A dolgok internete
Mi az az internet of things?
Csak egy jól hangzó kifejezés valamire, ami ma még nem létezik? Egyáltalán nem. Az Internet of Things annak egy tudományos megközelítése, amit talán digitális vagy csatlakoztatott világként emlegethetünk, és amely felé rohamtempóban haladunk. Magyar nyelven nincs igazán elfogadott használata az egyébként könnyedén lefordítható szónak, ami részben annak is köszönhető, hogy elenyésző számú szakirodalmat találni a témában.A legtöbbször a Dolgok Internete kifejezéssel találkozhatunk, de Kusper Gábor, az Eszterházy Károly Főiskola IoT Kutató Intézetének munkatársa az Internet ott Tárgyak kifejezés használatát javasolja, ami elsőre (és lássuk be, másodikra is) elég furcsán hangzik, de a rövidítése megegyezik az angoléval.
A dolgok internete azt jelenti, hogy egymással önállóan kommunikáló, intelligens eszközök - szenzorok, számítógépek, nyomtatók, vagy akár ipari gépek - az interneten keresztül kapcsolódnak egymáshoz. A rendszer működéséhez nem feltétlenül van szükség emberi beavatkozásra, hiszen az eszközök egymással állnak kapcsolatban. A dolgok internete tehát nem egy új internetet jelent, hanem a meglévő hálózat kiterjesztését a különböző fizikai eszközökre.
De mik is ezek a „dolgok”?
Már régen nem csak PC-kről és mobilokról beszélünk. Gyakorlatilag ma már minden lehet „okos”, az otthontól kezdve a focilabdán, ruhákon át egészen a közlekedési eszközökig. De még akár a wc, a hamutál, a vízforraló és a toll is lehet intelligens - egyikkel írogathatunk bármilyen felületre, és az digitalizálja a rajzot vagy írást, a másik pedig azt méri, mennyi energiát emészt fel egy adott vízmennyiség felmelegítése. Az "okoskütyük" pedig már az élő szervezetekre is rá- vagy beköltöznek: a háziállatokra, növényekre, a ruhánkra, a testünkre. Nincs is olyan messze, hogy az „internetet” egy tabletta formájában nyeljük le,hogy aztán az ne csak a fájdalmat, gyulladást csillapítsa, de elemzéseket végezzen, és azt továbbítsa a hozzákapcsolódó szoftvernek. Egy póló már nemcsak melegít és elfed, de védelmet biztosít, figyeli a szervezetünket, méri a hőmérsékletet, pulzust, vérnyomást, visszajelzést ad viselőjének, megmutatja, milyen állapotban van, milyen teljesítményt nyújtott az elmúlt időszakban.Kritikus helyzetben akár életet is menthet.
Lehet az "okosbögre" első blikkre a világ legfeleslegesebb kütyüje, amely megállapítja, hogy éppen mit ittunk meg, mit tartalmazott. De ez az intelligens műanyag korsó a jövőben nemcsak azt tudja megmondani nekünk, hogy Pepsit vagy Coca Colát töltöttünk-e bele, hanem azt is, hogy az az ital tartalmaz-e a szervezetünk számára káros anyagokat, amelyekre allergiásak vagy érzékenyek vagyunk. A felhasználási lehetőségek száma gyakorlatilag határtalan. A viselhető pulzus és vérnyomásmérők segítenek egészségünk megőrzésében és rendszeres önellenőrzést tesznek lehetővé. Az intelligens termosztátok érzékelik, ha elhagyjuk a házat, majd ehhez igazítják a hőmérsékletet, mikor pedig közeledünk, ismét akcióba lendülnek, hogy felfűtött lakás fogadjon minket. Az okos város koncepció keretein belül egyre több helyen kísérleteznek azzal, hogy a technológia hogyan tudja a közlekedést forradalmasítani, legyen szó akár az önmagát vezető autó víziójáról, vagy az intelligens parkolás rendszerének kialakításáról. A terület megszállott művelői már a tojástartótól kezdve a hajszárítóig, számos eszközt csatlakoztattak az internetre. 2020-ra 34 milliárd eszköz lesz az internetre kötve, jelenleg 10 milliárd ilyen okos dolog működik.
Veszélyek
Minél több eszköz csatlakozik az internetre, annál nagyobb a vírusfertőzés és a hackertámadás veszélye. Ezt elkerülendő, több mint 30 nagy techcég fog össze, hogy közös fejlesztésekkel tegyék biztonságossá a dolgok internetét. Ezen csoport (Internet of Things Security Foundation - IOTSF) tagjai közéaz Intel, a British Telecom, a Siemens és a Vodafone is beállt. Az alapítvány egyik legfontosabb célkitűzése, hogy minél biztonságosabb termékek gyártásában nyújtson segédkezet a kütyücégeknek. Ezen felül a felhasználók oktatására biztosítana pénzt és energiát, hiszen az átlagembernek gyakran elképzelése sincs az őt körülvevő kiberbiztonsági kockázatokról. Az alapítók szerint a dolgok internete kétségkívül forradalmat hoz a mindennapi életben. Ahhoz viszont, hogy mihamarabb elterjedhessen, szükség van rá, hogy az emberek merjenek fejest ugrani benne.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése