Az elmúlt hetekben, hónapokban publikált cikkeimmel próbáltam mindenkihez kicsit közelebb hozni a Bitcoint egy-egy aktuálisabb híren keresztül. Most pedig, hogy egy kicsit rendezettebben és világosabban lássuk a dolgokat. Elkövetkező összefoglalásomban próbálom kicsit kategorizálni a félév során írt cikkeket és azokat a témákat, melyeket a Bitcoin körén belül érintettem.
Áru, pénz, bankok, bitcoin
Első és második cikkem egymásnak talán kissé ellentmondó, hiszen az egyikben arról számolok be, hogy árucikknek nyilvánították a bitcoint, míg a másikban azt állítom, hogy végre pénz lett. Ez utóbbi állítás persze túlzás, hiszen nem erről van szó. Akkor, októberben mindössze annyi történt, hogy ÁFA mentes lett a legtöbb virtuális valuta - többek között a bitcoin - váltása is. Ez egy svéd férfinak, bizonyos David Hedqvistnek köszönhető, aki olyan pénzváltót szeretett volna üzemeltetni, mely virtuális valutát vált át hagyományosra. Ennek a vállalkozásnak az elkezdése előtt fordul a svéd férfi a Svéd Adójogi bizottsághoz, hogy szerintük kell-e VAT-ot fizetni az után a tevékenység után.
Az Uniós szabályzat szerint a bitcoinra nem vonatkozik az ÁFA fizetési kötelezettség a Svéd Adójogi bizottság ezzel nem értett egyet, így úgynevezett Skatteverket keresetet nyújtott be a svéd legfelsőbb közigazgatási bírósághoz. Ebben az terjesztik elő, hogy a Hedqvist tervezett ügyletei nem tartoznak az ÁFA mentességi határozat alá. Így tehát ettől a Bitcoin még nem feltétlen lett pénz, csak forgalmi adó mentes a váltása.
Az pedig, hogy a bitcoint inkább árucikknek, mintsem pénznek tekintjük ha jobban belegondolunk teljesen logikus, elvégre eddig is inkább volt az, sem mint rendes valuta. Valamint azt remélték, hogy ezzel a döntéssel szabályozni tudják az egyébként is nagyon ingadozó árfolyamot, így talán elkerülhetőek lesznek az olyan esetek, mint ami MtGox bitcoin tőzsdén történt.
Harmadik cikkemben, mely talán kicsit már különbözött az első kettőtől, ám megmaradt a pénzügyi vonalon. Azt boncolgattam, hogy a világ nagyobb cégei és bankjai mit látnak ebben a virtuális valutában, mennyire ellenzik, esetleg támogatják.
Mielőtt azonban belemennék a cégek és különféle támogatott technológiák taglalásába fontosnak tartom megjegyezni, hogy a bitcoin megítélése hatalmasat változott. Pont azok, akik ma támogatják a fejlesztést évekkel ezelőtt, mikor elindult a valuta nem sok jövőt jósoltak neki, nem támogatták. A média volt az, aki felkapta a dolgot és itt-ott megjelentettek róla híreket és cikkeket. Még egy híresebb amerikai sorozatban is a „The good wife”-ban - magyarul Férjem védelmében címen lehet ismert - is feltűnik a bitcoin egyetlen egy rész erejéig. Ez azonban mára már megfordult, a média mondhatni egyáltalán nem foglalkozik a virtuális valutával, a cégekkel ellentétben.
Tehát a pénzügyi világ egyre több szereplője száll be bitcoinos fejlesztésekbe. Többek között a bizonyára MasterCard is. Ők a New York Life életbiztosítóval, a TransAmericana és a BainCapital Ventures kockázati tőke befektetőkel karöltve beszállnak egy bitcoinos startupokat kutató és fejlesztő cégbe. A Digital Curency Groupba.
A startup fejlesztést és kutatást azonban nem csak a fent nevezett, egyik legnagyobb kártyás cég támogatja vagy kutatja, hanem több nagyobb bank is.
Érdekesség, hogy két nappal a MasterCard bejelentése után a Nasdaq elindította a Nasdaq Linqet, mely egy blockchain alapú privát keresési rendszer lesz, ha elkészül.
Nobel-díjat a feltalálónak
Ötödik cikkemben azzal foglalkoztam, hogy idén megszületett a világ egyik legérdekesebb jelölése a Nobel-díjra, ugyanis az UCLA Anderson School pénzügyi szakának egyik professzora Satoshi Nakamotot jelölte a díjra. Voltak, akik ezt eleinte viccnek hittél, ám ő ezt komolyan gondolta, ezt bizonyítja HuffingtonPostban megjelent írásában is.
Ez a jelölés az történelmi jelentőségű, mivel most először van olyan „ember” a jelöltek között. Akiről tulajdonképpen nem tudjuk, hogy kicsoda is valójában. 2009-óta, mióta megjelent maga a Bitcoin rengeteg felvetés és teória született arról, hogy ki is lehet valójában a Satoshi Nakamoto nevű fórum profil mögött. Az emberek gyanakodtak már egy pont ugyan ezt a nevet viselő Amerikában élő, Japán származású egyetemi professzora. Voltak olyan találgatások, hogy NSA vagy a CIA van mögötte. Ám a mai napig a legnépszerűbb és a leghihetőbb, hogy egy csoport áll mögötte. Ám tényszerű bizonyítékunk egyikre sincsen.
Ezt a jelölést akár nevezhetjük egymillió dolláros csalinak is, elvégre ha megjelenik, vagy megjelennek a készítők egy hatalmas titokról sikerül lerántani a leplet. Azonban, ha mégis csak megjelenik/megjelennek az átadón az minden bizonnyal az ezzel járó presztízs miatt lesz, mely a kitüntetéssel jár. A Nobel-díjnak ugyan van pénzjutalma, cirka 270 millió forint, ám a hírek szerint a feltalálónak ennél jóval több, közel 106 milliárd forintnyi bitcoinja van. Ehhez képet a Nobel-díj aprópénz.
Bitcoin a hétköznapokban
Sokak számára furcsa, talán kissé életidegen lehet maga a bitcoin, hiszen nem lehet megfogni, elrakni, csak virtuálisan. Látni még ott sem látjuk, illetve megérteni sem túl könnyű magát a rendszert, és a mögötte lévő technológiát. Azonban vannak a hétköznapokban olyan dolgok és történések, melyek, ha nem is értetik meg velünk jobban, de talán kicsit közelebb hozzák. Ezt próbáltam tenni az utolsó, hatodik cikkem keretein belül.
Ilyen például egy a Google play áruházból vagy az Appstoreból letölthető alkalmazás, mely a „Wheels of Bitcoin” címet kapta. Ez tulajdonképpen egy játék, melynek segítségével a bitcoin váltópénzért, Satoshikért. A játék a lehető legegyszerűbb mechanizmusú szerencsejáték alapjain nyugszik. Vagyis van egy kerék, melyet meg lehet forgatni és azt az összeget nyerjük, melynél megáll. Ezt egy újabb forgatással, ha szeretnék, konckára tehetjük, és ha szerencsénk van, akkor még növelni is tudjuk. Egy nap háromszor tudjuk elutalni a nyert összeget a Xapo bitcoin számlánkra.
A játékban 3 módon szerezhetünk pénzt. Az első a hagyományos mód, hogy játszunk. A második az, hogy elfogadjuk a Supersonic különféle ajánlatait. A harmadik pedig a barátok meghívása, mely a legtöbb hasonló játékban jelen van.
A játék nem rossz, ám nagyobb összegek összegyűjtésére nem alkalmas, csak mondhatni egy alapot ad, ha esetleg többet is szeretnénk a bitcoinokkal. És érdekesség, hogy múlthét óta, a játék eltűnt a Google play áruházból. A fentebbi linken volt elérhető korábban.
Valamint a bitcoin történetében is vannak őrült, kissé fanatikus emberek, akiken megdöbben az ember. Ilyen volt Patrick Lanhed is, aki egy chipet ültetett a felkarjába, hogy erről mindig elérhesse a bitcoin pénztárcáját. Így akkor tud fizetni a bitcoinjaival, amikor csak szeretne. Valamint, biztos, hogy sosem hagyja el a „bitcoin pénztárcáját”. Vagyis… esetleg akkor, ha a fél karját is ott hagyja valahol, de ezt valószínűleg azért ő is észrevenné. Mindenesetre ez a bőr alá öltetett chipes megoldás nem új, az NFC chipek működésén alapul. A későbbiekben pedig szeretné továbbfejleszteni, hogy valami sokkal hasznosabb dologra is jó legyen.
Video, az első biofizetésről.
A bitcoin árnyoldala
Bár az internetes valuta nagyon hasznos, azonban mégis van neki egy olyan sötét oldala, melyről soha, vagy csak nagyon ritkán esik szó. Ez pedig az, hogy a bitcoin a Deep web - sötét web - fizető eszköze. Lévén a bitcoin anonimitást biztosít minden felhasználónak, azt veszünk rajta, amit szeretnénk. Drogot, fegyver bérgyilkost, bármit. Erről szólt a negyedik cikkem,
Eddig az Európai unió és a világ vezetői nem foglalkoztak különösebben ezekkel a dolgokkal, ám a Párizsi terrortámadások után az internetes valuták is napirendre kerültek a válságtanácson. A miniszterek olyan tervezetet vitattak meg, melyek a lapaján azt várták az Európai bizottságtól, hogy tegyen lépéseket a nem banki tranzakciók nagyobb felügyeletére, szükséges esetben akár visszaszorítására is. Ez azonban nem csak a bitcoinra vonatkozott, hanem az összes virtuális valutára, a nemes fémmel történő kereskedésre és a pre-paid kártyára is.
Azonban érdekesség, hogy az Egyesül Királyságban kiadott kockázatértékelése szerint a virtuális fizető eszközök kisebb kockázatot jelentenek minden tekintetben, mint a rendes valuták.
Végül nem tudjuk, hogy mi lett a válság tanács eredménye ebből a szempontból. Azon viszont érdemes elgondolkodni, hogy hogyan akarnak figyelni és lekövetni egy alapjaiban anonim rendszert.
Azt pedig, hogy mennyire megalapozott is valójában ez az előterjesztés az bizonyítja, hogy a GhostSec állítólag több olyan számlát is talált, mely az ISIS tulajdonában áll. Egyikükön, ha minden igaz egy hárommillió dolláros összeg volt. A hekkercsoport szerint a különböző bevételi forrásokból származó pénzösszegek közel 3 százalékát - vagyis olyan 15 millió dollárt - virtuális valutában tartja. Ennek oka pedig, a korábban már sokat emlegetett anonimitás.
Összegzés
Így, mindennek a végén azt kell mondanom, hogy a bitcoin egy érdekes téma, még akkor is, ha az ember nem ássa bele magát az olyan dolgokba, melyeket nem ért (és talán soha nem is fog). Folyamatosan változó és fejlődő világunkban ez a jövő, ezt bizton állíthatom, nem csak én. Ezt már többen is tudják vagy sejtik, talán pont azért száll be egyre több cég a fejlesztésekbe és hasonlókba.
Azonban, mint a legtöbb jó és hasznos dolognak, ennek is van egy gyenge pontja - mely tulajdonképpen legnagyobb előnye akart lenni - amit a bűnözők és más „rossz” emberek kihasználnak, vagy a maguk javára fordítanak. Így csak egy régi, de hasznos közhellyel tudok élni a legvégén.
„Többet ésszel, mint erővel!” Vagyis csak okosan!
Felhasznált források:
Áru, pénz, bankok bitcoin:
Nobel-díjat a feltalálónak:
Bitcoin a hétköznapokban:
A Bitcoin árnyoldala:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése