Adatgyűjtés mesterfokon

Az egyszeri internetező már szinte hozzá van szoktatva ahhoz, hogy csak az nem fér hozzá az adataihoz, aki nem akar. Állítások szerint a jelenlegi rendszerben egy olyan világot fogadtunk el, ahol az ingyenességért cserébe állandóan megfigyelnek. Az emberek többsége elvileg tud róla, hogy a digitális adatait felhasználják, de a gyakorlatban nem szembesül vele, és nem érzi különösebb gondnak, hogy van a zsebében egy készülék, ami minden lépését rögzíti és feldolgozásra továbbítja. Személyes adatainkhoz való viszonyunk hagy némi kivetni valót maga után. 

Fő a fontossági sorrend

A többség egyszerűen elfogadja, hogy ahhoz, hogy társadalmi életet éljen és képeket osszon meg a barátaival, róla is gyűjtenek további információkat. A mai kor emberének – főleg a fiataloknak - fontosabb, hogy információkat osszanak meg magukról, mint amennyire félnek az adataikkal való visszaéléstől. „Az egész újmédia jelenségének a jelenidejűség a logikája: az internet megjelenésével létrejött az igény, hogy azonnal és minél többször, minél tovább és minél intenzívebben jelen legyünk. Az online felület és a számítógépes technika sok szempontból könnyítette meg az életünket, ugyanakkor láthatóvá váltak a negatív felhasználással kapcsolatos problémák is. Az igazi baj velünk van, és azzal, ahogy mi fogyasztjuk a médiát: kontrollálatlanul.” Az online jelenlét valódisága

Ki akar többet tudni?

A személyes adataink védelme napjaink egyik legégetőbb technológiai problémája. Ugyanakkor az is nagy hátrány, hogy ezekre nemcsak a bűnözők, de a kormányok is  kíváncsiak. Az átlagember véleménye szerint a megfigyelés nem rossz, ha például élelmiszer vagy gyógyszer biztonságot vizsgálnak vele, sőt, ennek eredményére még saját maga is kíváncsi volna. Az üzleti élet figyelemmel kísérése sem túl nagy baj, de ugyanezt az ellenőrzési szintet az egyénre kiterjeszteni már aggasztó lehet. "Így az egész egy hatalmas megfigyelőrendszernek hathat, mivel az állampolgár életének szinte minden aspektusa elemezhető." 

"Nincs rejtegetni valóm!"

A kilencvenes években berobbanó privacy kifejezést már nem tartják annyira helyénvalónak, mert általában nem az adataink technikai felhasználása a probléma, hanem, hogy aggódnunk kell a lehetséges visszaélések miatt: hogy rossz kezekbe kerülnek, hozzájárulásunk nélkül eladják, visszaélnek, megzsarolnak velük. Azt lenne fontos megértetni, hogy a privacy nem arról szól, hogy az ember rejtegetni akar dolgokat, hanem hogy elvesztene valamit nélküle: saját identitását, jogait, akár képletesen a szabadságát is. „Azt mondani, hogy nem érdekel a magántitokhoz való jog, mert neked nincs titkolnivalód, ugyanolyan, mintha azt mondanád, hogy nem érdekel a szólásszabadság, mert nincs mondanivalód.”

Létező veszély

Az elmúlt évek éppen azt mutatták meg, hogy a digitális paranoia a megfigyelés korában nem is annyira indokolatlan, hiszen ami adat összegyűjthető, azt össze is gyűjtik. A veszély létezik, a vírusokkal, kémprogramokkal komoly károkat is lehet okozni, de jó eséllyel lehet ezek ellen védekezni. Ezen fenyegetéseknek persze inkább a számítógépek vannak kitéve, a mobilok védelmi rendszere - a hatványozottan kevesebb fenyegtő program miatt - ennél védettebb. A legfontosabb az alapvető szabályok betartása, mint például egy jó vírusirtó, víruskereső használata és a tudatos internetezés.

Felhasznált források:
Azért ingyenes a neted, mert engeded, hogy kukkoljanak - index.hu
Nincs olyan, hogy biztonságos hátsó ajtó - index.hu

További hírek:
Nem fog személyes adatokban turkálni az amerikai kormány - index.hu
Széthullott a világszínvonalú magyar kibervédelem? - index.hu
15 millió T-Mobile hitelkérelmező adatait lopták el - itcafe.hu