Megjelent a Freedom House 2015-ös "Freedom on the Net" kutatásának eredménye.
A kutatási eredmények 972 oldalas összefoglalója letölthető erről a linkről.
A kutatási eredmények 972 oldalas összefoglalója letölthető erről a linkről.
A saját verzióm egy kicsit rövidebben, magyarul összefoglalva:
A helyzet romlott
A 2014-es eredményekhez képest a 2015-ös eredmények sokkal rosszabbak. Az ábrán láthatjuk a felmérésre került országokban élő internetfelhasználók számát csoportokba osztva az országaikban lévő internetszabadság szerint:
Sajnálatos módon úgy látszik, hogy a nem szabad internetfelhasználók száma 3.3%-al meghaladta a szabad internetfelhasználók számát. Az, hogy a részben szabad internetfelhasználókat inkább a szabad, vagy inkább a nem szabad csoportokhoz soroljuk, vagy külön csoportként kezeljük-e, kényes kérdés. Elismerendő, hogy bizonyos mértékű cenzúra szükséges, viszont ha a felhasználók nagy része már nem érzi magát szabadnak, s objektív kutatások eredményei sem kategorizálják őket szabadnak, bizonyos, hogy a részben szabad felhasználók valamiféle kontrolltól, megfigyeléstől vagy cenzúrától szenvednek, ezért én inkább a nem szabad felhaszálókhoz sorolnám őket. Ha a részben szabad felhasználókat a nem szabad felhasználókhoz soroljuk, akkor 26%-al győzedelmeskedett a nem szabad internetfelhasználók csoportja a 12% nem felmért csoport eredményeitől függetlenül, ami már elég súlyos figyelmeztetést rejt magában:
Az internet (még mindig) veszélyben!
Az internet (még mindig) veszélyben!
Az új térkép
Ha a 2014-es internet szabadsága térképet az alábbi 2015-ös térképpel összehasonlítjuk, főként azt vesszük észre, hogy Oroszország, Kazasztán és Egyiptom színe átváltozott a nem szabad színre, így már földrajzilag nézve is kevésbé tűnik szabad-nak az internet:
A térkép tanulmányozása során megállapítható még, hogy mialatt az EU, USA és dél amerika zöld, azaz szabad színben pompázik, a föld keleti részei egyre jobban elkékülnek és elsárgulnak, továbbá, hogy a közelkeleti régiók tartják szép tarka színezetüket.
Pontosabban...
A legtöbb nem szabad internetfelhasználó kínában él, a legtöbb részben szabad internetfelhasználó indiában él, és a legtöbb szabad internetfelhasználó az USA-ban él.
A toplisták
A következő a rangsorokat ezen statisztikákból állítottam össze, az itt elmagyarázott "Limits on Content" pontok alapján, mivel elsősorban az internettel elérhető információk cenzúrázottságát tartom döntő tényezőnek.
A 10 leg cenzúrázottabb ország:
1. Irán (31 cenzúrapont és 87 összpontszám)
2. Kína (30 cenzúrapont és 88 összpontszám)
3. Vietnám (29 cenzúrapont és 76 összpontszám)
4. Etiópia (28 cenzúrapont és 82 összpontszám)
5. Üzbegisztán (28 cenzúrapont és 78 összpontszám)
6. Kuba (27 cenzúrapont és 81 összpontszám)
7. Bahrein (27 cenzúrapont és 72 összpontszám)
8. Szíria (26 cenzúrapont és 87 összpontszám)
9. Szaúd-Arábia (24 cenzúrapont és 73 összpontszám)
10. Oroszország (23 cenzúrapont és 62 összpontszám)
A 10 legkevésbé cenzúrázott ország:
1. Izland (1 cenzúrapont és 6 összpontszám)
2. Észtország (3 cenzúrapont és 7 összpontszám)
3. Kanada (4 cenzúrapont és 16 összpontszám)
4. Németország (5 cenzúrapont és 18 összpontszám)
5. holtversenyben Ausztrália és USA 5 cenzúraponttal és 19 összpontszámmal
6. Fülöp-szigetek (5 cenzúrapont és 27 összpontszám)
7. Olaszország (6 cenzúrapont és 23 összpontszám)
9. Brazília (6 cenzúrapont és 29 összpontszám)
10. Japán (7 cenzúrapont és 22 összpontszám)
A mi helyezésünk
Hogyha a listát még egyszer megvizsgáljuk, és "Limits on Content" pontok szerint növekvő sorrendbe rendezzük, Magyarország a következő környezetben helyezkedik el:
1. Kolumbia (8 cenzúrapont és 32 összpontszám)
2. Nigéria (8 cenzúrapont és 33 összpontszám)
3. Kirgizisztán (8 cenzúrapont és 35 összpontszám)
4. Tunézia (8 cenzúrapont és 38 összpontszám)
5. Angola (8 cenzúrapont és 39 összpontszám)
6. Magyarország (9 cenzúrapont és 24 összpontszám)
7. Marokkó (9 cenzúrapont és 43 összpontszám)
8. Örményország (10 cenzúrapont és 28 összpontszám)
9. Ukrajna (10 cenzúrapont és 37 összpontszám)
10. Mexikó (10 cenzúrapont és 39 összpontszám)
Nos, igazán érdekes, hogy milyen versenytársaink vannak az internetcenzúra terén. Őszintén szólva meglepődtem. Szerintem Magyarország helyezése azzal magyarázható, hogy annak ellenére, hogy az internet elérhetőségét kevés tényező gátolja, illetve a felhasználók nagyjából jogilag biztosítottak, mégis a háttérben van lehetőség internetcenzúra gyakorlására. Úgy tűnik, hogy a Freedom House meglehetősen komolyan veszi a nem eléggé megindokolt cenzúrázás lehetőségét illetve a cenzúrázási próbálkozásokat is.
A globális helyzet
(A teljes jelentés 17. oldaláról)
Több mint 3 billió embernek van internethozzáférése...
- Összesen 61% él olyan országban, melyben a vezető réteg kirtizálása cenzúra tárgya.
- Összesen 47% él olyan országban, melyben embereket támadtak meg vagy öltek meg online tevékenységeikért.
- Összesen 58% él olyan országban, melyben az olyan bloggereket és ICT felhasználókat bebörtönözték, kik politikai, társadalmi vagy vallási problémákkal kapcsolatos tartalmat osztottak meg.
- Összesen 47% él olyan országban, melyben elfolythatók vagy büntethetők a vezető réteg ellen irányuló korrpuciós vádak.
- Összesen 45% él olyan országban, melyben a szatírikus írások, videók és rajzfilmek készítése börtönbüntetéssel vagy erős cenzúrával jár.
- Összesen 38% él olyan országban, melyben a népszerű közösségi web-es szolgáltatásokat az előző évben betiltották.
- Összesen 34% él olyan országban, melyben a kormány gyakran politikai okokból megszüntette az intertnethozzáférést 2014 és 2015 között.
