A Facebook teli van veszélyekkel, csak úgy mint a való élet. Ezek a veszélyek különbözhetnek a valóságtól, de kapcsolat is lehet közöttük vagy akár megegyezhetnek. A veszélyek mértéke függhet attól, hogyan kezeljük az adatainkat és mennyire figyelünk a biztonságra. A legkisebb megszégyenítéstől akár a személyiség lopásig is terjedhet a veszély foka. Attól függően, hogy mi a probléma egyszerű lehet a megoldás rá, de akár olyan nagy is, hogy csak jogi úton akadályozható meg az. Persze az se kizárt, hogy a Facebook maga a veszély vagy probléma.
Az első és egyik legnagyobb veszélyt a programhibák jelentik. Hogy miért pont a programhibák ? Mert ezek ellen mi nem tudunk védekezni, csak abban reménykedhetünk, hogy nem keletkezik valami olyan nagy mértékű hiba amelyet kihasználva galibát lehet okozni. Gondolom ti se szeretnétek, ha valamilyen bug miatt mások is láthatnák az ismerőseitekkel lefolytatott, személyes beszélgetést. Akár valamilyen előreláthatatlan hiba folytán a Facebook kiírná a jelszavatokat valamilyen személyes adat helyére. Szerintem ezt ti se akarhatnátok.
Ebben az esetben gondolhatnánk azt, hogy nem más mint a Facebook. A legnagyobb probléma az arcfelismeréssel az a megfigyelés. A Facebook adatbázisával és a jövő technológiájával már arra is képesek lehetnének az újdonsült okos szerkezetek, hogy egy emberről megmondja ki is ő valójában és ehhez nem kellene mást tenni, csak belenézni az "okoskütyü" kijelzőjébe. Olyan sok adat kering rólunk már a Facebook profilunkon is, hogy szinte bármit megtudhatnának rólunk. Ez a gondolat egyszerre csodálatosnak és hátborzongatónak tűnhet. Persze ahhoz, hogy ez létrejöjjön nagyon nagy reformok kellenének a személyiségjog terén amit nem hiszem, hogy egyhamar bárki is megpróbálna elindítani.
Ez a téma a másik kettőhöz képest kissé enyhébb. A Facebooknak megvan a maga irányelve amely szerint testre szabhatja a közölt információkat. Ettől az irányelvtől nem hiszem, hogy félnünk kéne, mert általában olyan dolgokat próbálnak meg minél jobban kordában tartani, mint a +18-as tartalmak oda nem illő helyeken, a nem megfelelő szóhasználat, vagy egész érdekes csoportok eltávolítása a rendszerből. Igaz ritka kivételek azért vannak, mint például a Tsu fajta "cenzúrabotrány". Amíg a kommunikációt úgy folytatjuk le, hogy az ne essen ezen irányelvek ellen, addig azt hiszem nem kell tartanunk a szólásszabadság korlátozásáról. A közösségi hálón szinte bármit megvitathatunk, de csak akkor, ha azt a megfelelő helyen tesszük.
A bántalmazás és zaklatás nem csak a való életben, de az interneten is folyik. A való élettel ellentétben az interneten egész egyszerűen ellehetne kerülni ezt az egészet. A fő eszköze a közösségi háló, több fajtája van az internetes zaklatásnak, de ezt már régebben megtárgyaltuk. A közösségi háló használata nélkül az internetes zaklatás mennyisége is csökkenne. A mai társadalommal az a baj, hogy ennek a közösségnek nagyon sokan a tagjai. Persze vannak előnyei is mint például az információszerzés, a barátokkal és szeretteinkkel való kommunikáció, pont ezért olyan nehéz az elhagyása. A rosszakaró emberek ezt a kötődést használják ki. Tudják, hogy a bántalmazottak bármennyire is elakarják hagyni ezt a közösséget, nem tudják, mert a többi pozitívum ide szögezi őket. Persze fellehet venni a zaklatók ellen a harcot például a "report" funkció segítségével vagy ha nagyon súlyos a dolog jogi fenyegetőzésekkel is. Az egyetlen probléma az, hogy a törékeny fiatalok ezt nem tudják.
Mind tudjuk, hogy az interneten rengeteg információ fellelhető, ebbe beletartozik a közösségi háló is. Az információgyűjtéssel és kereséssel nincs is baj, kivéve ha ez az információ rólunk szól. Nem hiszem, hogy sokan belegondolnak milyen információkat is osztanak meg magukról. A Facebook viszont gondol rá, ezért is kéri, hogy minél több információt osszunk meg magunkról. Ebbe beleérthetjük a lakhelyünket, telefonszámunkat, a párkapcsolatunkat vagy a bankkártyaszámunkat.
Ez az egész olyan, mint egy kirakodóvásár, azzal a különbséggel, hogy itt nem fizetnek nekünk semmit. Ha ész nélkül osztjuk meg az információt, akkor bárki, bármikor felhasználhatja azt.
A Facebook szerintem korunk egyik legjobb eszköze arra, hogy egyesek népszerűségre tegyenek szert. Ez a népszerűség azonban vitatott, hogy pozitív vagy negatív értelemben nézendő-e. Ebben az esetben azonban biztosan állítható, hogy negatív értelmű ez a népszerűség. A Facebookos "netcelebek" célja az, hogy minél nagyobb népszerűségre tegyenek szert. Nem érdekli őket, hogy szeretik-e vagy utálják-e az emberek, mivel a negatív reklám is csak reklám. Az a lényeg, hogy a nyilvánosság lássa és fedezze fel őket. A "közkedvelt" netcelebek közé tartozik például Dósa Fanny aki az egyedi megjelenésével és kisugárzásával lopta be az emberek szívébe magát. Még egy másik kedvelt netceleb például Rómeó Jónás, aki pedig lenyűgöző személyiségének és társalgási képességének köszönheti a népszerűségét.
Források: Szemle cikkeim
Hvg.hu (2015.11.09)
444.hu (2015.10.08)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése