A Fortepan működése tehát kiváló példája a „crowdsourcing”-nak, amely folyamatot a Wikipédia (amely maga is ehhez nagyon hasonló elven szerveződik) így írja le: „egy szervezet a hagyományos esetben belsőleg, saját dolgozók vagy alvállalkozók által elvégzett feladatokat a szervezettől független személyek nagy csoportjának szervezi ki, jellemzően online formában. Jellemzője, hogy a crowd (tömeg) minden tagja csak egy kis részlettel járul hozzá a teljes feladat elvégzéséhez”. Ennek egy ismert altípusa a közösségi finanszírozásra alkalmas crowdfounding.
Egy perces álló tapssal és ovációval köszöntsük együtt az Év Trollteljesítményét! Az ismeretlen tréfamester áldozatai azok, akik a Facebookon oktatási háttérként azt adták meg, hogy "Az Élet Iskolája, ahol az Isten a tanár!!!" (hogy kik is ők, arról ebben a cikkben emlékeztünk meg anno bővebben). A közösségi oldalon minden iskolához meg lehet adni egy profilképet, ide jellemzően az adott intézmény címerét vagy egy fotót szoktak feltölteni. A mestertroll valószínűleg regisztrált egy kamu felhasználót, akinek az Élet Iskoláját adta meg alma materként, majd profilképnek feltöltött az iskolához egy LOSER, azaz vesztes feliratot, végül törölte a júzert. Az eredmény: jelenleg annál a bő 4000 embernél, akik ezzel a fiktív iskolai háttérrel büszkélkednek a Facebookon, ez a felirat jelenik meg, ha az egérkurzort a suli fölé visszük
Az idei év első felében jelentősen nőtt a Facebook közösségi oldalhoz benyújtott kormányzati adatigénylések száma A magyar hatóságok 185 esetben, összesen 224 felhasználó adatait kérték ki. a világ kormányai 2015 első hat hónapjában 41 214 adatigénylést olyan adtak be, amelyekben Facebook-felhasználók után kutakodtak. Ez 18 százalékkal magasabb, mint az előző év második felében benyújtott 35 051 kérelem. Az idei év első felében 20 568 bejegyzést töröltek a közösségi hálóról törvénysértés miatt, ami mintegy kétszerese az előző fél évi adatnak. Az adatigénylések nagy része, több mint 60 százaléka az Egyesült Államok hatóságaitól érkezett, de a francia, a német és a brit hatóságok is relatíve gyakran kértek információkat a közösségi oldaltól. A legtöbb adatigénylés bűnügyekhez kapcsolódik - közölte a cég. A magyar hatóságok a Facebook összesítése szerint 185 esetben, összesen 224 felhasználó adatait kérték ki, és a cég ezen igénylések 36 százalékában szolgáltatott információt.
Jelentősen megváltoztatja a fogyasztói szokásokat a sharing economy, a megosztáson alapuló gazdaság - írja a PricewaterhouseCoopers elemzésére hivatkozva a hétfői Magyar Nemzet. A lap emlékeztet rá: a sharing economy lényege, hogy a felhasználók megosztják egymással kihasználatlan kapacitásaikat, rendszerint weboldalakon keresztül, bizalmi alapon, kiemelt jelentőséget tulajdonítva a személyes interakciónak, közösségi élménynek, törekedve a fenntarthatóságra. A lap a pénzügyi tanácsadó cég legújabb tanulmánya alapján azt írja, az idetartozó cégek - mint például a magánszállásokat kínáló Airbnb vagy a fuvarszervező Uber - néhány év alatt forgattak fel teljes iparágakat. Osztovics Ádám, a PwC Magyarország üzleti tanácsadási csoportjának vezetője a lapnak azt mondta, az elmúlt évek és a közeljövő egyik legfontosabb globális üzleti trendje és sikertörténete a sharing economy, amely további jelentős hatással lesz életünkre és az üzleti környezetre.
Az európai politikusoknak oda kell figyelni erre a piacra, nehogy a hatályba lépő rendelet miatt megálljon az internet fejlődése. Ha a jövőben nem az internetes kapacitás fog bővülni, hanem a dedikált sáv lesz egyre szélesebb és szélesebb, akkor az EU megteremtette az online appok és szolgáltatások tévécsatorna-sávjait, és az online világ ugyanolyan korlátozottá és merevvé válhat, mint a tévés világ bebetonozott csatornacsomagjai.
A Publio kiadó vette meg a Rukkolát, Magyarország egyik legsikeresebb közösségi oldalát, amelyen használt könyveket cserélhet mindenki. Magyarország első könyvcserélő oldala 2012-ben alakult. Ma már 33 ezer felhasználó közel 350 ezer könyve forog a tagok között az oldalnak köszönhetően. A Rukkola új tulajdonosa a szerzői könyvkiadással foglalkozó Publio, ők jelenleg a legnagyobb ilyen, önerőből finanszírozott könyveket is kiadó cég, mára 750 szerző több mint 1200 könyvét jelentetik meg. Bárki kinyomtathatja kedvenc könyvét A Rukkolán keresztül mostantól nem csak a megszokott könyvcsere lesz elérhető, januártól egy új szolgáltatás bevezetésével jelentősen lerövidülhet a ritka, vagy keresett könyvekre való várakozás. A Publio kiadói partnereivel együttműködve lehetővé válik a már nem értékesített könyvek egyedi újranyomtatása, így bárki napokon belül beszerezheti azt a könyvet, amit eddig nem sikerült, mert elérhetetlen volt.
Az infokommunikációs technológiák fejlődése miatt alapvetően változott meg az 1990-es évek végén születettek világlátása, gondolkodása, készségei és kompetenciái, erre a kihívásra pedig a jelenlegi oktatási modell egyelőre még keresi a válaszokat. Miközben a pedagógusok jó része csak lemondóan sóhajtozik a diákok romló teljesítménye láttán, és a "bezzeg az én időmben"-frázist mantrázza, érdemes végiggondolni, hogy valóban aggodalomra ad-e okot a fiatalabb generáció viselkedése? Mik a generációk közötti változások legfőbb kiváltó okai? Legfőképpen pedig el kell dönteni, hogy mihez kezdünk ezekkel a változásokkal, és mihamarabb korszerűsíteni kell az iskolai tudásátadást, mivel a jövő munkavállalóiként, döntéshozóiként, szavazóiként – és a következő, Alfa-generáció tanáraiként – néhány éven belül gyermekeink ismeretei lesznek a társadalom fejlődésének legfőbb mozgatórugói.
a nagy, átfogó cikkekkel lehet jól helytállni ebben a versenyben, mert azokra igenis van igény, csak meg kell találni a módját, hogy az olvasó figyelmét és érdeklődését fenn tudják tartani, hogy a cikk mindvégig érdekes legyen, hogy az olvasó végigolvassa.
elég naivnak kell lenni ahhoz, hogy azt gondoljuk, senki nem él majd vissza azzal, ha lesz egy kormányzati szerv, amelynek egyetlen célja az emberek azonosítása. Az adatvédelmi biztos véleménye szerint ez az egész minimum alkotmányos aggályokat vet fel. Ha ön szerint nem olyan nagy probléma, hogy egy közepesen jól megindokolt kérelem kell csak ahhoz, hogy mindenféle állami fegyveres szervek végignyálazzák a teljes lakosság arcképét pár lazán meghatározott körülményre hivatkozva, akkor zárásként felsoroljuk az adatvédelmi biztos problémáit: Tiltani kell, hogy arcképprofilt bármelyik másik állami szerv készítsen, gyűjtsön, pláne tároljon A kapcsolati kódokat úgy kell létrehozni, hogy azzal ne lehessen visszaélni Az arcképnyilvántartás csak államérdekből használható, sportrendezvények szűrésére már nem. Pontosan meg kell határozni, hogy mire lehet használni a profiladatbázist, nem elég, hogy „bűnüldözés”, „terrorelhárítás”. Garantálni kell, hogy nem lesz tömeges megfigyelés.
A kibervédelmi központ volt vezetője szerint ma ott tartunk, hogy nemcsak visszacsúsztunk az élbolyból, hanem gyakorlatilag eltűntünk a listáról (a friss felmérés még nem készült el, minden év áprilisában jelenik meg új): egyelőre megfelelő intézmények és szakemberek hiányában megszűntek, nem mérhetőek kibervédelmi képességeink. Frész szerint viszont nemcsak magyarországi jelenségről van szó, a titkosszolgálatok és államok dilemmája az egész világon megfigyelhető. Amint valahol elkezdenek egységes kibervédelmet kiépíteni, sokszor kiderül, hogy igazán senkinek nem érdeke ez.
Az algoritmust tesztelte a Facebook is, az eredmények több, mint meggyőzőek. A Zopflihez viszonyítva a CSS állományok 17 százalékkal, a JavaScript pedig 20 százalékkal kisebb lett. Az Alexa top-300k oldalon tesztelve a CSS 12 százalékkal, a JavaScript 9 százalékkal zsugorítható a gziphez viszonyítva. A Brotli tömörítő algoritmust a Google két mérnök-matematikusa, Jyrki Alakuijala és Szabadka Zoltán fejlesztette ki.
„Az orosz kiberkémkedés hét éve” címmel közöltek elemzést [PDF] a Duke kiberfegyver-családról. A kiberfegyverekről utólag rakták össze, hogy legalább hét éve működnek, az áttörést a magyar Crysys Lab és az orosz Kaspersky közös felfedezése, a magyar külügyminisztériumot és magyar civil szervezeteket is támadó MiniDuke elemzése hozta meg. Miért gondolja úgy az F-Secure, hogy orosz állami csoport áll a kiberfegyverek mögött? A Duke-ok működése ellentmond a kiberbűnözői csoportok általános logikájának: akik csak a pénzre vagy megbízás teljesítésére mennek, ott fontos, hogy a program minél előbb felszívódjon. A Duke-ok ezzel szemben akkor is tovább működtek, ha lebuktak. ez azt jelenti, hogy legfőbb célja, hogy adatokat szállítsanak a megbízóiknak, és ez fontosabb minden másnál. Plusz az üzemeltetőknek nem kell félni a teljes lebukástól. Ez általában az állami támogatású kibercsoportok sajátossága. a hekkerek közvetlenül a kormánynak, a titkosszolgálatnak, vagy velük együtt dolgoznak.
Eddig sem voltak kétségeink efelől, de a fenti a számok ismét alátámasztják, hogy a Prezi nem csak Magyarországon világhírű. Sőt, a Prezi egyenesen azt állítja, hogy az övék a világ legnagyobb nyilvános prezentációs adatbázisa.
A magyar populáris zene sajtóbibliográfiája (1945-1990) az Országos Tudományos Kutatási Alap és az MTA Lendület programja támogatásával jött létre 2015 nyarán. A folyamatosan bővülő adatbázis célja, hogy összegyűjtse és rendszerezze az államszocializmus időszakában a szórakoztató zenével kapcsolatban magyar nyelven megjelent valamennyi írás (tanulmány, esszé, tárca, riport, interjú, stb.) legfontosabb bibliográfiai adatait, majd azokat egy online felület segítségével mindenki számára kutathatóvá tegye.
Ha kezdek éhes lenni, a térkép kiadja nekem a közelemben lévő, éppen aktív házigazdákat. Megjelenik egy fénykép arról, hogy mit kínálnak és mennyiért, például paprikás csirke nokedlivel 1200 Ft-ért vagy rakott krumpli ezerért. Rányomok a rakott krumplira, ami megjelenik a vendéglátónál, ő pedig visszaigazol, hogy fogad-e. Nagyon fontos tehát, hogy mindenki eldöntheti: kit enged be a lakásába, átnézheti például az adott vendég értékelését. Ha fogadja, akkor az éhes felhasználónál megjelenik a cím is, illetve hogy mennyi idő múlva ér oda. Innentől kezdve létrejön a találkozó, aki éhes jól lakik, aki főzött, az meg eladja a kaját. Minden tranzakció bankkártyán keresztül megy, készpénzes forgalom nincs, így minden követhető. Aki egyszer valahová bejelentkezett, az hozzájárul, hogy levonják a pénzét. A Yummber a saját jutaléka levonása után minden héten utalja a pénzt a házigazdáknak, így aki sokat, és jól főz, annak ez egy jó bevétel lehet.
Lelkes festménybecsüsök, művészettörténészek, restaurátorok tavaly novemberben közösségi kezdeményezést indítottak az interneten. A Kincs a falon projekt keretében azt vállalják, hogy ha beküldjük a festményeinkről készített fotókat, ők ingyen megpróbálják felbecsülni az értéküket. Az elsődleges céljuk az, hogy a szobák, sufnik, raktárak mélyéről így igazi kincsek kerüljenek elő.
Tudta, hogy a szerelem olyan, mint az esőillat? Hogy elég megosztani interneten egy képet, és 72 órán belül egy csomó pénz áll a házhoz? Hogy vannak olyan áldott jó lelkek, akik rongyos százezerért kvantumszinten meggyorsítják a manifesztációs folyamatunkat? Hogy a szíriai menekültek valójában az Iszlám Állam terroristái, akiket Izrael pénzel az európai civilizáció lerombolására, és a legjobb lenne legéppuskázni őket? Egy hónapon át játszottam a naiv, az internetre frissen rácsodálkozó nyugdíjast a Facebookon, és szabadesésben sikerült eljutnom a cuki kiscicáktól a habzószájú vak gyűlöletig.
A szervezet olyan technikai megoldásokkal dolgozna, melyek réven nem alakulna ki egy személyi mappa minden polgáról. Az arcképhez nem kapcsolódna név vagy lakcím, csak kapcsolati kód. E kód kötné össze a képet a többi adatbázissal. A kép és a személyes adatok összekötése külön kéréssel lesz majd lehetséges - a törvénytervezet 18 indokot sorol fel, mely alapján egy állami szerv kapásból megkaphatja az arcképünket A törvény arról is rendelkezne, hogy a hatóságok egyszerre akár több tízezer ember telefonját és internetforgalmát figyelhetnék meg online. Ennek az elvi lehetősége ma is megvan, de a technikai feltételek nem megfelelők. Ezért most a törvény a szolgáltatókat kötelezné, hogy megfelelő csatlakozási pontokat építsenek. Az egymillió előfizetővel rendelkező szolgáltatóknak olyan csatlakozási pontot kell kialakítani, amely lehetővé teszi az előfizetők 0,1 százalékának online lehallgatását, követését, ami min 3000 ember jelent.
A magyar felhasználók 2007 óta összesen 1184 tranzakciót bonyolítottak le, általában néhány tíz eurót fizettek az oldal szolgáltatásaiért (például a végleges törlésért, ami eltűntette volna az érzékeny adatokat; pont azokat, amik most kikerültek).
a versenytársak szerint a netes szállásmegosztó oldal sikere részben éppen abból fakad, hogy sok országban a hatóságok látóköréből félig-meddig kiesve működik. „Nem világos, milyen szabályok, rendeletek vonatkoznak erre a területre, az adóztatási rend eltérő-e más szállásadási tevékenységtől, vagy megfelelő-e az adózási morál" – mondta Niklai Ákos. A szállodaszövetség elnöke szerint egyébként mivel a lakáskiadásnak pozitív hatása van a turizmusra, semmiképp nem betiltásra, inkább az iparág szabályozására van szükség.
Az interneten történő jogsértések terén a bírósági gyakorlat még igen kiforratlan Magyarországon, valami viszont nagyon tiszta: ha valaki letölt filmeket és visszaosztja – tehát torrentezik – fel kell készülni arra, hogy a jog nem nyújt védelmet neki a letöltés kapcsán, mivel a torrent technológia a szimultán visszaosztáson alapul, vagyis automatikus visszaosztást biztosít. A magyar jog alapján visszaosztani nem lehet engedély nélkül, ezért kijelenthető, hogy a fájlcserélés Magyarországon legalább szerzői jogsértést eredményez. Amennyiben a büntetőjog eszköztárával védett értékek is sérülnek, vagyis vagyoni kár is keletkezik, akkor könnyen bűncselekményt is elkövethetünk. Ennek bizonyítása elvileg nem bonyolult dolog, mivel a magyar jog alapján az engedélyi nélküli visszaosztáskor a licencszdíjat nem fizeti meg a felhasználó, így könnyedén beleeshetünk egy bűncselekményi kategóriába.
Valóban állami feladatként tűnne a legrokonszenvesebbnek a digitális megőrzés – mondta érdeklődésünkre –, de az állami közgyűjtemények között ma (és jó ideje) egy sincs, amelynek költségvetése lehetővé tenné a hozzáértő, megfelelő méretű csapat eltartását, a szükséges technika beszerzését.
Felmérés: csak a Facebookot használják a magyar fiatalok, a Twittert és az Instagramot is csak egy szűk réteg nézi - SocialDaily Magyarország socialdaily.com
a magyar fiatalok 76%-a egyáltalán nincs „fenn” a Twitteren, míg például a spanyolok 56%-a rendszeresen használja. A fotómegosztó közösségi médiára is meglepően kevés magyar iratkozott fel: a megkérdezettek 11%-a nézi rendszeresen az Instagramot, 76%-uk pedig egyenesen úgy nyilatkozott, hogy nincs fiókja. Ennél nagyobb érdektelenséget a magyarok körében csak a Linkedin és a Pinterest produkált, ami kifejezetten egy szűk kör ügyének tűnik az adatok alapján. Mindent összevetve a magyarok kevés közösségi platformon vannak jelen, a Facebookon viszont nagyon aktívak. A fiatalok azonban nem keverik össze az igazi közösséget a virtuálissal: a Comedy Central felmérésében a hazai ifjak 81%-a kimondottan társasági emberként jellemezte magát, függetlenül attól, hogy mennyi időt tölt a neten.
Néhány hónapja szép csendben született egy olyan keresőrendszer, amivel eddig nem látható kincseket lehet tömegével találni a magyar interneten. A Hungaricana a magyar levéltárak, könyvtárak digitalizált anyagait egyesíti és teszi egyszerűen kereshetővé, így pár kattintással olyan eredeti forrásokat lehet teljes tartalommal elérni otthonról, amikhez korábban a történészek is csak hosszú kutatással tudtak sokszor eljutni. A Hungaricana főleg az NKA által támogatott digitalizálásokat teszi elérhetővé egy adatbáziskezelő cég technikai hátterével. Az Arcanum (nekik köszönhetően olvashatók az Indexen is rendszeresen régi újságok) most könyvtárakkal, múzeumokkal és levéltárakkal együttműködve azt próbálja megcsinálni, ami korábban több, jóval drágább projektnek nem nagyon sikerült: azt, hogy a nagy munkával digitalizált források tényleg eljussanak a normál hétköznapi felhasználóhoz.
Az egységes, személyi számon nyugvó állami adatbázisok szétválasztása a rendszerváltás egyik vívmánya volt. Ezt az elvet látja most veszélyben a Társaság a Szabadságjogokért nevű szervezet. „A tervezett intézkedések szembemennek az adatvédelem egyik legfontosabb alapelvével, a célhoz kötöttséggel, relativizálják a különböző adatkezelések összekapcsolásának főszabályszerű tilalmát, és áttörik az univerzális azonosító tilalmát”. Péterfalvi Attila alkotmányosan kivitelezhetőnek mondta a tervet, alapvető problémát nem látott, noha hiányolta a garanciális szabályokat. aggályait a törvényalkotókkal is megosztotta, és megnyugtató válaszokat kapott. Szerinte „az osztott információs rendszereken nem változtat a javaslat, nem változnak a felhatalmazások és a maihoz hasonlóan aktív közreműködés kell majd az adatok kezeléséhez". Azt azért hozzátette: ahhoz ragaszkodnak, hogy az ujjlenyomat képe csak az e-kártyán látszódjék, azokból ne építsenek központi adatbázist.
Általában egyetértés van abban, hogy ez az 1995 után született korosztály – amelyet valójában mindegy, hogy X, I, C, Y vagy épp Z generációnak hívunk[1]– gondolkodásában, kulturálistermék-fogyasztási szokásaiban, kapcsolatgazdálkodásában lényegesen eltér a korábbi nemzedékektől. Külön érdekesség, hogy jelenlegi diákjaink az elsők a történelem során, akik nem a szüleiktől sajátítottak el fontos, gyakran előkerülő, gyakran használatban lévő ismereteket. Sőt, jellemzően ők okítják az előző generációt a digitális technika és kultúra sajátosságaival kapcsolatban
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése