Áttekintés a startupok helyzetéről 2015-ös viszonylatban

A startup egy olyan kifejezés, melyet az elmúlt években egyre gyakrabban hallhatunk, és tájékozottság hiányában akár rá is foghatnánk, hogy csak egy újabb buzzword. Ne essünk ebbe a hibába! Rengeteg sikertörténet példája mutatja, hogy ezek a feltörekvő cégek és ötleteik hétköznapjainkat, vagy akár teljes gazdasági ágak működését alapjaiban változtathatják meg. Az alábbiakban egy rövid általános ismertető után az elmúlt fél év néhány érdekesebb történéseit fogom bemutatni, a világ több tájáról.

A startup egy olyan, általában újonnan alapított cég, mely magas növekedési potenciállal rendelkezik, valamilyen terméket vagy üzleti modellt innovál, és céljának a nemzetközi piacon való elhelyezkedést tűzte ki. Az Egyesült Államokban, a Szilícium-völgyben fejlődött ki először ez a szcéna, és többek között olyan óriások felemelkedését hozta el, mint a Facebook, a Google, vagy a Twitter. Nem csoda hát, hogy egyre többen kapnak kedvet saját startup indítására, abban reménykedve, hogy egy jó ötletből meggazdagodhatnak. A vállalkozási kedv nem kizárólag, de elsősorban a fiatalabb felnőtteket érinti, és az egész üzletág nagyban támaszkodik a befektetők vagyoni támogatására és a kockázatvállalásra. A startup szcéna jelentős közösségi jelleggel is rendelkezik, ami nem csak a különböző közösségi eseményeken, konferenciákon látszódik meg, hanem abban is, hogy nagy mértékben hozzájárult olyan elképzelések széleskörű elterjedéséhez, mint például a coworking, vagy a sharing economy. És akkor most következzen néhány érdekesség az elmúlt hónapokból, melyek remélhetőleg jól illusztrálják a bekezdésben foglaltakat.

Kína - A közösségi munkavégzés térhódítása

Mint ahogy szinte a világ bármely részéről elmondható ez, a Kínai Népköztársaságban is rendkívül magas vállalkozási kedvet hoztak el a startupok. Egy pekingi elemző szerint 2016-ban akár 14 millió új startupot is alapíthatnak Kínában, ami cégenkénti 5 fővel számítva 420 millió négyzetméternyi irodatér szükségességét jelenti. Ez több mint százszorosa a meglévő kínálatnak, így az egyre növekvő igény, illetve a startupok költségtudatossága miatt az ingatlanfejlesztők új megoldás keresésére kényszerültek: ez pedig a coworking, azaz az irodai tér megosztása különböző vállalkozókkal, elsősorban a startupokat megjelölve célközönségnek. Ez a folyamat állami támogatást is élvez, több állami tulajdonú cég is besegít új irodák kialakításába, vagy meglévő ingatlanok átalakításába. Illetve ezek mellett a kormány létrehozott egy Internet+ elnevezésű stratégiát is, melynek célja a startupok támogatásával a lassuló gazdaság fellendítése.

USA - A Szilícium-völgy új kedvence: olaj és gáz

Ha valaki a Szilícium-völgyre, innovációra, vagy startupokra gondol, akkor valószínűleg nem a fosszilis energiahordozók az első fogalom, ami eszébe jut. Ennek ellenére Peter Thiel, a Founders Fund egyik alapítója, és a Facebook egyik legelső támogatója nem fél a trendekkel szembemenni. Még a mai alacsony olajárak ellenére is 7 millió dollárnyi befektetéssel támogatta a RunTitle-t, egy startupot, mely kitermelési jogokról és földtulajdonokról szolgáltat könnyen kereshető és elemezhető adatokat, kiküszöbölve a különböző ehhez amúgy szükséges szakemberek felbérlését.

„A valóság az, hogy a fosszilis energiahordozók még évekig meghatározó energiaforrások lesznek, nagyon kevés a termelésben az innováció” – Mondta Geoff Lewis, a Founders Fund egyik partnere, aki a RunTitle befektetését vezeti.

A San Franciscó-i székhelyű társaság több másik fosszilis energiával kapcsolatos kezdeményezést is támogat, de ezen felül szintén ott áll nukleáris technológiák és tiszta energiával foglalkozó cégek mögött is. Sokrétűsége révén az évek során rengeteg területen fektetett be forradalmi technológiákba. Szintén elmondható, hogy nem ez az egyetlen befektetői csoport, amelyik ezt a "divatjamúlt" szektort támogatja, a teljes szektor ebben az évben 115 millió dollárnyi befektetésben részesült. A korábban említett RunTitle meg például még további 1 millió dollárnyi támogatást tervez bevonni, és a vezérigazgató, Reid Calhoon úgy nyilatkozott, hogy a gáz- és olajszektor az egyik utolsó ipari óriás, mely még nem volt alapjaiban felbolygatva.

EU - Megújulás vagy hanyatlás?

Az Európai Unióra több elemző is szokott feltörekvő szuperhatalomként hivatkozni. Ez nem véletlen: ha a teljes uniót tekintjük, a GDP meghaladja még a jelenleg világelső Egyesült Államokét is. Így habár legtöbben az utóbbira asszociálunk a startupokkal kapcsolatban, az EU-ról sem szabad megfeledkeznünk, többek között már csak azért sem, mert olyan hatalmas startup központoknak ad otthont, mint London vagy Berlin. Az Investor jelentett nemrégiben egy TechCrunch által végzett felmérésről, mely azt vizsgálta, mi lehet az európai startupok sikerének titka. Felmérésük szerint ez elsősorban technológia újítások helyett az üzleti modell megreformálásának köszönhető, illetve szintén fontos szerepet játszott a tény, hogy ezek a cégek a Business to Business modell helyett a felhasználókkal való közvetlen kapcsolatot részesítik előnyben.

De most úgy tűnik a startup szcéne európai felemelkedése jelentős hátráltatásra számíthat egy újonnan elfogadott EU-s határozat miatt: október 27-én fogadta el az Unió azt a törvényt, mely megakadályozza az internet semlegességét, azaz azt, hogy bármilyen tartalomtól, vagy egyéb körülménytől függetlenül minden adatforgalmat egyenlőnek tekintenek az internetszolgáltatók. Az új határozat lehetőséget ad a szolgáltatóknak, hogy "speciális" adatforgalmakat előnyben részesítsenek. Ez puszta erkölcsi szempontból is megkérdőjelezhető, Barbara van Schewick, a Stanford Egyetem jogi iskolájának professzora remekül összegezte a legfőbb problémákat.

Tehát mint láthatjuk, a telekommunikációs cégek tulajdonképpen saját akaratuk szerint korlátozhatnak, vagy gyorsíthatnak bizonyos típusú adatforgalmakat. A Deutsche Telekom vezérigazgatója tett egy nyilatkozatot, mely szerint ők ezt pont a startupok megsegítésére fogják fordítani: egy kis extra költségért cserébe gyorsabb kapcsolatot biztosítanának nekik, így segítve, hogy fenn tudják tartani a nagyvállalatok hatalmas szerverfarmjaival a versenyt. De persze ha jobban belegondolunk, nem nehéz kitalálni, hogy vajon a kis feltörekvő cégeknek, vagy a már elhelyezkedett, nagyobb vállalatoknak van meg az emberi és anyagi erőforrása azt a "kis extra költséget", illetve az ezzel rájuk nehezedő papírmunkát fedezni.

Magyarország - Sikerek 2015-ben

A Prezit feltételezem senkinek sem kell bemutatni, valószínűleg azok is legalább már hallottak róla, akik amúgy nem nagyon foglalkoznak a témával. Ez a legismertebb magyar startup, melyet Árvai Péter alapított még 2009-ben, és segítségével bárki egyszerűen készíthet látványos prezentációkat. Idén szeptemberben több jelentős mérföldkövet ért el a cég, többek között 60 milliós felhasználóbázist, illetve 190 millió nyilvánosan létrehozott bemutatót, amiket már összesen egymilliárdszor tekintettek meg.

A Mistory csapata

Egy másik érdekes hír a nyáron megrendezett Microsoft Imagine Cup-ról származik. A Seattle-ben rendezett döntőre kijutott, és a közönségdíjat megnyerte a magyar egyetemisták által fejlesztett Mistory. Ez egy olyan alkalmazás, mellyel a várost felfedezve mi válhatunk különböző történetek főszereplőjévé.

Mit hoz a jövő?

Összességében elmondhatjuk, hogy a startupok világa szorosan összefonódott nem csak a mindennapi életünkkel, de a gazdaság működésével is. A közösségi aspektusnak, és a nagy potenciális sikernek köszönhetően rengetegen kapnak kedvet saját vállalkozáshoz. Számos gazdasági szektor, illetve szolgáltatás működése alapjaiban változott meg, és az új technológiáknak és ötleteknek köszönhetően még fog a jövőben is. A növekvő startup alapítási kedvből és a technológiai fejlődésből csak rajtunk múlik, hogy mit hozunk ki a jövőre nézve, hiszen egyetlen egy jó ötlettel szinte bárki állhat az elkövetkezendő sikertörténetek középpontjában.

(Források a cikk szövegében, az egyes témákról valamivel részletesebben a forrásokban, illetve a szemle cikkeimben lehet olvasni)