - Folyamatos audio-szolgáltatás zavartalanul.
• - Exkluzív tartalmakhoz kapcsolódó előrejelzések.
• - Személyre szabható csatornák, ahol az hallgatók kérhetnek zenéket.
• - Exkluzív hozzáférés a „DI Journeys”-hez, amit különböző DJ-k tartanak a világon.

Ha katalógusukból választunk hallgatni valót:

• - A dalokat megállíthatjuk, átléptethetjük.
• - A dalok, show-k, előadók, kiadók és csatornák között kereshetünk.
• - A korábban lefutott show-kat és tartalmakat meghallgathatjuk.
• - Lejátszási listákat hozhatunk létre, melyeket meg is oszthatunk másokkal.

Azt, hogy a dalok hogyan lesznek elérhetőek, a Digitally Imported csapata fogja eldönteni. A megújult szolgáltatás körülbelül 300.000 dallal fog indulni, de 2015 végére megnövekedhet fél millióra is.

A platform maga csak az Egyesült Államokban és Hollandiában lesz elérhető kezdetben, de később más országokban is megjelenhetnek. Mindkét országban a nem előfizetők hozzáférhetnek az ingyenes rádiószolgáltatásokhoz, ahol nem ússzák majd meg a reklámokat, de az USA-ban a zenei katalógust is szabadon hallgathatják. A reklámok eltüntetésének az ára hét dollár/hónap, vagy hetven dollár/év.

A hollandoknál a zenei katalógushoz való hozzáférés a prémium előfizetés része lesz, de ahogy növekedni fognak a reklámokból származó bevételek, valószínűleg a többi, nem előfizető tag is hozzáférhet a szolgáltatáshoz.

Forrás: [1] [2]

Egy kis újdonság a gitárerősítők világában

A Line6 neve nem ismeretlen a zenészek körében: a cég modellező erősítőivel, multieffekt-pedáljaival, USB interfészeivel meglehetősen kedvelt cégnek számít mind a profi, mind az amatőr zenészek között.

Legutóbbi erősítő-modelljük, az Amplifi első pillantásra a külsőségeket leszámítva nem mutat semmilyen különlegességet, ám az innovatív törekvéseket, mint mindig, használat közben tapasztalhatjuk meg.

Az Amplifi egy modellező-erősítő – a koncepció a digitális jelmodellezésen alapul, amely során egy kívánt hangszer kimeneti jelét digitalizálják, majd azt egy erre a célra használt szoftver algoritmusain átfuttatják. A szoftver képes bizonyos környezeteket – ezeken értsük a következőket: erősítők, kabinetek stb. – szimulál, majd az így kapott jelet visszakonvertálják analóg jellé, s ez megy tovább az adott erősítő áramkörére. Ilyen erősítőket maga a Line6 is forgalmazott az Amplifi előtt (ez a Spider széria), ám más cégek is foglalkoznak a technológiával: a Peavey (VYPYR széria). a Fractal (Axe-FX), a Fender (Mustang) és a Roland (Cube) is forgalmaz ilyen erősítőket.

Az erősítő különlegessége tehát nem az alkalmazott technológiájában, hanem a hozzá letölthető programban rejlik: az Amplifi App-al (mely Androidra és iOS-re is elérhető) szoftveres környezetben, telefonunkon vagy tablet-ünkön tudjuk beállításainkat változtatni, a modellezendő erősítő típusát kiválasztani, effektláncokat létrehozni, melyeket azonnal alkalmazhatunk is, de el is menthetjük patch formájában, ha esetleg később használni szeretnénk.

Az elmentett patch-einket azonban a program saját, beépített közösségi funkcióját felhasználva meg is oszthatjuk másokkal, vagy akár mi is válogathatunk, s azokat le is tölthetjük, melyeket szabadon módosíthatunk, s értékelhetünk is kedvünk szerint.

Ha pedig kedvenc számunkra szeretnénk gitározni, akkor annak kiválasztása után a program automatikusan létrehoz egy profilt a hangzás számára, amelyet persze elmenthetünk, módosíthatunk – mindent a saját ízlésünk szerint.

Igaz, valószínűleg nem ez az eszköz fogja kiváltani a méregdrága csöves erősítőket, ám otthoni gyakorlásra, amatőröknek tökéletes kis eszköz, melynek egyetlen problémája, hogy ha nem rendelkezünk minimum egy okostelefonnal, akkor nem tudjuk kihasználni a benne rejlő lehetőségeket.

Maga az erősítő egyébként Bluetooth – lejátszóként is működik, sőt, még gitározhatunk is zenéinkre.

Forrás: [1] [2] [3] [4] [5]

A klasszikus és jazz zenészek helyzete: biztos a kiadók vannak a legnagyobb bajban?

Az utóbbi időben meglehetősen sokan támadják a streaming szolgáltatásokat – egyesek azért, mert deficitesek, mások azért, mert elveszik tőlük a megélhetésüket.
Persze azért vannak kivételek -, ám (saját véleményem szerint is) pont azoknak a hangját halljuk legkevésbé, akiknek tényleg problémát jelent az egész jelenség.

Úgyhogy tegyük fel a kérdést: mi is pontosan a helyzet a klasszikus- és jazz zenészekkel?

A jelenlegi szituációban az a szomorú helyzet állt elő, hogy ezekben a stílusokban alkotó művészek, akiknek legtöbbjük ténylegesen saját maga írja a zenéjét és játssza fel – felkopna az álluk, ha csak a rögzített zenéjükből származó jövedelmükből kellene megélniük. Ebben természetesen szerepet játszik az is, hogy meglehetősen niche stílusokról beszélünk, bár azt se hagyjuk ki a számításból, hogy a jazz zene esetében beszélhetünk egy évek óta tartó, a saját szabályai és konvenciói miatt megújulni képtelen zenei stagnálásról is.

Elég ritka egyébként, hogy valaki a fenti scénákból beszélne a problémákról – ám ezek üdítő kivétele Zoe Keating csellista és komponista. Ez már csak azért is érdekes, mert ő lehetne annak a kategóriának az archetípusa, akinek elég jól kellene keresnie ezen a streaming-dolgon: bevételeinek 8 százalékát teszi ki a streaming - szolgáltatásokból befolyó összeg. Az Apple (pontosabban az iTunes rendszere), mely ugye kisebb összegekben utalja át a megkeresett összeget (99 centet dalonként), hatszor utalt a számlájára összesen pénzt. Az a két millió megtekintés, ami a Youtube-on jött össze, 1,248 dollárt ért, míg az a 400.000 fő, akik a Spotify-on akadtak rá, 1,764 dollárt.

Nem is feltétlenül a stream, hanem a digitális éra az, ami miatt haldokolnak a
rádióadók, a lemezboltok – ez pedig különösen nehezen érinti a jazz és klasszikus zenészeket. A jelenlegi helyzet feltűnő hasonlóságot mutat Jason Moran szerint azzal a helyzettel, ami a ’20-as, ’30-as évekre volt jellemző: a zenészek szinte alig kaptak pénzt a kiadott dolgaik után.

Ezek a problémák minden olyan zenészt érintenek, akik nem tartoznak a szupersztár kategóriába. A steraming-szolgáltatások után kapott jogdíj például hírhedten minimális. A kiadók pedig a friss szerződésekben sokszor a hallgatottsághoz kötik a kifizetéseket: ez alapján, ha egy adott dal nem ér el egy bizonyos letöltési számot, akkor a zenészek nem kapnak az adott dal után jogdíjat.

A problémát csak súlyosbítja, hogy azok a kiadók, akik olyan katalógussal rendelkeznek, ami tartalmaz olyan tételeket, amik után nem kell jogdíjat fizetni, általában jobb ajánlatokat kapnak, mint azok, akik csak friss zenével foglalkoznak. Ted Gioia, jazzkritikus, zenei történész, jazz-zongorista szerint a kiadók sok ehhez hasonló trükkel rendelkeznek, hogy minél több pénzhez jussanak a zenészek rovására.

Gioia:”Ha Lady Gagának vagy Justin Biebernek hívnak, semmi problémád nincs ma. Más esetben azonban nem kapsz jogdíjakat. Ezeknek a megállapodásuknak alaptermészetük, hogy a gazdagot gazdagabbá, a szegényt szegényebbé teszik.”

Forrás: [1] [2] 

Az internet elhozta volna a zenei utópiát?

November 15-én, a Melbourne-ban tartott Face the Music konferencián Steve Albini előadásában konkrétan szembe ment az elemzők és kiadók által képviselt nézettel: szerinte a zenészek a mai, internet dominálta zenei világban sokkal jobb helyzetben vannak, mint korábban.

Steve Albini valószínűleg egyébként az az arca a zenei iparnak, akit mondhatni a nagyközönség nem ismer, de nagy valószínűséggel kapcsolatba került valamilyen munkájával. Amellett, hogy 1978 óta zenél különböző zenekarokban (Shellac, Big Black, Pigface, stb.), hangmérnökként és producerként mára több, mint 2.000 lemezen dolgozott – sok szinte teljesen ismeretlen zenekarral is, de referenciaként felmutathatja a Pixies – Surfer Rosa-ját, PJ Harvey – Ridof Me-jét, a Neurosis – Times of Grace-jét és a Helmet – Meantime-ját.
Na meg persze a Nirvana utolsó lemezét, az In Utero-t.

Emellett anno ’93-ban írt egy esszét „The Problem of Music” címmel, melyben saját tapasztalatai és élményei alapján levezette, hogy a kiadók, a felvételben és a gyártásban résztvevő szereplők mennyit is profitálnak egy zenekarból mondhatni a zenészek kárára - annak a tükrében, hogy az egész procedúra mennyit is hoz a konyhára.

A korábban egyébként a zeneipar legcinikusabb résztvevőjének tartották, ám a jelenlegi helyzettel kapcsolatban optimizmusáról tett tanúbizonyságot. A korai állapotokkal ellentétben, ahol a legtöbb zenekar képtelen volt a maguk megélhetését biztosítani a zenélésből, ellenben a kiadókkal, akik a tehetségükből meggazdagodtak, viszont a royalty check-ekkel szűkmarkúskodtak.

Bár a helyzet ma sem tökéletes, de a jelenlegi rendszerben, kihasználva az internet adta lehetőségeket, egy zenész vagy egy zenekar több pénzt kereshet, mint egy kiadóval a háta mögött. Albini és egy rakás indie banda -meg némely zenész szerint, akiknek egyáltalán nem érte meg a rivaldafény (lásd a Helmet sztoriját) – most, kemény munkával és aktív jelenléttel az internet miatt biztos megélhetést tudnak kovácsolni maguknak a zenélésből. Nem egy zenész van, aki a Bandcamp-en személyesen, a rajongókkal kommunikálva árulja a termékeit.

             

Természetesen az internet megjelenésével azok a zenekarok is jól jártak, akiknek anno nem sikerült az áttörés – ő a detroit-i Death-et (nem a Chuck Schuldiner-féle) említi, akik e médium miatt találták meg közönségüket, s az újraalakulás óta boldogan koncerteznek.
Mindezt körülbelül 40 évvel az utolsó kiadott anyaguk után. 

Albini szerint az internet elhozta az a zenei utópiát, amelyben az érvényesüléshez nincs szükség arra a korrupt, csak magának dolgozó kiadói hátszélhez, amely a múltat jellemezte. A hallgatóság is könnyebben hozzá tud férni az általa nem ismert, vagy friss zenékhez, hiszen tulajdonképpen minden csak pár kattintásra van tőlünk.

A szerzői jog témájában még radikálisabb nézetei vannak: a kiadott anyagok után minden tevékenységet el kellene hagyni, ami az irányított disztribúcióra jellemző. Hogy őt idézzük: „A zene úgy lép be a környezetünkbe, mint egy atmoszférikus elem, mint a szél, így talán nem is lehetne alanya semmilyen irányításnak és kompenzációnak”.

Forrás: [1] [2] [3]

Kéz nélkül és láb nélkül vezetünk!!

Önvezető kocsi
Hogy az önvezető autó nem scifi, hanem a közeli jövő kézzel fogható realitása, arra nagyjából tavaly ilyenkor döbbent rá a világ, amikor a Google bemutatta azt a videót, amin az egyik tesztpilótája, a 95 százalékos vak Steve Mahan használja a robotpilótát egészen mindennapos forgalmi szituációkban. Nincs mese, az automata pilóta megtanult vezetni, reagál a forgalmi helyzetekre, figyel a környezetére, ismeri és betartja a szabályokat, és úgy általában semmivel sem tűnik rosszabb sofőrnek, mint az ember:

Számok és számok és még több szám!

A WHO adatai szerint évente nagyjából 1,2 millió ember hal meg autóbalesetben, és további 50 millió sérül meg. Egy 2011-es amerikai tanulmány szerint az országban bekövetkező évi 5-6 millió autóbaleset összes járulékos költsége 300 milliárd dollár körül jár.

Amíg a robotpilóta vezet, az ember tud értelmes dolgokkal foglalkozni, nem is beszélve arról, hogy az egymással kommunikáló sofőrszoftverek sokkal hatékonyabban tudnak közlekedni. Ez évi 4,8 milliárd óra elpazarolt időt, és a dugókban elfüstölt 7 milliárd liter benzint jelent csak Amerikában, aminek a költségét üzemanyagárban és produktivitásban 100 milliárd dollárra becsülik.

Ha tehát a Google, vagy akárki más bemutatna és elterjesztene egy olyan robotsofőrt, ami jobban vezet, mint az ember, azzal alsó hangon százezrek életét mentené meg, és százmilliárd dollárokat spórolna meg. És mellékesen alighanem az évszázad üzletét ütné nyélbe.

2012-ben világszerte több mint 90 millió új autót adtak el, és a Forbes becslése szerint ezekben valahol 50 és 500 milliárd dollár közötti értékben volt a biztonsági funkciók ára. Egy ekkora piacot tudna a Google megtámadni minden idők legjobb közlekedésbiztonsági újításával, a robotsofőrrel. De vajon képes lenne az autópiac meghódítására a cég? Elvileg zsebből vehetne magának egy autógyárat. Vagy mondjuk ötöt, elvégre a Volvót rongyos 1,8 milliárd dollárért vásárolták fel a kínaiak 2010-ben, ennek pedig a hétszeresét tette le a Google az asztalra szemrebbenés nélkül a Motoroláért két évvel később.l2012-ben világszerte több mint 90 millió új autót adtak el, és a Forbes becslése szerint ezekben valahol 50 és 500 milliárd dollár közötti értékben volt a biztonsági funkciók ára. Egy ekkora piacot tudna a Google megtámadni minden idők legjobb közlekedésbiztonsági újításával, a robotsofőrrel. De vajon képes lenne az autópiac meghódítására a cég? Elvileg zsebből vehetne magának egy autógyárat. Vagy mondjuk ötöt, elvégre a Volvót rongyos 1,8 milliárd dollárért vásárolták fel a kínaiak 2010-ben, ennek pedig a hétszeresét tette le a Google az asztalra szemrebbenés nélkül a Motoroláért két évvel később.

Összességében egész jó 
Vannak benne igencsak jó elképzelések és ha hihetünk a számoknak akkor csak jól jöhetünk ki belőle, de azon is el kell gondolkozni, hogy az átlag ember mikor fogja átadni egy robotnak az irányítást pl autópályán menve 120-al! Vannak most is robotpilóták repülőkön meg hasonló kaliberű eszközökön viszont azoknak majdhogynem feltörhetetlen a védelmi rendszere ennek meg kitudja mégis, hogy milyen. Elvileg pár év és kifogják dobni a piacra a kocsikat érdekes évekenek nézünk elébe.

Wearable rengeteg - ki sem látszunk az okos eszközök mögül (Összefoglaló)

Üdv! A nevem Bálint Barbara, másodéves könyvtárszakos hallgató vagyok. 

Az elmúlt fél évet azzal töltöttem hálózati óra keretében, hogy a "wearable", azaz a testünkön, illetve néhány esetben a bőrünkön, vagy alatta hordozható okos eszközök terjedéséről írtam. 

Az összefoglaló cikkemben megkísérlem egyben bemutatni a félév anyagát, vagyis azt, hogy mire jutottunk világszinten az okos kütyük létrejöttével. Emellett (kis mértékben, hisz fő az objektivitás) igyekszem belecsempészni a saját gondolataimat is, hiszen vélemény nélkül valljuk be, száraz lenne befogadni egy high-tech kütyüt ami mondjuk egy okos zokni...

Fényképezés és fotómegosztás funkciói és formái a közösségi weben

Az emberek szeretik megosztani egymással tartalmaikat. Ez a fényképekre különösen igaz. Mióta csak lehetőségük volt a készítésre, még ha csak analóg formában is, éltek a lehetőséggel. A digitális fényképezőgépek megjelenése óta nagyot fordult a világ ezen a téren. Eleinte leginkább azért kedvelték, mert így olyan barátoknak, ismerősöknek is megmutathattunk akár több száz általunk készített képet ingyenesen, akik eddig áthidalhatatlannak tűnő távolságban voltak.

Aztán jött a fejlődés következő szakasza. Ekkor már létrejöttek olyan, direkt fotómegosztásra specializálódott oldalak, ahová bárki egy egyszerű regisztráció után feltölthette képeit és megoszthatta őket a nagyérdeművel. 

Ezután már nem is volt megállás. A mobilapplikációkkal és okostelefonokkal együtt megérkeztek az olyan szolgáltatások, ahol az általunk elkészített képet pár mozdulattal megszerkesztetjük a telefonunkon, majd fel is tölthetjük azt. Mára már teljesen elterjedté vált, hogy az emberek nem csak különleges eseményeket, hanem életük minden apró részletét közzétegyék az internet világában.

Sikeres posztolás, avagy mit árul el rólunk a profilunk

Sikeres posztok

A hatékony megosztás titkára sokan kíváncsiak, hiszen ki ne szeretné, hogy a posztjait sokan megosztják. Pedig viszonylag egyszerű a titok a Socialdaily szerzője szerint: "azokat a csatornákat kell használnod, ahol a célcsoportod található és akkor, amikor eléred őket. Mivel a közösségi tartalmak hamar láthatatlanná válnak (még a legtartósabb közösségi tartalmak közé tartozó Facebook poszt is csak 1,5 óráig él), a posztokat érdemes különböző napszakokban, többször is megismételni."

A posztolás miértjéről a New York Times kutatási jelentéséből kiderül például: az emberek többsége kétszer is meggondolja, hogy mit oszt meg, számukra fontos ügyeket kívánnak támogatni a megosztással, hasonló érdeklődésű emberekkel osztja meg a tartalmat, illetve a megosztás célja az is lehet, hogy az olyan kapcsolatokat is fenntartsák, amiket személyesen nem tudnak megtenni. 

A népszerű posztok másik tényezője pszichológiai. Építeni kell a felhasználók motivációjára, hogy másokkal kapcsolatot szeretnének teremteni, vagyis szívesen osztják meg az anyagaidat. Persze ehhez megbízhatónak, egyszerűnek kell lenned, hiszen, ha komplikált üzenetek posztolsz egyszerűen átugorhatják. El kell érni, hogy azonnal osszák meg másokkal az anyagodat, illetve, ha kapcsolatot teremtesz a közönségeddel (megköszönöd, válaszolsz a hozzászólásokra), akkor népszerűbb lehetsz, mint bárki más. 

Facebook-profil a személyiség tükre

A Forbes újságírója Amy Morin nem régiben több felhasználó fiókját és interakcióit megvizsgálta és néhány egyezést talált.

1. A túl sok baráttal rendelkezők valószínűleg alacsony önbecsüléssel rendelkeznek. Egy 2012-es kutatás kimutatta, hogy az alacsony önértékeléssel rendelkező felhasználók az önértékelési problémáikat Facebook-barátokkal próbálták kompenzálni.
2. A külvilág felé nyitott emberek lényegesen több fotót töltenek fel és többször használják a Like-gombot, mint a zárkózottabb társaik. 
3. Úgy ezek az emberek azok, akik lelkiismeretesebben töltik ki személyes profiljukat és gyakrabban posztolnak az üzenőfalra, mint a többiek.
4. A lelkiismeretesebb emberek mappákba rendezik a fotóikat, egy 2014-es kutatás szerint.
5. A nárcisztikus személyiségjegyek a túlságosan belsőséges, intim posztokban és sorozatos szelfik alapján fedezhetők fel. Ugyanis a felhasználó így hívja fel magára a figyelmet.
6. Az érzelmi vagy értelmi zavarokkal küszködők is fotókkal keresik a társaságot, mivel egyéb szociális és kommunikációs képességek híján vannak. Ezért szinte csak fotókat találhatunk a profiljukon, amiket gyakran manipulálnak, hogy boldogabbnak tűnjenek rajta.
7. Végül a fotókon gyakran betaggelt (bejelölt) embereket, mások is szimpatikus személyiségnek tartják.

Forrás1

Forrás2

Kép1

Kép2

Kiberbűnözőkre csapott le az Europol

Világszerte 118 embert vettek őrizetbe 45 országban egy nagy leleplezés keretében bankkártya-adat lopás miatt. A lopott és hamisított bankkártya-adatokkal nagyrészt repülőjegyeket vásároltak és azokat értékesítették féláron.

Összehangolt intézkedésekkel, 4 hónapnyi előkészítéssel járt az a rajtaütés, amiben 118 kiberbűnözőt kaptak el. Az Europol együttműködött az Interpollal és az Americopollal, így több kontinensen is kiterjesztett ellenőrzéseket folytattak a reptereken. Egy nap körülbelül 800 illegális repülőjegy

forrás:europol.europa.eu

vásárlás történik a világon amit általában a kiberbűnözők az utolsó pillanatban vásárolnak meg, lopott bankkártya-adatokkal, és általában más névre vásárolják, mint amin a lopott bankkártya van, így ha sikerül is rajtaütni a csalókon már azok valószínüleg másik országban tartózkodnak.

Globális-méretű problémák
Az illegális repülőjegy vásárlás olyan, akár a drogterjesztés, az illegális cigaretta-kereskedelem: hatalmas összegeket vesz ki a szektorból és hatalmas károkat okoz a légitársaságoknak ésazoknak az ügyfeleknek is akik bankkártya-adatait ellopták.
A leleplezésben együttműködött a MasterCard, az American Express, az EC3, a Visa,és a Nemzetközi Légiszállítási Szövetség. A bűnözőket sokszor azért nem tudják felderíteni, mert rendkívül mobilisak, nagyrészük folyamatosan utazik és a világ bármely részéről képesek támadásokat indítani a bankkártya tulajdonosok ellen.
Az Europol ügyvezető igazgatója, Rob Wrinwright szerint ez egy nemzetközi szinten páratlan összefogás volt, mely hatalmas felkészültséget és precizitást igényelt, de minden eszközzel azon vannak, hogy a törvényeket betartassák az emberekkel, és a kiberszférát egy bűnmentes hellyé tegyék.

Nem újkeletű dolog
Mióta létezik a kiberbűnözés, szinte azóta árulnak ilyen módon repjegyeket és egyéb szolgáltatások, pl vonatjegyeket az olyan országokban, ahol drága a vonattal való közlekedés (pl.Angliában).
A kiberbűnözők nagy része ma már a Deep Web-en tevékenykedik de még így is találni a világhálón olyan helyeket, ahol rendkívül olcsón kínálják eme szolgáltatásokat. Sok rajtaütési akció volt már több országban is, viszont mindezek ellenére az iparág virágzik, a bűnözők pedig nem tartanak annyira a lebukás veszélyétől. Mégis eme összefogás reménykedésre adhat okot mely valamilyen szinten elejét veheti az iparág további burjánzásának.

Forrás:
Europol
Reuters
HVG
Index

Ericsson a társadalom érdekében

   Az Ericsson innovációs fórumát minden évben megrendezik, idén Stockholmban tartották meg. Stockholmot a világ egyik techfővárosaként tartják számon, mivel egyre több startup, telekommunikációs és tartalomszolgáltató helyezi ide a székhelyét. Ezért is fordul elő, hogy bárhova megyünk ingyen wifi fogad mindenkit a városban. 

 Az Ericsson éves üzleti innovációs fóruma (EBIF) többnyire előadásokból áll, több tartalomszolgáltató mesél magáról és az elért sikereikről. A fórumon először a mobilelőfizetésekké a szerep. "Jelenleg nagyjából 7,1 milliárd mobilelőfizetés van a világon (majdnem minden emberre jut egy), ebből 2,9 milliárdon van szélessávú mobilnet. A cég számításai szerint 2019-re, tehát öt év múlva 9,1 milliárd előfizetés lesz, és erre jut majd 7,5 milliárd mobilnet-előfizetés, a mobiladat-forgalom pedig a mostani tízszeresére nő." Vagyis a cégek egyre nagyobb digitális függőségre készülnek, ami rohamosan nőni fog a közel jövőben. A továbbiakban a vállalkozások és az internet sebességének kapcsolatát firtatják, mi szerint "egy országban 10 százalékkal növelni a szélessáv-penetrációt közvetve nagyjából 1 százalékkal növeli az éves GDP-t, a már kiépített hálózat sebességének duplázása pedig 0,3 százalék GDP-t hoz. A jobb net ugyanis nagyobb mértékben serkenti az új vállalkozásokat, munkahelyeket teremt." 

  Az netsemlegesség kérdése is felmerül. "A netsemlegesség (net neutrality) az az elv, amely az interneten zajló forgalom korlátozatlan, ellenőrizetlen működését jelenti." Ez néhány esetben (például a vészhívás előnyt élvez egy torrentezővel szemben), de a netsemlegességgel kapcsolatban régóta vita folyik. Többek között, hogy a hálózatot kiépítők pénzt szednének be azoktól a vállalkozásoktól, akik általuk lettek milliárdosok (Google, Facebook). Az Európai Parlament netsemlegesség-párti, ezért Brüsszelben gyakran felmerülő téma ez. 

  A vállalati előadások között beékelődnek az Ericsson hálózatát használó cégek blokkjai. Esettünkben a svéd videojáték-ipar képviselői. Svédországban a játékcégek száma közel 68 százalékkal nőtt a profit pedig körülbelül a 20-szorosára növekedett. Több játékkal vannak a piacon. Az egyik leghíresebb a Candy Crush Saga, amit a King cég állított elő.

  A másik szektor, ami figyelmet érdemel a televíziózásé. Eva Hamilton, a svéd köztévé vezetője szerint: "a hagyományos tévézésnek egyre inkább befellegzett [...] és a Netflixszel meg a YouTube-bal kell konkurálni, főleg a fiatalabb korosztály esetében." A véleménye, hogy célközönségekre kellene szabni a csomagokat nem pedig csatornákra. A csomagok részben online-ok lennének. A köztévé honlapján pedig saját webműsorokat gyártanak. Az EBIF végén egy reprezentatív globális felmérés szerepel. Például hogy "min nézünk mozgóképes tartalmakat: a világban 2012-höz képest 2014-ben érezhetően csökken az asztali pécék médiahordozó szerepe, a tévé és a laptop stagnál, és nagyon jön fel a tablet és a mobil. A tartalmat tekintve pedig a hagyományos tévéműsor aránya zuhan, a dvd és az on-demand tévézés is csökken, a streamelt videók viszont hasítanak." A használóknak a hd képminőség, a reklámmentes műsor, a mozifilmek a premier napján tévén is megnézhetők legyenek és az on-demand (bárhol és bármikor nézhető) tévénézés.

Forrás

Kép

A fájlcsere jelene - hazai helyzete

Megpróbálom az elmúlt év hírei, valamit eddigi bejegyzéseim alapján összefoglalni a fájlcsere külföldi és hazai helyzetét. Valamint rámutatni a legális tartalom forgalmazók lépéseire, lehetőségeire és az illegális letöltések jelenlegi állására.

A Bajor Állami Könyvtár digitalizálta az eredeti Müncheni kódexet

Egyik legfontosabb magyar nyelvemlék

Kevesek előtt ismert, hogy az egyik legfontosabb magyar nyelvemléket a Bayerische Staatsbibliothek (a Bajor Állami Könyvtár) őrzi. Az ún. Müncheni Kódex 1466-ból származik, Németi György másolta le a moldvai Tatros városában (ma Bákó megye, Románia). Ismerjük az evangéliumok fordítóit is: két - a prágai egyetemen tanult, s Husz János tanaival ott megismerkedő, majd az eretneküldözések elől Moldvába menekülő - szerémségi pap, Újlaki Bálint és Pécsi Tamás tette alkotta meg a magyar szöveget 1438-39 táján. A kódex az úgynevezett „Huszita Biblia” része, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban őrzött Apor-kódex zsoltárfordításokat, az OSzK tulajdonába került Bécsi Kódex ótestamentumi részleteket tartalmaz.

A kódex már 1568-ban a bajor választófejedelem könyvtárába (a Staatsbibliothek elődjébe) került. A szépen illusztrált kézirat tulajdonosa a neves humanista, Johannes Widmannstetter volt. A legújabb kutatások szerint Nádasdy Tamás nádor, sárvári nyomdaalapító révén kerülhetett hozzá. Közvetett bizonyíték lehet erre, hogy a kódex szövegében található helyesírási újítások (pl. az „ny”, „gy” hangok jelölése) Nádasdy levelezésében és az általa kiadott könyvekben bukkan fel újra.
A kódexnek ugyan létezik modern kiadása, azonban fakszimilében mindeddig nem állt a kutatók és az érdeklődők rendelkezésére. Az ELTE Benkő Loránd Magyar Nyelvtörténeti Műhelye 2013-ban vette fel a kapcsolatot a bajor intézménnyel a digitalizálás érdekében, s a magyar írásbeliség e becses darabja nemrég került fel a könyvtár honlapjára.

Forrás
Forrás 2
Forrás 3
Képek

Interneten is megismerhető Auschwitz

Munkafolyamat

A németek által 1940-ben létrehozott koncentrációs tábor most már a számítógép előtt ülve is bejárható. Ezt úgy tették lehetővé, hogy a táborról 200 nagy felbontású, 360 fokos panorámaképet készítettek. Olyan helyekről is készültek fényképek, amelyeket a látogatók elől el vannak zárva.
A projekt 2 évet vett igénybe, és a megsemmisítő tábor felszabadulásának 70. évfordulójára készült el. A digitalizálás dokumentum-értékét nagyban fokozzák a különböző szemtanúk elbeszélései, a beszkennelt iratok, a foglyok által készített munkák, illetve a korabeli fényképek. A projekt kivitelezői elsősorban oktatási funkciókra gondoltak, s a történelem jobb megismerését szeretnék elősegíteni.

Virtuális túra

A képeket az Auschwitzi Emlékmúzeum honlapjáról egy kattintással el lehet érni. Külön vannak az I. és a II. táborról készült képek. Ha kiválasztottuk a minket érdeklő tábort, rákattintunk a kezdőképére és rögtön már „a tábor bejáratánál vagyunk.” Innentől pedig az egér mozgatásával járhatjuk be a különböző helyszíneket. A képernyő alján pedig megtalálhatjuk az adott helyről a leírást, illetve a  korabeli fényképeket. A leírások angolul és lengyelül érhetők el.
Ezzel a projekttel azoknak az embereknek is nagy segítséget adnak, akik nem tudnak személyesen ellátogatni Auschwitzba, ezáltal ők is átélhetik a torokszorító élményt.

Forrás
Forrás
Kép

Káros-e az elektromos cigaretta?

Mára bizonyossá vált, hogy az elektromos cigaretta nem csak légzőszervünkre lehet káros hatással, de számítógépeinkre is veszélyt jelenthet.

Az évek során már megtanulhattuk, hogy ha valami külső adathordozón terjed, akkor az lehetővé teszi, hogy a legváratlanabb helyeken bukkanjon fel. Manapság már nem csak a klasszikus USB kulcs, memóriakártya, fényképezőgép, okosóra jöhet szóba, mint potenciális kártevő hordozó, de a dohányosok által oly kedvelt elektromos cigaretta is a vírushordozók táborát gazdagítja.

Az elektromos cigaretták fertőzése a következőképp lehetséges

A töltés szempontjából hagyományos, konnektorba dugható megoldáson kívül a gyártók egyre több készüléket gyártanak, melyek már USB porton keresztül is tölthetőek, így kerülhet sor arra, hogy az ártalmatlannak gondold e-cigi is lehet vírusfertőzések forrása.

Erre példa a Redditen nemrég olvasható cikk, mely szerint Kínában olyan e-cigarettát gyártottak, melyben olyan kártékony kód volt elrejtve, mely „hazatelefonált” ha rá volt dugva az számítógép USB portjára és miután kapcsolatba lépett a távoli szerverrel, megfertőzte a rendszert.

Kína igen „találékonynak” mondható a vírusfertőzések terén, ezt bizonyítja Kovács Zsombor is, aki egy előadás keretében elemzett egy Kínában gyártott Androidos telefont és annak előre telepített alkalmazásait, melynek gyárilag installált és módosított Opera böngészője olyan kiskaput rejtett, melynek köszönhetően hozzáférhetett az SMS és egyéb telefonfunkciókhoz.

A töltésekkel érdemes lehet vigyázni!

Erre ad okot korábbi két eset is. Az egyik az volt, mikor az Energizer Duo akkutöltő szoftverében trójai programot találtak, mely az elemek állapotának ellenőrzése helyett/mellett hátsó ajtót nyitott, így biztosítva távoli hozzáférést egy kompromittált  számítógéphez.

A másik figyelmeztető példa a tavalyi Black hat egyik előadásán szerepelt, ahol módosított preparált töltő segítségével lehetett olyan kártékony alkalmazásokat telepíteni a gyanútlan áldozatok iOS eszközére (jailbreak mentes készülékekre!) mely appok az AppStore-ba soha nem kerültek volna bele.

Forrás

Forrás

Reddit Forrás

Kovács Zsombor előadás

Energizer trójai

Black hat előadás

Álmodom. Álmodom...?!

A hordozható okos eszközök lassan a mindennapjaink részévé válnak, sőt! Számomra hihetetlen hogy milyen tempóban fejlődik ez a technológia, és hogy milyen hihetetlen kereslet van rá. Érdekes és szomorú belegondolni abba, hogy amíg a világ egyes részein dollár milliárdokat költenek arra, hogy az emberek okosan futhassanak, hogy egy tetováláson keresztül telefonáljanak, vagy hogy manipulálhassuk az álmainkat, a másik felén ebola járvány tombol, percenként halnak meg felnőttek és gyermekek azért mert nincs ivóvizük, vagy éppen azért gyilkolnak le nőket, mert énekelnek az esőben hazafelé menet...

Mindezek egy bolygón történnek, tőlünk nem is olyan távol!

Álom az álomban 

Az Eredet című film óta tudjuk, hogy az álmokkal igenis lehet manipulálni az embereket, a cselekvéseinket, a döntéseinket.

A legújabb okos eszköz segítségével képesek lennénk "manipulálni", irányítani, értelmezni az álmainkat, és lényegében tudatos cselekvésként tudnánk megélni.

Számomra több kérdés is felmerül az eszközzel kapcsolatban:

• szükséges-e, hogy egy olyan folyamatba nyúljunk bele mesterségesen, amiről még a tudomány se kapott teljes képet
• az álom lényegének egyik magyarázata, hogy a napi, velünk történt eseményeket újból megéljük, csak más formában, más kimenetellel. Ha ezeket az eseményeket befolyásoljuk talán hosszútávon negatív érzelmi inger ér minket
• felmerül, mint több wearable eszköznél is, a visszaélések kérdése - álmunkban alapvetően védtelenebben vagyunk, mint ébren, így a megrázkódtatás is nagyobb lehet
• vajon nem redukálja-e le a képzelőerőnket
• ezáltal megszűnnek a rossz álmaink, vagy legyőzhetjük őket ott helyben

Ezek persze mind nagyon negatív hozzáállások, de  megtörténhetnek. Ha ez az eszköz megvalósul és elterjed, akkor miben lesz más az álmunk, mint egy videójáték?

iWinks- az álomkreátorok

Az Intel- Make it wearable projektjén belül, egy kis San-Diego-i start up cég kezdett el foglalkozni olyan eszköz tervezésével, amelynek segítségével megérthetjük az álmainkat és befolyásolhatjuk is őket. A  start up jelenséghez hűen egy garázsban alkotnak, és egyelőre nem a dizájn a vállalkozás fő hajtóereje, de ha nagyobb cégek is látnak benne jövőt, akkor a Google Glasshoz hasonló kivitelt tudnék elképzelni, csak persze puhább anyagból. A gyerekeknek Hello Kitty-s és Verdás díszítést, az uraknak mondjuk gépalkatrész, vagy autó mintásat, a hölgyeknek pedig csipkéset, vagy virágosat.

"A mai napig vannak olyan álmaim, amiért fizetnék is, ha érteném". Hát ez a lehetőség most erősen közelinek tetszik ezzel a projekttel. Ha megértem az álmaimat, és szabályozni tudom őket, nem kell annyit töprengenem, nem lesznek kételyeim. De vajon ez jó-e?

Elemzés

Mint a legtöbb wearable eszköznél itt is a telefon a lesz a segéd. A készülék alvás közben EEG-t, azaz elektroenkefalográfiát készít, vagyis a pszichés működésünk élettani hátterét vizsgálja. Az EEG mérése elektródákkal történik, amiket a fejre helyeznek, hogy ezek valós idejű képet mutassanak a neuronok mozgásáról, reakcióiról. Az eredményt EEG görbe formájában kapunk meg, amit normál esetben orvos elemez ki. 

Ezt a görbét láthatjuk reggel a telefonunkon, annak a mérésnek az eredményét, amit az aktív álom időszakában mért az eszköz. Sajnos az EEG nagy hátránya, hogy nem tudjuk pontosan, hogy az agy melyik részéről jönnek az eredményt adó jelek. Olyan, mintha egy forgalmas úton próbálnánk kiszűrni egy adott hangot.

Az alvás fázisait is elkülöníti az értékeléskor: megkülönböztetünk non-REM és REM fázist.

A non-REM fázis részei: szendergés, felületes alvás, középmély alvás és mély alvás.

A REM fázisnak nincsenek külön részei, ebben a stádiumban következik be az álmodás, ekkor a szemünk gyors, ugráló mozgást végez, innen a név: Rapid Eye Movement.

Maga a készülék fényjelekkel jelzi amikor az aktív álom részben járunk.

 

 

 Ki kellene fejleszteni egy olyan eszközt is, amely az elalvást segíti- persze a Xanax már régóta létezik, de nem minősül wearable-nek-  hiszen így hatékonyabbá tehetnénk az itt leírtat.

Kijelenthetjük

Kijelenthetjük- legalábbis a videó szerint- hogy azok az emberek akik értőn álmodnak, és pozitív álomképeik vannak boldogabbak, ezáltal sikeresebbek. Pl.: ha egy üzleti előadásom lesz és izgulok, nehogy dadogjak alatta, folyamatosan azt kell álmodnom, hogy 4-5 alkalommal sikeresen előadtam a prezentációmat, és mindenki üdvrivalgásban tört ki, én pedig szerényen fogadtam a felém hajigált rózsákat.

Konklúzió 

Aki álmodik, akarva, akaratlanul elgondolkozik, - már ha emlékszik az álmára- azon, hogy vajon mimért azt álmodta, amit, és hogy hogyan lehetett volna megoldani az adott szituációt.

Gondolom nem vagyok egyedül azzal a helyzettel, amikor a legjobb álmom közben csörög a vekker, vagy más külső tényező hatására felébredek, és nem tudok visszaaludni, pedig nagyon kíváncsi lettem volna a folytatásra, befejezésre. Erre még nincs megoldás, és ez az eszköz sem lesz az, de talán mire megvalósul ezt az űrt is sikerül betölteniük a készítőknek.

Alapvetően nem tűnik rossz dolognak az álommegértő gépezet, de rengeteg kérdés vár még válaszra, és a visszaéléseknek is megvan az esélyük.

Mindezek mellett ötletnek zseniális!

Forrás

youtube

EEG

Intel