Új tér nyílt a tanulásra

Nem újdonság, hogy egyre többen és egyre szívesebben választják az internetet a tanulásra, mint bármi más segédeszközt. Hiszen egy karnyújtásnyira van minden keresett információ. Mindezt még jobban megkönnyíti az úgynevezett e-learning, ami egyre nagyobb tereket hódít és a népszerűséges is töretlen, sőt gyarapszik. De vajon mennyire hasznos mindez egy tanulni vágyó gyermekre nézve?


Virtuális tanulás

A fiatalok már elavultnak érzik a könyvekből való tanulást, egyre többen fordulnak inkább az internet világa felé. Hiszen sokkal gyorsabban jutnak, sokkal több információhoz, mintha egy könyvtárat keresnének fel. Arról nem is beszélve, hogy ezzel a módszerrel semmiféle rosszallásra nem kell számítaniuk, ha például nem tudják egy-egy alapműveltséghez tartozó kérdésre a választ. Ez utóbbi mindenképpen nyomós érv lehet, hiszen a mai gyerekek szívesen kerülnek mindenféle kommunikációt, ami nem kortársaikkal zajlik, így megelőzve a kellemetlen helyzeteket.
Minderre alapozva jött létre az úgynevezett e-learning. Erről cikkezett októberben a Metropol is, de természetesen ez a cikk főként a pozitív oldalát emelte ki ennek az új tanulási formának. Arról már kevesebb szó esik, hogy ez inkább egyfajta kiegészítése az eddig tanultaknak, és az úgynevezett kevert-oktatásban használják inkább. Ezen kívül jól bevált tanulási stratégia is szükséges hozzá, valamint alapvető informatikai képességek is.
Érdemes elgondolkozni azon is, hogy a tanulás ezen formája megint csak az emberi kapcsolatok egyik formája sínyli meg, mégpedig a tanár és diák közötti. Hiszen egész más email-ben vagy videokamerán keresztül értekezni, mint személyesen megbeszélni az adott problémát.

Hova vezet az internetes tanulás?

A fiatalok nagy része hajlamos az egyszerűséget választani az alapossággal szemben. Nem nézik mennyire megbízható az az internetes forrás, amit használnak, csak azt, hogy gyorsan hozzáférhető és látszólag hatékonyan tudnak belőle dolgozni. A pár kattintásos módszer azonban úgy tűnik rontja a fiatalok teljesítményét. A kompetencia felmérésen ugyanis kiderült, hogy a magyar diákok meglehetősen gyengén teljesítenek. Gyakran merült fel például szövegértési probléma és ezért a számítógépes tanulást teszik felelőssé a szakértők. Az sg.hu egyik megjelent cikkében már jóval markánsabb felvetésről olvashatunk, miszerint az internet egyenesen elbutítja a gyerekeket. Susan Greenfield brit tudós szerint a túlzottan hosszú PC-használat mellett a közösség hálózatok is károsak lehetnek a fiatalokra. Kevés valódi interakció alakul ki náluk és az empátia elvesztése is előfordulhat. Felléphet agresszió és figyelemzavar is. Ezeket a nézeteket viszont más tudósok vitatják.
A probléma az, hogy mindezeket alaposan ecsetelve is nehéz feladat lenne egy fiatalt meggyőzni arról, hogy jobban jár, ha több energiát fektet a könyvekből való tanulásra és kevesebbet a számítógépezésbe.

Forrás: sg.hu, metropol.hu