A Facebook nyújtotta lehetőségek optimális kihasználása érdekében az újságírónak érdemes időnként frissíteni a barátaik körét, különös hangsúlyt fektetve az aktuális hírcsinálókra és megmondóemberekre. Elkerülhetetlen az is, hogy az objektív és etikus újságírás szem előtt tartásának érdekében mindig mindkét féllel tartsuk a kapcsolatot, de sose nyilvánítsunk nyíltan véleményt. A közösségi oldal tehát gyakorlatilag munkaeszköz a zsurnaliszta számára, az online lét szinte kötelező, az újságíró magánélete pedig (jobb esetben) offline kezdődik.
Egy perces álló tapssal és ovációval köszöntsük együtt az Év Trollteljesítményét! Az ismeretlen tréfamester áldozatai azok, akik a Facebookon oktatási háttérként azt adták meg, hogy "Az Élet Iskolája, ahol az Isten a tanár!!!" (hogy kik is ők, arról ebben a cikkben emlékeztünk meg anno bővebben). A közösségi oldalon minden iskolához meg lehet adni egy profilképet, ide jellemzően az adott intézmény címerét vagy egy fotót szoktak feltölteni. A mestertroll valószínűleg regisztrált egy kamu felhasználót, akinek az Élet Iskoláját adta meg alma materként, majd profilképnek feltöltött az iskolához egy LOSER, azaz vesztes feliratot, végül törölte a júzert. Az eredmény: jelenleg annál a bő 4000 embernél, akik ezzel a fiktív iskolai háttérrel büszkélkednek a Facebookon, ez a felirat jelenik meg, ha az egérkurzort a suli fölé visszük
Minek van egyáltalán az internet Facebookon kívüli része? Az persze nem feltétlenül örömhír, hogy egyre inkább a Facebook algoritmusai határozzák meg pár milliárd embernek, hogy mit látnak az internetből. Extrém esetben mondjuk egy hirdető óhajának megfelelően torzítva a valóságot. Indokolatlan rettegésnek hangzik? Egyszer már lebukott az oldal azzal, hogy pszichológiai kísérletet végez 600 ezer gyanútlan felhasználóval, manipulálja a hírfolyamuk összeállítását, és figyeli, hogy ez milyen érzelmi változásokat hoz a posztjaikban és kommentjeikben. Viszont ha tetszik, ha nem, a Facebook, meg a világ ebbe az irányba halad. Nem tud már további internetezőket saját felhasználóvá tenni az oldal? Hát, majd csinál új internetező milliárdokat. Nem tud több és/vagy drágább reklámot eladni az ő felületeikre? Hát majd eléri, hogy mindent a Facebookon csináljanak, amit online csinálnának, és azzal nagyobb lesz az a hirdetési felület. A világuralom nem egyszerűen cél - ez az egyetlen irány, amerre haladva a cég még növekedni tud.
Az idei év első felében jelentősen nőtt a Facebook közösségi oldalhoz benyújtott kormányzati adatigénylések száma A magyar hatóságok 185 esetben, összesen 224 felhasználó adatait kérték ki. a világ kormányai 2015 első hat hónapjában 41 214 adatigénylést olyan adtak be, amelyekben Facebook-felhasználók után kutakodtak. Ez 18 százalékkal magasabb, mint az előző év második felében benyújtott 35 051 kérelem. Az idei év első felében 20 568 bejegyzést töröltek a közösségi hálóról törvénysértés miatt, ami mintegy kétszerese az előző fél évi adatnak. Az adatigénylések nagy része, több mint 60 százaléka az Egyesült Államok hatóságaitól érkezett, de a francia, a német és a brit hatóságok is relatíve gyakran kértek információkat a közösségi oldaltól. A legtöbb adatigénylés bűnügyekhez kapcsolódik - közölte a cég. A magyar hatóságok a Facebook összesítése szerint 185 esetben, összesen 224 felhasználó adatait kérték ki, és a cég ezen igénylések 36 százalékában szolgáltatott információt.
A Facebook által fejlesztett Notify már elérhető IOS operációs rendszerre, azaz Iphone-ra és Ipadre. Az alkalmazás érdekesnek tartott híreket válogat össze, és erről értesítéseket küld a telefonunkra. Gyakorlatilag push notification-szőnyegbombázásra számíthatunk, ami az ízlésünket figyelembe véve ajánl tartalmakat. Az értesítések általában a befutott híroldalaktól származnak, például a Buzzfeedtől, a CNN-től, a Bloombergtől, a Businesstől, a Huffington Posttól, a Getty Imagestől, illetve a Hulutól. Közvetlenül a szolgáltatás indulása után több mint ötven hírforrásból lehet választani.
Iphone-on elindult a Facebook Instant Articles (azonnali cikkek) nevű új szolgáltatása, ami pontosan annyit tud, amennyit ígér: nagyon gyorsan, a saját felületén, azaz magán a Facebookon tölti be a hírportálok megosztott cikkeit. Ez jó a felhasználóknak, mert gyorsabban és kényelmesebben olvashatnak tartalmakat, jó a Facebooknak, mert a saját reklámeszközeit használhatja - és kérdés, hogy jó-e a kiadóknak, újságíróknak. Mindenesetre így még több felhasználót elérhetnek.
A Vkontakte sikerének titka (és egyben terjeszkedésének akadálya), hogy olyasmikkel turbózta fel a Facebook alapreceptjét, amik a népnek ugyan tetszenek - ingyen zene, ingyen filmek, ingyen pornó -, de egy kicsit is kevésbé vadkeleti jogrendszerben ilyesmire üzletet építeni nem sok jóval kecsegtet. Az kellemes meglepetés, hogy az állami propaganda nem olyan nyomasztó a Vkontaktén, sőt, olyan dolgok is feltűnnek az oldalon, amikért Oroszországban élőben rövid úton betörik az ember arcát. zavarbaejtő arra rádöbbenni, hogy a magyar net Putyin- és Oroszország-támogató oldalain véresszájúbbak a júzerek. De nem fogja soha átvenni a Vkontakte a Facebook szerepét, mert teljesen másra használják. A Facebook fő funkciója, hogy követjük és megbeszéljük rajta, mik a hírek a világban, mik történtek az ismerőseinkkel, meg velünk. A Vkontaktén ez háttérbe szorul, itt az egyszeri ember pár perc alatt megnézegeti, ki milyen képet tett fel éppen, aztán zenét hallgat és pornót videókat néz napestig.
"Ebben az egész kérdésben azonban nem önmagában az USA jelenti a problémát, hanem az, hogy egyetlen ország tölt be meghatározó szerepet. Az internet technikája decentralizált, de az, ahogyan használjuk, már nagyon is központosított. Ennek oka abban rejlik, hogy kényelmesek vagyunk és bízunk a cégekben. Ezért olyan ez, mint amikor ásunk egy egyre mélyebb gödröt, ugyanakkor nem viszünk magunkkal létrát, amely segíthetne később kimászni a gödörből." A 37 éves IT-szakértő kifejtette, hogy az országoknak kellene rendelkezniük az IT-infrastruktúrákkal, napjaink viszonyaira viszont az jellemző, hogy a sok vállalkozás szempontjából a Facebook fontosabb az utaknál is.
A Facebook saját kezdeményezése, az Internet.org azt célozza, hogy a világ legfejletlenebb részeire is eljuttassák az internetet. Nemrég mutatták be a saját napelemes drónjaikat, amiknek a tesztelése nemrég kezdődött; ezek ugyanazt a célt szolgálják, mint az internetkapcsolatot biztosító műholdak. Az együttműködés kapcsán az Eutelsat elmondta, hogy a csatlakozáshoz nincs szükség speciális hardverre, a műholdas internet hétköznapi eszközökkel is elérhető lesz. Az Internet.org szolgáltatást 2013-ban indították Afrikában, és azóta már 19 országban elérhető. Egyesek kritizálták a kezdeményezést, arra hivatkozva, hogy sérti a netsemlegességet, és hogy a Facebook fő mozgatórugója nem a jótékonyság, hanem a profit. A Facebook röviddel azután tette a bejelentést, hogy megjelent az ENSZ jelentése, miszerint a világ lakosságának 57 százaléka még mindig nem fér hozzá az internethez. A legszegényebb országban a penetráció még a 10 százalékot sem éri el.
The systems are often a patchwork of interconnected services provided by various companies and industry partnerships. A failure of one can lead to a failure in others. For example, Skype recently went down for almost an entire day, while Facebook was down for more than an hour – the second time in a week – meaning that many sites that depend on Facebook accounts as authentication were locked out too.
"Egy like vagy egy poszt nem állít meg egy tankot vagy puskagolyót, de ha az emberek kapcsolatot tudnak tartani egymással, esélyünk van globális közösség létrehozására és a kölcsönös megértésre, ami hatalmas erő" - mondta Mark Zuckerberg szombaton az ENSZ-székházban egy üzletemberekkel közös ebéden. A kampányindító nyilatkozatot a Facebook-vezéren kívül aláírta Bill Gates és annak felesége, valamint Bono, Charlize Theron, Shakira, Richard Branson brit vállalkozó, Jimmy Wales, a Wikipédia társalapítója, Arianna Huffington, a Huffington Post főszerkesztője, George Takei színész-aktivista. A neves közéleti személyiségek anyagilag is támogatják a kampányt, de összegekről egyelőre nem esett szó. Zuckerberg azt is bejelentette: összefog a Facebook és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága, hogy a menekülttáborokba is eljusson az internet, ami segítheti a menekülteket a segélyekhez való hozzáférésben és a hozzátartozóikkal való kapcsolattartásban.
A Signal lényege, hogy a nyilvános tartalmakat könnyebben átláthatóvá, kereshetővé, rendezhetővé és beépíthetővé teszi. Ehhez egyrészt korábbi szolgáltatásokat integrál, másrészt új lehetőségekkel bővíti a repertoárt. A Storyfullal közösen működtetett Newswire például eddig is szállította már az ellenőrzött hitelességű posztokat. Szintén ismerős lehet a trending, vagyis épp forró témának számító posztok összegyűjtése, ebben továbbra is a Crowdtangle – Buzzfeedtől a Voxig számos sikeres médium csodafegyvere – segíti a Facebookot. Az új lehetőségek közé tartozik a Leaderboard, ahol az egy-egy politikusról, zenészről és más hírességről szóló posztokat lehet csokorba szedve követni. A leghasznosabb azonban az a funkció, ahol a kiválasztott posztokat és képeket lehet gyűjteményekbe menteni, ahol később egyben megtalálhatók, sőt egy gombnyomással együtt beágyazhatók a cikkekbe.
ettől a héttől kezdve elkezdik felhasználni azokat az információkat is, melyek olyan oldalakról származnak, ahol van beágyazott Like vagy Megosztás gomb. Nem nehéz belátni, gyakorlatilag a teljes internetről van így szó, alig akad ma már felület, ami így vagy úgy ne lenne valahogy hozzákötve a Facebookhoz. Az így megszerzett adatokból pedig a jövő hónaptól jobban személyre szabott reklámok jöhetnek majd a Facebook-feedünkbe. Eléggé hasonló ez ahhoz, mint amit a Google is csinál: keresési és böngészési előzményeinkből kinyert adatok alapján célozzák be az elénk kerülő hirdetéseket. A Facebook eddig is célozta persze a hirdetéseket, az újítás most az, hogy már nem csak a Facebook felületén összeszedett információk alapján fogják ezt tenni.
A Facebook még januárban jelentette be a munkahelyi kommunikációs platformnak szánt Facebook at Work zárt bétatesztjének elindítását. A fogyasztói közösségi média és kommunikáció piacát meghódító cég ezzel egy vállalati piacra próbál betörni, a korábbitól eltérő, hirdetésmentes üzleti modellel. Ugyan a Facebooknak ebben a szektorban nincs tapasztalata, cégen belül a munkahelyi felhasználásra optimalizált változatot alkalmazottai évek óta használják, és a piac ismert szereplőivel (például Microsoft Yammer, Slack, SAP Jam) van egy hatalmas előnye: a sima Facebook ismertsége miatt minimális oktatás és szervezeti ellenállás mellett, nagyon gyorsan bevezethető. A fejlesztést egyébként az a Lars Rasmussen vezeti, aki korábban a Google hasonló célú, de bebukott próbálkozásáért, a Wave-ért felelt.
Hivatalosan tehát a negatív eseményekkel kapcsolatos empátia kifejezésére szolgálhat majd az új gomb, már ha nem bukik el a teszteken, és bevezetik. Az továbbra is kérdéses, hogyan tervezik megoldani, hogy különbséget tudjunk tenni aközött, hogy egy poszt tartalma, vagy pedig maga a poszt nem tetszik - az előbbi nyilván az eredeti céllal, vagyis az együttérzés kifejezésével van összhangban, míg az utóbbi az online gyűlölködés és a cyberbullying újabb terepe lehet.
Mark Zuckenberg, a Facebook vezetője jelentette be, hogy már dolgoznak a “DISLIKE” gombon. Azt mondta, hogy nem akarnak olyan fel-le szavazgatós rendszert, mint amilyen például a Redditen van, de lehetőséget szeretnének biztosítani, hogy az emberek a rossz híreknél is kifejezzék együttérzésüket, támogatósukat, és erre a “Like” nem alkalmas. Na de majd a Dislike. Vagy gondolom később majd csak egyszerűen “Disz” Ebből egyébként én arra tippelnék, hogy egy poszt alatt az ember eldöntheti, hogy “Like” vagy “Dislike” gombot rak, de egyszerre a kettő nem lesz. De persze csak találgatok.
Tudta, hogy a szerelem olyan, mint az esőillat? Hogy elég megosztani interneten egy képet, és 72 órán belül egy csomó pénz áll a házhoz? Hogy vannak olyan áldott jó lelkek, akik rongyos százezerért kvantumszinten meggyorsítják a manifesztációs folyamatunkat? Hogy a szíriai menekültek valójában az Iszlám Állam terroristái, akiket Izrael pénzel az európai civilizáció lerombolására, és a legjobb lenne legéppuskázni őket? Egy hónapon át játszottam a naiv, az internetre frissen rácsodálkozó nyugdíjast a Facebookon, és szabadesésben sikerült eljutnom a cuki kiscicáktól a habzószájú vak gyűlöletig.
Forradalmak, tüntetések és az azonnali, közvetlen cselekvés megszervezése. A Facebookon mindez pillanatokat vesz igénybe, pár óra alatt pedig mindenkihez eljut a híre, akihez el kell jutnia. Gondoljunk csak a Migration Aid múlt heti, Not In My Name demonstrációjára. Az eseményt egy nappal a tüntetés előtt hozták létre, azonnali válaszként a kormány menekültügyben tett lépéseire, mégis több ezer fő vonult velük másnap. A tényleges cselekvés egyetlen buktatójának a potyautas probléma tűnik: a like, a kommentelés és a megosztás már önmagában azt az érzetet kelti, hogy tettünk az ügy érdekében, így a tényleges részvétel sokszor elmarad.
Mark Zuckerberg a Facebookon jelentette be (az ugye már+1) , hogy hétfőn fontos mérföldkőhöz értek, mert aznap a világon minden hetedik ember a Facebookon lógott, azaz egymilliárdan használták az oldalt. Mark Zuckerberg szerint az indulásuk óta ez volt az első alkalom, hogy el tudták érni ezt a felhasználószámot. Szerinte ezzel hangot tudnak adni minden embernek. Hozzátette, hogy a nyitottabb és hálózatba szervezett világ sokkal jobb lesz, mert erősebb kapcsolatok alakulnak ki azokkal, akiket szeretünk, a több lehetőség erősíti a gazdaságot és és a társadalmat is.. Az egész poszt annyira vidám és optimista, hogy szinte biztos vagyok benne: Mark nem nagyon olvas kommenteket.
Az Apple Sirije, az Android Google Now-ja, illetve a Microsoft Cortanája után a Facebook is előállt a saját digitális személyi asszisztensével. Az M elnevezésű szolgáltatás (talán a James Bond-filmek azonos nevű állandó szereplőjére utal a név) a Messenger üzenetküldőbe épül be, és abban segíti a felhasználót, hogy személyre szabott információkat ad konkrét kérdésekre válaszolva.
Megint változtatott a Facebook a hírfolyam algoritmusában - SocialDaily Magyarország socialdaily.com
Az algoritmus figyeli viselkedésünket az oldalon, mi az amire rákattintunk, hozzászólunk vagy lájkolunk, mennyi idő telt el a poszt megjelenése és belépésünk között stb. Vanak azonban felhasználók akik sosem lájkolnak, kommentelnek vagy osztanak meg így az újabb faktor számításba veszi a görgetés közben a posztnál megállunk, és némi időt töltünk el felette. Ha egy cikk esetében sokan tesznek így, vagy magunk egy feljhasználó vagy oldal posztjai felett gyakran időzünk el, akkor azt az algoritmus úgy veszi, érdekes majd gyakrabban jeleníti meg az adott oldal vagy user posztjait számunkra. Ez felvet egy kérdést: korábban mindenféle kutatás bizonygatta, hogy pontosan hány karakter szöveg az optimális egy oldalbejegyzés esetében (eszerint pl. kb. 40). Lehet, hogy mostantól érdemesebb lesz terjengősebb posztszövegeket írni, amivel némi időt tölt a felhasználó poztunk felett? Vagy épp emiatt azonnal tovább gördít, mert nem lesz rá ideje? Várjuk az újabb felméréseket.
Felmérés: csak a Facebookot használják a magyar fiatalok, a Twittert és az Instagramot is csak egy szűk réteg nézi - SocialDaily Magyarország socialdaily.com
a magyar fiatalok 76%-a egyáltalán nincs „fenn” a Twitteren, míg például a spanyolok 56%-a rendszeresen használja. A fotómegosztó közösségi médiára is meglepően kevés magyar iratkozott fel: a megkérdezettek 11%-a nézi rendszeresen az Instagramot, 76%-uk pedig egyenesen úgy nyilatkozott, hogy nincs fiókja. Ennél nagyobb érdektelenséget a magyarok körében csak a Linkedin és a Pinterest produkált, ami kifejezetten egy szűk kör ügyének tűnik az adatok alapján. Mindent összevetve a magyarok kevés közösségi platformon vannak jelen, a Facebookon viszont nagyon aktívak. A fiatalok azonban nem keverik össze az igazi közösséget a virtuálissal: a Comedy Central felmérésében a hazai ifjak 81%-a kimondottan társasági emberként jellemezte magát, függetlenül attól, hogy mennyi időt tölt a neten.
You might be wondering why context is so important for the two giants. In case of Apple it’s easy: they make money from products, and context is the selling point of their newest one. Meanwhile, Google needs new revenue streams on mobile. When it comes to search traffic, mobile has already overtaken desktop, but it’s still the latter that earns Google lion’s share of their money. So they’ve started looking elsewhere. But at the end of the day, to win context wars, you need more than to monetize your own products and services. You need to enable others to monetize theirs. Those others are developers. We’ve already seen that happen twice. The company that won developers over also won PC (Microsoft with Windows). The company that won developers over also won mobile (Apple with iOS). And the company that will win developers over will win context. Both Apple and Google, however, still have a long way to go.
Átértelmezi a személyre szabott reklámokat az IBM és a Facebook együttműködése - SocialDaily Magyarország socialdaily.com
A Facebook, célcsoportról szóló, anonimizált és aggregált adatainak (audience insights) mélyelemzése, illetve az IBM felhőalapú marketingalkalmazásából származó információk alapján a célcsoportról minden korábbinál mélyebb tudás áll majd a hirdetők rendelkezésére. A már bizonyított kampányok pedig a márka más csatornáira is átvezethetők – legyen szó akár az üzletekről, honlapról vagy mobilalkalmazásról. Egy futócipő-kereskedő egy új termék bevezetésekor a Facebook Custom Audiences segítségével célzottan érheti el a hosszútávfutás iránt érdeklődő felhasználókat, de az IBM platformja révén e célcsoport sportszerekkel kapcsolatos preferenciáiról is részletes információkhoz jut, így akár a helyi klímának megfelelő sportszerekkel és akciókkal keresheti meg régi vagy új vásárlóit.
A fő probléma a Facebook működési modellje. a Facebook nem jeleníti meg az ismerősök és a követett oldalak összes posztját a hírfolyamunkban, hanem ismeretlen paraméterek szerint válogat köztük Nem alaptalan tehát a feltételezés, hogy a Facebook tisztességtelen előnyökhöz juttathatja a rugalmasabb partnereit. Persze, ez konkrétumok nélkül csak alaptalan vádaskodás, de mivel a hírfolyam működési mechanizmusát csak ők ismerik, ha mindezt meg is teszik, anélkül tehetik meg, hogy ezt bárki észrevenné. Illetve dehogyisnem: minél nagyobb lesz a Facebook befolyása a médiapiacon, annál komolyabb következményei lehetnek a piactorzító magatartásnak. És nem kell, hogy ez szándékos legyen: már a hírfolyam működésének megváltoztatása is kihathat a médiapiac működésére. Ahogy a Google ellen indított trösztellenes per is mutatja, egy ekkora cégnél már az apróbb módosítások is felboríthatják a médiapiaci egyensúlyt.
A héten mutatta be a Facebook a legújabb szolgáltatását, amit Instant Articlesnek (Cikkek Azonnal) hívnak. Nagyon leegyszerűsítve az a lényege, hogy például a New York Times vagy a Guardian bizonyos cikkeinek elolvasásához nemsokára már egyáltalán nem kell elmenni a New York Times vagy a Guardian internetes oldalára, a szerkesztőségek cikkei teljesen a Facebookon jelennek meg. Az olvasó számára ennek a dolognak nincs nagy jelentősége, talán csak annyi, hogy gyorsabban érik el a Facebookról ezeket a cikkeket, nincs várakozás egy másik szerverre, de a médiacégek számára viszont nagyon is fontos fejlemény ez.
nagyon gyors méretnövekedést érhetnek el az induló cégek, akiknek létfontosságú a gazdaságos üzemméret, hiszen sokáig nem tudják finanszírozni a kis eladási mennyiségekből adódó veszteséges működést.Ebbe a szépen alakuló idillbe rondítottak bele Morgan szerint a Facebookot felfedező tőkeerős nagyvállalatok, akik megirigyelték a kis cégek facebookos sikereit. A probléma csak az volt, hogy a nagy mamutok úgy viselkedtek, mint az elefánt a porcelánboltban. Alig vagy egyáltalán nem ismerték ezt a közeget, és azt hitték, a social media világában is minden úgy működik, mint az offline hirdetési eszközök esetében. negyedév végén, amikor észrevették, hogy költségvetésükben megmaradt egy csomó pénz, azt gyorsan beleöntötték a Facebookba. Ez megnövelte az árakat, amikkel a kis vállalkozások alig tudtak lépést tartani, ráadásul olyan óriási megjelenésszámot produkáltak a közösségi oldalon, ami a felhasználókat borzasztóan irritálta, és növelte az ellenérzést a hirdetési formával szemben.
Sokan még mindig azt hiszik, hogy ha a Facebookon a Hírfolyamot (News Feed) a Legfrissebb eseményekre (Most recent) állítják, akkor minden posztot látnak, pedig a Facebook könyörtelenül szűri a híreket, ráadásul politikai-ideológiai szempontok alapján: ha egy liberálisként azonosított felhasználó hírfolyamába neadjisten konzervatív lap híre kerülne, azt a Facebook algoritmusa automatikusan eltávolítja. Azon az alapon, hogy azt egy liberális úgysem akarja látni. A gyakorlatot mosdató tanulmányt ízekre szedő kutatók, köztük a Michigani Egyetem tanára, Christian Sandvig szerint viszont a Facebook azzal, hogy a felhasználók pártállásához, politikai és ideológiai nézeteihez igazítva jeleníti meg a híreket, ha csak kis mértékben is, de hozzájárul a már eleve példátlan mértékben megosztott társadalom további polarizációjához, ami a szociológusok, politológusok csaknem egyöntetű véleménye szerint a demokrácia romlásához vezet.
Facebook Opens up Internet.org to Developers thenextweb.com
Announced today in a blog post, the launch of Internet.org as a platform for developers will help the organization be more “transparent and inclusive,” it said. Underpinning the services Internet.org provides users in developing nations are deals with mobile operators – it’s these that allow people to get access to basic websites and services for no cost up-front. However, a number of companies have expressed concern (and withdrawn from the program) over the potential for imbalance and whether it lives up to net neutrality rules – with Facebook and a small number of companies providing the service, they could also limit the availability of rival offerings or products to end-users.
The initiative, titled “Instant Articles,” aims to help publishers speed up article load time for users accessing content via Facebook’s mobile app. Some of the first publishers to take part in the initial launch include Buzzfeed, The New York Times and National Geographic.
The secret psychology of Facebook bufferapp.com
The Like is the wordless nod of support in a loud room. It’s the easiest of yesses, I-agrees, and me-toos. I actually felt pangs of guilt over not liking some updates, as though the absence of my particular Like would translate as a disapproval or a withholding of affection. I felt as though my ability to communicate had been somehow hobbled. The Like function has saved me so much comment-typing over the years that I likely could have written a very quippy, War-and-Peace-length novel by now.
Így moderál a Facebook, miközben 4,75 milliárd posztot osztunk meg naponta - SocialDaily Magyarország socialdaily.com
kiderül többek közt az is, hogy 4,5 milliárd lájk keletkezik egy nap, másodpercenként 5 új profil jön létre, 4,75 milliárd posztot osztunk meg, 300 millió új képet töltünk fel naponta és 83 millió "kamuprofil" van jelenleg a rendszerben. A moderátorok száma kb. 800-1000 fő világszerte, 24 nyelven végzik a munkát, a legtöbben persze Indiából vagy a Fülöp-szigetekről dolgoznak és nem bírják sokáig ezt a munkát: egy-egy ember átlagosan 3-6 hónapig marad a pozíciójában. Nincsenek is túlfzetve sem, hiszen órabérük átlagosan 1 dollárt sincs. Talán nem annyira meglepő, hogy meztelen, bűncselekményt vagy erőszakot ábrázoló képekkel, az már inkább, hogy pedofil és nekrofil fotókkal találkoznak a leggyakrabban.
Persze a népi-urbánus ellentétet szító áprilisi tréfáért elnézést kértünk – és kérünk ezúttal is –, de egy kis átverés és egy kattintékony téma kellett, hogy kideríthessük, vannak-e olyan olvasóink, akik nem olvasnak, csak kommentelnek. Ez volt ugyanis az egész móka célja. (A teljes igazsághoz hozzátartozik, hogy az ötlet nem saját, az NPR, az amerikai közrádió weboldala játszotta el az olvasóival tavaly ezt a poént, és nekünk nagyon megtetszett.)
Talán már nem kell sokat várni, és a legnagyobb lapokat úgy fogjuk olvasni, hogy közben egyszer sem találkozunk a weboldalukkal. A Facebook ugyanis több jelentős médiummal is tárgyalásba kezdett az elmúlt hónapokban. A tervek szerint a szerződő lapok hírei közvetlenül a Facebookon lesznek olvashatóak, megkímélve ezzel az olvasót az átirányítás hosszú másodperceitől, na meg persze szép kis hasznot hozva a Facebooknak. Nagyjából fél tucat médiavállalattal kezdett tárgyalásokba a Facebook, köztük a The New York Timesszal, a National Geographickal és a BuzzFeeddel is. A cél az, hogy a hírportálok cikkjei egyenesen a Facebookon legyenek olvashatóak, így az átirányítás külső oldalakra teljesen megszűnne. A Facebook ezzel gyakorlatilag egy zárt rendszert hozna létre és a legnagyobb közösségi oldalból a legnagyobb hírportállá is válhatna.
Leave Facebook if you don't want to be spied on, warns EU | Technology | The Guardian theguardian.com
The European Commission has warned EU citizens that they should close their Facebook accounts if they want to keep information private from US security services, finding that current Safe Harbour legislation does not protect citizen’s data. The comments were made by EC attorney Bernhard Schima in a case brought by privacy campaigner Maximilian Schrems, looking at whether the data of EU citizens should be considered safe if sent to the US in a post-Snowden revelation landscape.
A titok, és a Facebook célja az, hogy bármit, amit az ember az interneten csinálna, megcsinálhassa úgy is, hogy nem hagyja el a Facebookot. Hírek olvasása, tájékozódás, kapcsolattartás, levelezés, csevegés, vásárlás, szórakozás, zenehallgatás, játék - minden elérhető a Facebookon belülről is. Pár hete már pénzt is lehet küldeni Facebookkal. Az elfacebookosodás pedig kényelmes dolog. A túloldalon pedig saját fejlesztési környezet, saját platform, hihetetlenül hatékony hirdetési megoldások, és másfél milliárd potenciális felhasználó csábítja a tartalomgyárakat és fejlesztőket. A felmérések szerint a hírportálok forgalmának 30-40%-át már a Facebook irányítja az oldalakra. A Facebook megkerülhetetlen tényező lett, egyre nehezebb, és egyre inkább értelmetlen is kihagyni az online életünkből.
A Facebook mától hivatalosan is bevezette az On This Day funkciót! - SocialDaily Magyarország socialdaily.com
Az új funkciónak köszönhetően a hírfolyamunkban időnként meg fognak jelenni 1-2 vagy akár több évvel ezelőtti bejegyzések, amiket azonban csak mi látunk, egészen addig, amíg úgy nem döntünk, hogy megosztjuk azt másokkal is. Habár nálunk még nem működik, ha szeretnéd megnézni, érdemes ránézni a Facebook.com/Onethisday oldalra, hátha nálad már igen. Ezen az oldalon lehetőségünk lesz feliratkozni akár értesítésekre is, így semmiképpen sem maradunk le, ha a Facebook szerint történt velünk valami izgalmas a Facebookon pár évvel ezelőtt. Ugyanitt szerkesztheted, illetve törölheted majd az adott posztokat, illetve itt lesz lehetőséged megosztani is azokat az aktuális hírfolyamon.
Néhány gombnyomással pénzt lehet majd küldeni facebookos ismerőseinknek, ehhez csak a Messenger applikációra és a bankkártya-adatokra lesz szükség, jelentette be a cég kedden.
A Facebook bejelentette, hogy frissítették a tartalomközlés módját és minőségét meghatározó közösségi alapelveiket, és többek között a meztelenségre, a gyűlöletbeszédre, a megfélemlítésre és a zaklatásra vonatkozó előírásokat is világosabbá tették. (A bejelentésben hangsúlyozzák, hogy igazából csak rendszerezettebbé tették a már eddig is érvényes szabályokat.)
Today, Facebook still relies on people to report a violation, and other people within Facebook to determine whether that piece of content truly does violate its guidelines. That’s because no amount of expertly crafted algorithms can substitute for human sensitivity and judgment. But with billions of pieces of content being created every day from all corners of the globe, no amount of rules can adequately address every little judgment call these human moderators are forced to make. And so, the guidelines will always be a work in progress, forever begging to be rewritten.
A 2012-es 70 százalékos arányhoz képest ez jelentős visszaesés, még így is maga mögé utasítja a statisztikában a YouTube-ot és a Twittert, melyeknek csak 30% közeli az aktív felhasználóik aránya, míg a Google+ felhasználóknak csak a negyede aktív. Minden esetre a Facebook-ot sem nyugtathatja meg az a tény, hogy az amerikai és brit tinédzserek 2/3-a vallotta azt, hogy már kevesebbet használják a platformot, mindezt az érdeklődés hiányával magyarázzák. Emellett fontos tény az is, hogy 10-ből 4 fiatal használja már csak passzívan, böngészésre az oldalt, aktivitás nélkül. Ezeknek a trendeknek vannak haszonélvezői is: a specializáltabb közösségi platformok, mint pl. a Tumblr, melyet 15% használ aktívan, ám az arány 2012 óta megháromszorozódott, vagy az Instagram, mely 2013 óta megduplázta aktív felhasználói számát. Azoknak tehát akiknek célcsoportjában meghatározóak a fiatalok és hosszú távon tervezik közösségi médiabeli jelenlétüket, érdemes elgondolkodniuk ezeken a trendeken és kitalálni,
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése