A streaming média korunk egy új fogyasztási cikke, amit a zeneipar is felismert és rámozdult. Lényege, hogy a zene az interneten adatfolyamként érkezik közvetlenül a zenefogyasztó készülékére. A felhasználói szokások változásának köszönhetően egyre nagyobb teret hódít, és úgy látszik a tendenciák alapján, hogy kezdi kiszorítani a hagyományos, fizikai adathordozókat a piacról. Ez azt jelenti, hogy manapság már egyre kevesebb ember vásárol zenei CD-t és DVD-t, mert drágábbak, el kell menni értük a boltba vagy rendelésnél plusz költség a kiszállítás. Sokkal kényelmesebb otthon egy kattintással letölteni vagy akár online hallgatni a zeneszámokat.
Nemrég az Amerikai Hanglemezgyártók Szövetsége készített egy felmérést, amelyből kiderült, hogy a zeneipar történetében most először szeptemberben a streamingelt zene több bevételt termelt, mint a fizikai adathordozók és a digitális letöltések együttesen. A diagramon is láthatjuk, hogy 2014-ben még a fizikai hanghordozókból származó bevétel volt a több, habár a növekvő tendenciát már eddig is észlelhettük:
Az arányok tehát megfordultak. A legnagyobb változás az elmúlt hat hónapban következett be, amikor a streamingelt zene több, mint egy milliárd dolláros bevételt termelt, ami a teljes zenei költések egyharmadát jelenti. Ez a zeneipar teljes átalakulásához vezethet, amihez aztán a kiadóknak és zenészeknek is alkalmazkodniuk kell.
A zenestreaming szolgáltatások népszerűségüket leginkább annak köszönhetik, hogy olcsón (néhány dollár vagy euró havidíj ellenében) minőségi zenét szolgáltatnak, és egy kattintással vagy gombnyomással, számítógépről, okostelefonról vagy tabletről is egyszerűen elérhetőek. Az embereknek pedig pont ez kell: egyszerű és kényelmes használat potom összegért.
A szolgáltatásokat két részre oszthatjuk. Az egyik típus zenei műfajtól függetlenül, vegyesen közvetít zenét, a másik viszont kifejezetten egy specifikus stílusra koncentrál, és csak abban szolgáltat zeneszámokat.
Az első típus legnevesebb és sokak által kedvelt képviselője a Spotify, ami kb. 60 millió felhasználóval büszkélkedik. Népszerűségét leginkább ingyenességének köszönheti, hiszen itt jelenleg díjmentesen hallgathatunk zenét, cserébe bizonyos időközönként a zeneszámok között bejátszanak néhány reklámot. Azok a felhasználók viszont, akik havonta előfizetnek a szolgáltatásra, reklám mentességet élveznek. A kiadókat és a zenészeket viszont már régóta zavarja ez a nagy ingyenesség, hiszen jelentős bevételtől esnek el ezáltal, és már régóta támadják a Spotify-t emiatt. A streaming szolgáltató eddig sikeresen ellenállt minden támadásnak, de most október 1-én lejártak a szerződései a nagy kiadókkal (Sony Music, Universal Music Group, Warner Music Group), és a hosszabbításhoz kompromisszumokat kellett kötni, hiszen ha ezek a nagy kiadók kivonulnak a Spotifyból, a szolgáltatás gyakorlatilag csődbe megy. Így muszáj volt beadni a derekukat, annak ellenére, hogy a teljes ingyenes szolgáltatás megszüntetésével jelentős számú felhasználót fognak elveszíteni. Végül az a megállapodás született, hogy 2016. januárjától a nem fizető felhasználók már nem érhetik el mind a 30 millió zeneszámot, csak korlátozottan tudnak majd zenét hallgatni, például csak 1-1 számot tudnak meghallgatni az albumokról. A teljes tartalom csak havidíj fejében lesz a jövőben elérhető.
A Spotify népszerűségének köszönheti, hogy november közepétől már a legismertebb közösségi oldalon, a Facebook-on is megvetette a lábát. Eddig ugyanis a Facebook-on nem lehetett hallgatni streamingelt zenét, csak "nézni", tehát a felhasználó csak a lejátszási listáit tudta megosztani, amiken fel voltak sorolva kedvenc zeneszámai, de belehallgatni a többiek nem tudtak, csak a zeneszámok adatlapjait megtekinteni. A hatalmas újdonság most az, hogy a Spotify használói ezentúl már a Facebook-on is meg tudják osztani kedvenc számaikat, és harminc másodperc erejéig ismerőseik bele is tudnak hallgatni azokba, ezen kívül kommentálni, és lájkolni is tudják őket. Sőt, ha az ismerős szintén használja az adott szolgáltatást, akkor a saját lejátszási listájába is bele tudja helyezni a számot. Ezzel az újítással a Spotify talán még jobban el fog terjedni világon.
A Spotify után népszerű a vegyes műfajú zenéket szolgáltatók körében az Apple új zenestreaming szolgáltatása, az Apple Music, amely 2015. júniusában indult, de máris több, mint 15 millió felhasználóval büszkélkedik. Ez a szám persze még korántsem annyi, mint a Spotify esetében, de mivel egy új szolgáltatásról van szó, idővel biztos, hogy egyre több ember fog csatlakozni felhasználói táborába. Különlegessége, hogy 3 hónapig ingyenesen ki lehet próbálni, de ha lejár ez az időszak, csak 10 dolláros havidíj fejében lehet használni tovább. Az Apple Music is a jövőben ugyanúgy együttműködik a facebook-kal, mint a Spotify, amiről már korábban írtam.
A Google, mint az egyik legbefolyásosabb informatikai cég sem maradhat le a streaming szolgáltatások terén. Szolgáltatása, a Google Play Music streameli az áruházban lévő tartalmakat, de egyes albumokat meg is lehet vásárolni, így örökre az enyémek maradnak. Ezen kívül a szolgáltatásba 20 000 saját zeneszámot is fel lehet tölteni, amiket aztán innen lehet hallgatni.
Az Amerikai Egyesül Államokban népszerű streaming szolgáltatás a Rhapsody, amelyet szintén 10 dolláros havidíjért lehet igénybe venni. Szintén itt és Ausztráliában lehet használni a Pandora nevezetű szolgáltatást, de ez csak Androiddal és iOS-el kompatibilis. Népszerű még a Rdio, ami 85 országban elérhető és trial verzióban ingyenes. Ezen kívül a francia Deezer, amit 180 ország lakossága tud kipróbálni.
Kevésbé népszerű streaming szolgáltatások
A nagy cégek sikeres zenestreaming szolgáltatásain felbuzdulva egyéb vállalatok, sőt zenészek is létrehoztak saját streaming szolgáltatásokat. Egy feltörekvő kezdeményezés az amerikai rapper, Jay-Z szolgáltatása, a Tidal, amely prémium és hifi minőségben közvetít zenéket. Magyarországon is elérhető, a prémium csomag 1500 forintos, a hifi csomag pedig 3500 forintos havidíjjal. Jelenleg kb. 35000 felhasználója van, ami csekély szám, de Jay-Z mindent elkövet annak érdekében, hogy népszerűsítse a szolgáltatást. Az LG is nemrég jelentette meg zenestreaming szolgáltatását, amelyet csúcskategóriás készülékekre tervezett, ezért kizárólag hifi minőségben sugároz zenét. Külön érdekesség és egy elég váratlan hír, hogy októberben egy élelmiszer lánc, az Aldi is beszállt a zenei bizniszbe, és létrehozta saját streaming szolgáltatását, az Aldi Life Musik-ot. Jelenleg még csak Németországban elérhető, de nem kizárt, hogy a jövőben más országokba is eljut.
A streaming szolgáltatások másik típusa a speciális stílusú zenéket közvetítők. Ebben a fajta szolgáltatási körben úttörő és mondhatni egyeduralkodó a Beatport. Ahhoz képest, hogy csak egy speciális műfajt, az elektronikus zenét közvetíti, a Beatportnak jelenleg 60 millió felhasználója van, ami azt mutatja, hogy nagyon nagy a kereslet erre a típusú zenére, és, hogy az emberek többsége nem elégszik meg a mainstream slágerekkel, hanem nagy az igény a speciális műfajokra is. Jelenleg a Beatport teljesen ingyenes szolgáltatás, a zeneszámokat teljes hosszukban meg lehet hallgatni, és még reklámok sem zavarnak közben! Ez az üzleti modell páratlan a streaming szolgáltatások körében, és rendkívül csábító, hiszen nem kell előfizetnünk havonta, hogy reklám mentesen hallgathassunk minőségi zenét (a Spotify-al ellentétben). A Beatport egy zseniális kezdeményezés arra, hogy szélesebb kört elnyerjünk a streamingelt zene hallgatására, hiszen a kínálat kifejezetten egy speciális réteg igényeihez van szabva, akik nem találták kedvenc stílusukat a népszerű szolgáltatóknál, de itt ízlésük otthonra talált. A Beatport így felvette a versenyt a többi szolgáltatóval és a YouTube-al is, ahol eddig is találhattunk mixeket és elektronikus zenét, de nem akkora számban és minőségben, mint a Beatportnál.
Láthattuk, hogy a streaming szolgáltatások köre megállíthatatlanul egyre csak bővül, és ez a jelenség teljesen átalakítja a zeneipart. A zenészek természetesen különböző véleménnyel fogadják a változásokat.
A legtöbb zenész úgy gondolja, hogy a streaming szolgáltatók a megélhetésüket veszélyeztetik, hiszen alig fizetnek jogdíjat a zeneszámok után. Taylor Swift úgy nyilatkozott nemrég, hogy a Spotify-től kapott pénzből "hideg vizet se tudna venni, viszont a cd-eladásokból akár tengerpartokat is". Ezután le is tiltotta legújabb albumát, az 1989-et a szolgáltatásról, hogy felháborodásának kézzelfogható nyoma is legyen. Ezt a lépést nem maga miatt tette, hiszen egy világhírű énekesnőnél ez a bevételkiesés nem sokat nyom a latba, hanem kevésbé ismert sorstársai mellett állt ki, akik megérzik, ha kevesebb jogdíjat kapnak szerzeményük után. Hasonlóképpen Beyoncé sem engedte, hogy albumát a Spotify-on is el lehessen érni. A két világhírű énekesnő mellett most egy harmadik is beszállt a zenestreaming elleni harcba. Adele legújabb albuma, a 25 november 20-án jelent meg hivatalosan, és a művésznő azt nyilatkozta a The New York Times című napilapnak, hogy egy ideig biztosan nem lesz elérhető a Spotify-on és az Apple Music-on, hiszen előbb a CD eladásokból szeretne profitálni. Számításai egyébként be is jöttek: az Amerikai Egyesült Államokban három nap alatt 2,433 millió példányban kelt el az album, ezzel új rekordot döntött a popzene történetében. Néhány hónappal ezelőtt pedig David Byrne, a Talking Heads frontembere háborodott fel azon, hogy a szolgáltatók nem tájékoztatják az előadókat, hogy pontosan mennyi jutalékot kapnak a havidíjak után. Az biztos, hogy nem sokat, de a pontos összeget senki sem tudja. Byrne ezért felszólította a streamereket, hogy hozzák nyilvánosságra, hogy pontosan mennyit is fizetnek a zenészeknek.
A streaming elleni harc jeles képviselői mellett azonban olyan zenészekről is tudósíthatunk, akik kifejezetten támogatják a zenestreaming terjedését és együttműködnek vele. Ed Sheeran például pont a zenestreamingnek köszönheti, hogy híres énekes vált belőle. Thinking Out Loud című dalát már több, mint 500 milliószor hallgatták meg a Spotify-on, ezzel egy új rekordot állított fel a zenetörténelemben, amit szinte ő maga sem hitt el. A streaming szolgáltatók tehát egy zenész karrierjét is építhetik, hiszen a zeneszámok itt globális szinten könnyebben tudnak terjedni, mint a CD eladásokkal és az mp3 letöltésekkel.
Tudunk arra is példát mondani, hogy egy zenész a Spotify statisztikák alapján jelölte ki turnéútvonalát. Hunter Hayes, a fiatal amerikai countryénekes a Spotify segítségével mérte fel rajongói táborát azáltal, hogy a világ mely pontjain hallgatták a legtöbbször slágereit. 21 helyszínből álló turnéját tehát azzal a várossal kezdte, ahol a legtöbben hallgatták a Spotify szerint, és a következő állomások pedig a listán szereplő városok voltak csökkenő sorrendben. Ezenfelül azok a rajongók, akik a legtöbbször hallgatták őt az alkalmazáson egyéb jutalmakban is részesültek, például előbb bemehettek a koncertre és személyesen is megismerkedhettek az előadóval. Az az illető pedig, aki a statisztikák alapján a legtöbbször hallgatta Hayes-t, ingyenes Spotify előfizetést kapott 1 évre.
Láthattuk, hogy a zenészek körében is megindult a streaming médiával való együttműködés. A felhasználói tendenciák alapján még az is esélyes, hogy a nagy hírnévvel bíró énekesnők is idővel fel fogják ismerni a streamingben rejlő lehetőségeket és támogatni fogják azt, hiszen minden statisztika és kimutatás azt mutatja, hogy a zenestreamingé a jövő.
Források:
Index- Fizetség a dalok után
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése