Cenzúra Kínában (Összefoglaló)

A kínai cenzúrának lassan saját történelme van, elvégre a kezdetei évekre tehetők. Sok ország cenzúrájának szolgál példaként, de még egyik másik ország sem tudott egy ennyire tökéletes, mindenre kiterjedő gépezetet kiépíteni. Mára egész Kína területén szigorú törvények szabályozzák az internethasználatot. Ezeknek elsődleges célja az ideológia védelme. Az évek haladtával pedig már nem csak az internetre és az írott sajtóra terjedtek ki ezek a korlátozások, de a filmiparra is.
A kezdetek

A 2000-es évek elejétől rendeleteket használtak, hogy szabályozzák az internethasználatot. Mostanra ezek törvényekké szigorodtak. Ugyan ezeknek egy része már korábban is létezett, mint például a kötelező szűrése a nyugati hírportáloknak, mégis az állam elérkezettnek érezte, hogy még szigorúbb korlátok közé zárja az internethasználatot.  A törvények megszegése súlyos büntetéseket von maga után, például: az internetes cégeknek 60 nap áll a rendelkezésükre, hogy felkeressék az Információipari Minisztériumot és bemutassák a működési engedélyüket. Ellenkező esetben ezek a cégek felszámolásra kerülnek. 

Melyik oldalak az érintettek?

A legtöbb ilyen nyugati oldal érintett a korlátozásokat illetően, illetve ezzel egy időben próbálnak mindegyik oldalnak egy kínai megfelelőt is létrehozni. A Google-val évekre vissza menő konfliktusa van a kínai államnak, többször is előfordult, hogy teljesen letiltották az oldalt, ezért teljesen elérhetetlenné vált az országból. A kezdetekben nagyon ellenezték az ország cenzúrapolitikáját, ezért fel is merült, hogy örökre elérhetetlenek lesznek Kínából, de mivel ez hatalmas forgalomkiesést jelentett volna, ezért végül beadták a derekukat. A Google után következtek a közösségi oldalak, mint a Flickr, vagy OneDrive, vagy az Instagram, a legtöbb teljesen eltűnt a letölthető programok közül. De ezek a korlátozások nem csak a nyugati oldalakat, hanem egyéb az országon belüli, de külföldi fejlesztésű oldalakat is letiltottak, mint a Line és a Kakao.

A cenzorok és "segítőik"

Arra, hogy tulajdonképpen hány cenzor is lehet pontosan nincsenek szám adataink, de két amerikai kutató tesztelte, hogy milyen gyorsak is ezek a cenzorok. Az eredmény szerint megdöbbentően gyorsan rábukkannak a nem kívánt tartalomra, ami nem csak fáradhatatlanságukat, de a megfelelő segédprogramok létét is bizonyítja. Mi következik ebből? A cenzorok, akár több tízezren is lehetnek. Segítségükre van a nyugati hardver-szállítókkal való együttműködés és a saját közösségi oldalak és keresők létrehozása.  Az új kínai kereső annyira sikeresnek bizonyul, hogy úgy tűnik képes is teljesen kiszorítani,mint a Googlet, mint az egyéb nyugati keresőket, ez a Baidu. Felmerül a kérdés, miért is
olyan sikeres, ez a kereső. Talán jobban kiszűri azokat a bizonyos tartalmakat, mint a
többi? A válasz: nem. Felmerésék szerint ebben a keresőben sincs szigorúbb szűrő, mint
nyugati megfelelőiben, de mindenképpen az előnyei közé sorolható, hogy a kínai nyelvi
sajátosságokhoz jobban alkalmazkodik, mint bármelyik másik. 

Az erőszakos mesék, a filmek, és a sajtó

A állami rádió-, film- és televíziófelügyelet (SARFT) szigorította a mesefilmeket is, vagyis megtisztította őket a vulgáris, erőszakos tartalmaktól. Az erőszakos jelenetek közül különösen azokat kell kihagyniuk, amit a gyerekek otthon is végre tudnak hajtani, esetleg teljesen normális otthoni eszközökkel. Céljuk mostantól az erkölcsök és a család előrehelyezése. Ennek következményeként, felülvizsgáltak évek óta futó mesesorozatokat, és visszamenőleg is cenzúrázzák/átalakítják az egyes epizódokat. Miért is van szükség a filmek cenzúrázásra? Hiányzik a besorolási rendszer, valamint a külföldi filmekben nem a megfelelően vannak ábrázolva a kínai szereplők, vagy az érzékeny tartalmak, mint például a pornográf elemek. Ugyan ez a kérdés, mai napig megosztja az embereket, mégis lazítanak a szabályokon és

egyre több külföldi film kerülhet be az országba, nem régen a bemutatható hollywoodi filmek száma 20-ról 34-re lett emelve,ez hatalmas piacot is jelent. Hivatalos statisztikák szerint a külföldi filmek legnagyobb piaca Kína, 2011-ben a jegybevételek megközelítették a 2 milliárd dollárt. Mi a helyzet a sajtónál? Az MTI bejelentése szerint mostantól a kínai újságírók, csakis feletteseik előzetes engedélyével publikálhatnak bármilyen kritikus cikket. Az új rendelkezések több fronton is korlátozzák az újságírókat, mivel nem csak, hogy engedéllyel írhatnak meg bizonyos cikkeket, de ha esetleg mégis közölni akarnák a véleményüket, nem hozhatnak létre hozzá se blogot, se honlapot, de még videómegosztó portálokon sem mondhatják el a véleményüket. Csakis az előre kijelölt témákkal foglalkozhatnak, semmi egyébbel.

A tűzfal megkerülése

Számos módszer létezik erre, és mindegyik elérhető sima internetkapcsolattal. Az egyik ilyen a VPN (Virtual Privat Network), azaz virtuális magánhálózat. Tehát egy másik hálózathoz kapcsolódunk az otthonunkból, így ha valaki esetleg belekukkantana, úgy fog kinézni, mintha onnan neteznénk. A másik ilyen módszer a Proxy. Számos proxy szervert találhatunk, ha beírjuk a keresőbe, a leghíresebb: HideMyAss. A használata egyszerű, csak begépelem a honlap címét és máris úgy tesz,

mintha egy másik országból érném el. A rendszer egyetlen szépséghibája, hogy könnyű kiszűrni, ezért hamar blokkolás alá kerülhet magának a proxynak a használata is. A harmadik módszer pedig a TOR, ami köztudottan az illegális tartalmak lelőhelye. Ha nem akarunk ilyen módszerekkel élni, természetesen van másik megoldás is, ha valaki rendelkezik okostelefonnal és magyar SIM kártyával el tudja érni a Facebookot, de készüljön fel a magas telefonszámlára. Ha ez se válna be, akkor vannak természetesen kínai alternatívái is mind a Youtubenak, mind a Facebooknak, ők a : Youku és a Renren.

Kína, mint példakép?

Kína mellett számos más országban is jelen van az internetcenzúra, talán kisebb mértékben, de ugyanúgy nem elhanyagolandó.Ezekben az országokban is,csakúgy mint Kínában a nemzetbiztonsági érdeket, a kultúrát tartják szem előtt, amihez hozzátartozik, hogy a káros, nem kívánt tartalmakat szűrni kell. Ha Kubában járunk nem csak azzal kell számolnunk, hogy blokkolva lesznek bizonyos oldalak, amikre rá szeretnénk lépni, de azzal is, hogy internetkapcsolat is csak elvétve fordul elő, fizetős helyeken pedig elég borsos árat kérnek érte. Mit is jelent ez? 1000-1500 Ft/óra, a telefonálással szintén ez a helyzet, percenként 1300 Ft. Ilyen árak mellett nyilván mindenki csak és kizárólag a legfontosabb ügyekben használná akár a telefonját, akár a számítógépét. Miért is van ez? Nagyon

igyekszik a kormány elzárni a népet az információktól, mi sem mutatja jobban, minthogy az otthoni internet kapcsolat határozottan tiltva van, és a munkahelyeken is csak nagyon indokolt helyzetekben van engedélyezve. Törökországban szolidabb a helyzet, itt nem az egész internetet, hanem elsősorban a közösségi oldalakat támadják. Itt azonban a népnek a heves ellenkezésébe ütközik a cenzúra, akár tüntetések, vagy a Twitter esetében a tiltástól kezdve megduplázódott a regisztráltak száma. Talán az oroszországi cenzúráról mondaható el, hogy a legjobban követi a kínait. A legtöbb rendelkezést a droghálózatok blokkolásával és a pornográfiával magyarázzák. Bár néhány szinten még a kínain is tudtak szigorítani, ezek pedig elsősorban a bloggereket érintik. A több mint 5000 követővel rendelkezőknek, egy kormányhivatalnál kell jelentkezniük, hogy feljegyezhessék  a nevüket, így szemmel tudják követni a bejegyzéseit. Csak a valóságot írhatják és utána is kell járniuk, hogy úgy van-e, ahogy ők mondják, a pontatlan információt eltávolítani, nem lehet senkit rágalmazni. De még ennél is tovább mentek, ez év őszétől egy programot indítottak el, ami keresi a szitok szavakat az interneten.

Lehet még ennél rosszabb?

A jövőbeni tervek még ennél is elképesztőbbek 2020-ra a kormány be akar vezetni egy bizonyos
megbízhatósági mutatót, ami minden kínai felnőttkorú állampolgár pénzügyi helyzetét,
büntetett előéletét fogja tartalmazni. Ez az eddigieknél sokkal durvább és hatékonyabb szűrési módszernek ígérkezik.