"Star Trek rajongó vagyok. Ha a Star Trek ismét elérhető lesz a televízióban akkor ezt az információt meg akarom kapni a mobilomtól. A készülékemnek tudnia kell, hogy a sorozat rajongója vagyok és ha ott valami fontos dolog történik, akkor tájékoztatást akarok kapni róla" - mondta Chennapragada. A legnehezebb ugyanakkor, hogy a felhasználóknak a megfelelő információt a megfelelő időpontban szállítsák le. Nem lehet ugyanis hatalmas adatmennyiséget elérhetővé tenni, szükség van a megfelelő szűrőkre és annak kiderítésére, hogy mi és milyen összefüggésekben fontos az egyes személyeknek. Figyelembe kell venni azt is, hogy az illető éppen hol tartózkodik és az adott pillanatban milyen igényei vannak, továbbá, hogy milyen dolgok iránt érdeklődik.
How Google handles searches it's never seen before thenextweb.com
Most people don’t notice when Google updates its search engine with new algorithms. But in order to help users sift through the billions of sites on the Web (with 822,240 new ones added each day), the company needs to keep improving its capabilities. Bloomberg reports that over the past few months, Google has been testing an AI-based system called RankBrain to help parse users’ queries, especially those that the search engine has never encountered before. Of the millions of queries it receives each second, about 15 percent of them are completely new to Google. RankBrain helps the search engine better understand these ambiguous queries, such as, “What’s the title of the consumer at the highest level of a food chain?” so it can serve up useful results. It works by embedding written language into mathematical entities that the search engine can make sense of. It also guesses which words and phrases are similar in meaning to each other so it can help simplify queries for Google to look up.
A Google valószínűleg azért tartja meg a hangfájlokat, hogy finomítani tudja a természetes nyelvfeldolgozó algoritmusait. A személyre szabott hirdetésekhez nincs szükség a hangunkra, bőven elég lenne elmenteni az értelmezett szöveget. Persze, ha elég sokat beszélünk a Google-höz, akkor a cégnek végül akkora adatbázisa lesz, hogy abból akár képes lesz megszólalni a saját hangunkon is. Nagyon remélem, hogy ilyesmi csak a rémálmainkban jön elő, és sohasem valósul meg.
A Signal lényege, hogy a nyilvános tartalmakat könnyebben átláthatóvá, kereshetővé, rendezhetővé és beépíthetővé teszi. Ehhez egyrészt korábbi szolgáltatásokat integrál, másrészt új lehetőségekkel bővíti a repertoárt. A Storyfullal közösen működtetett Newswire például eddig is szállította már az ellenőrzött hitelességű posztokat. Szintén ismerős lehet a trending, vagyis épp forró témának számító posztok összegyűjtése, ebben továbbra is a Crowdtangle – Buzzfeedtől a Voxig számos sikeres médium csodafegyvere – segíti a Facebookot. Az új lehetőségek közé tartozik a Leaderboard, ahol az egy-egy politikusról, zenészről és más hírességről szóló posztokat lehet csokorba szedve követni. A leghasznosabb azonban az a funkció, ahol a kiválasztott posztokat és képeket lehet gyűjteményekbe menteni, ahol később egyben megtalálhatók, sőt egy gombnyomással együtt beágyazhatók a cikkekbe.
A Google 2010-ben felvásárolta a Freebase-t, amivel az egyik legnagyobb szemantikus adatbázist szerezte meg. A Freebase magját alkotó tudáshalmazt felhasználók ezrei gyűjtögették össze aprólékos munkával. Persze azóta a linked data mozgalom is beindult és egyre több szemantikus adathalmaz válik elérhetővé. Ezek jelentős részét már gépek bányásszák elő. A népszerű DBpedia például a Wikipedia struktúráját kihasználva állít elő tudásbázist. A Google Knowledge Graph is egyre inkább automatikusan bővül, gyakran a nyilvános, szabadon elérhető linked data adatbázisokat használva.
You might be wondering why context is so important for the two giants. In case of Apple it’s easy: they make money from products, and context is the selling point of their newest one. Meanwhile, Google needs new revenue streams on mobile. When it comes to search traffic, mobile has already overtaken desktop, but it’s still the latter that earns Google lion’s share of their money. So they’ve started looking elsewhere. But at the end of the day, to win context wars, you need more than to monetize your own products and services. You need to enable others to monetize theirs. Those others are developers. We’ve already seen that happen twice. The company that won developers over also won PC (Microsoft with Windows). The company that won developers over also won mobile (Apple with iOS). And the company that will win developers over will win context. Both Apple and Google, however, still have a long way to go.
A Google I/O konferencia nyitóbeszédéből egyetlen általános tanulságot tudunk levonni: a keresőcég rengeteg dologgal foglalkozik, ezért minden újítás már csak apró kis morzsának tűnik. Nincs itt semmi szokatlan, felháborító vagy meglepő, legfeljebb rezignáltan legyinthetünk, hogy igen, a keresőcég még többet tud rólunk, még szervesebb része lett az életünknek, mint tavaly ilyenkor.
A deficitmodell abból indul ki, hogy az emberek feje alapvetően üres, meg kell tömni tudományos ismerettel, és akkor majd nem fognak bedőlni a különböző áltudományos ismereteknek. Ezzel a legfőbb probléma, hogy irreális elképzelés, hogy az emberek képesek legyenek befogadni minden információt olyan alaptudás eléréséhez, amely képessé teszi őket arra, hogy valamiről meg tudják állapítani, szenzációhajhászásról van szó. Másrészt e modell úgy tesz, mintha a tudományok kerek ismeretek lennének A kontextusmodell ezzel szemben arra alapoz, hogy az embereknek megvannak a különböző ismeretszerzési stratégiáik, és ezek folyamatos fejlesztésével el lehet érni azt, hogy az adott területen szerzett jelentős szakértelem nélkül is el tudják dönteni, mennyire tudományos az adott tartalom. Ez egyfajta metaszakértelemnek is tekinthető Összességében elmondható tehát, hogy a deficitmodell alapvetően a tudományos műveltséget helyezi előtérbe, míg a kontextusmodell szociális műveltség kérdése leginkább.
A Defense Advanced Research Projects Agency (DARPA) elérhetővé tette a Memex projekt bizonyos nyílt forráskódú részeit. A Memex név a Memory és az Index szavak összeolvasztásából született meg, 1945-ből származik és a The Atlantic Monthly újságban megjelent egyik cikken alapul, amit Vannevar Bush írt. A szakember Memexnek nevezte azt a gépet, ami információkat tárolt és azokra automatikusan hivatkozott. A DARPA a projekt egyes részeit nyílt forráskódú licencek alatt jelentette meg. Ezekből épül fel az a különleges kereső, amellyel a DARPA az úgynevezett mély webet kutatja át bizonyos területek, például ember- és drogkereskedelem és különböző információk után. A Memex azokat az adatokat és tartalmakat is felderíti, amelyek csak rövid ideje vannak online vagy amelyekhez a Google és más keresők nem férnek hozzá.
Politikai blogokat vizsgáló projektünk keretében a kuruc.info Cigánybűnözés rovatának 10302 cikkét elemeztük és rendeztük topikokba az LDA módszer segítségével. Célunk, hogy az egyes topikok segítségével szótárakat hozzuk létre s ezek segítségével nyomon tudjuk követni hogy az egyes politikai blogokon és híroldalakon miképp jelenik meg a romaellenes gyűlöletbeszéd.
A frissítésről egyelőre annyit tudni, hogy megváltozik az, ahogy a Google értékeli a mobilbarát weboldalakat, a felhasználók könnyebben megtalálják a különféle mobileszközökre optimalizált tartalmakat, és a nem optimalizált site-ok jelentős találat-csökkenést fognak elszenvedni. Míg a hagyományos keresési trendek honlapokat jelenítenek meg, addig a jövőben akár appok és különféle mobileszközök is kiemelt helyen jelenhetnek meg a találatok között. Ami már most egyértelműnek tűnik, azok az oldalak kapják majd a legjobb találatokat, amelyek minél sokoldalúbban szolgálják ki a mobilosokat.
A mesterséges intelligencia története során eddig kilenc (!) "jégkorszak" (AI winter) volt, ami a kutatási pénzek befagyasztásával és az ipar elfordulásával járt. Részben ennek is köszönhető, hogy folyamatosan új név alatt jelenik meg ez a tudományterület. Az "artificial intelligence" a kilencvenes években "intelligent systems" néven éledt újjá, de a manapság divatos "machine learning" vagy az IBM Watson kapcsán felmelegített "cognitive computing" is ide sorolható, egyes kutatók pedig inkább besorolták magukat a "(computational) cognitive science" kategóriába (megúszva evvel az ipari alkalmazhatóság számonkérését).
A Google jó barátunk, de lehet nála még szebbet is, jobbat is találni. Ugyanis vannak olyan internetes keresők, amelyeket éppúgy használhatjuk, mint a Google-t és társait, ráadásként minden egyes keresésünkkel egy nemes ügyet támogathatunk. Hogy miről van szó? Az Ecosia.org (Ecosia.com) például egy olyan keresőmotor, amely hirdetési bevételeinek 80 százalékát fák ültetésére fordítja. A Yahoo által hosztolt motornak is vannak fizetett találatai, és minél többen használjuk az Ecosiát keresésre, annál több pénzt kérhetnek a hirdetőktől. Így lesz a keresőszavunkból pénz, majd egy élő, igazi facsemete, amely megvédi a tájat az elsivatagosodástól, esélyt ad arra, hogy a kiírtott esőerdők újra meghonosodjanak Brazíliában és Afrikában.
Egyre több olyan hír van, ami arról szól, milyen ügyesen és hatékonyan ismerik fel a számítógépes rendszerek és programok, mi szerepel egy adott képen. Sok erre alapozó algoritmus működik már a weben is, és a kutatók folyamatosan dolgoznak az olyan fejlesztéseken, amik nem csak formákat, de tevékenységeket és összefüggéseket is felismernek az általuk vizsgált képeken. Az ember ezeket olvasva hajlamos azt hinni, hogy a számítógépek sokkal kevésbé hajlamosak a tévedésre, mint az emberi szem és agy, amit már a legalapvetőbb optikai illúziókkal is át lehet verni. A Wyoming Egyetem egy csoportja most különleges kísérlettel bizonyította, hogy még a legfejlettebbnek mondott rendszerek is pont olyan könnyen átverhetők, mint az ember.
Senki sem vette észre a Bing eltűnését a Facebook keresőből! - SocialDaily Magyarország socialdaily.com
A Bing így kikerült még egy helyről, és kérdéses, hogy a továbbiakban mekkora energiákat fog fektetni a Microsoft egy többek által alapból bukásra ítélt szolgáltatásba. Az mindenesetre sok mindent elmond, hogy a Bing Facebookból való eltűnése szinte senkinek sem tűnt fel. Ami a Facebook saját keresőjét illeti, az újítások egyértelműen azt mutatják, hogy a Facebook szeretné, ha a felhasználóknak bármire is van szükségük, ne hagyják el a közösségi oldalt, és nagyon úgy néz ki, hogy jól halad a célja felé. Az újítások már több mint két hete elérhetőek angol nyelven, a héten pedig a mobilos eszközökre is megérkezett az optimalizálás, valamint „hamarosan” ígérik a többi nyelven való frissítést is. A nagy kérdés az lehet, hogy a Google lép-e valamit a Facebook ilyetén törekvéseire, hiszen jelenleg szinte egyeduralkodó a keresők piacán, azonban nagyon úgy néz ki, hogy a Facebook ebből a tortából is szeretne kihasítani egy nagyobb szeletet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése