Kínai helyzetkép
Kína elképesztő mennyiségű személyes adatot gyűjt be folyamatosan a hétköznapi állampolgároktól, ami felveti a személyiségi jogok megsértésének mindenkit megosztó problémáját. A telefonkövető eszközökkel, amik ma már mindenhol megtalálhatóak, a rendőrség által folyamatosan bővített DNS-adatbázisokkal, amik ma már a világ legnagyobbjaként vannak számon tartva, valamint a hatóságok arcfelismerő- és hanglenyomatgyűjtő technológiájával a kínai kormány célja látszólag egy olyan rendszer kialakítása, amely maximalizálja azt, amit az állam megtudhat egy személy identitásáról, tevékenységeiről és társadalmi kapcsolatairól. Ez végső soron segítheti a kormányt tekintélyelvű uralmának fenntartásában, mivel egy olyan típusú online személyi dossziét hoznak létre a hatóságok, amely országszerte hozzáférhetővé válik a tisztviselők számára.
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a kínai kormányzat az elsők közt hozta létre a központi digitális valutáját, a digitális Yuant (e-CNY), ami már az állampolgárok pénzügyi megtakarításainak és tranzakcióinak teljes állami felügyeletét teszi lehetővé.
Elemzők becslése szerint a világ közel egymilliárd térfigyelő kamerájának több mint fele Kínában található, valamint számos forrás támasztja alá, hogy további kamerákat akarnak elhelyezni, oda ahova az emberek étkezni, vásárolni és szórakozni járnak. A kínai rendőrség aztán elemzi az arcfelismerő kamerák által rögzített emberi viselkedést és ez alapján akár büntethet is. A továbbiakban a rendőrség ilyen kamerákat akar elhelyezni a magánterekbe is, mint például lakóépületekbe, szállodákba és karaoke-szalonokba. Ezek a kamerák adatokat továbbítanak egy elemző szoftvernek is, amely képes megmondani valaki faji hovatartozását, nemét és azt, hogy visel-e szemüveget vagy maszkot. Mindezeket az adatokat összesítik és kormányzati szervereken tárolják. A videó megfigyelőrendszer azonban nem csak képet, hanem a hanglenyomatokat is képes gyűjteni az arcfelismerő kamerákhoz csatlakoztatott hangrögzítőkkel. A szoftver ezután elemzi a hanglenyomatokat, és hozzáadja egy adatbázishoz. A rendőrség ezt a fejlesztést azzal indokolja, hogy az arcelemzéssel kombinálva gyorsabban azonosíthatják a gyanúsítottakat, viszont egy bizonyos forrás szerint a rendőrség végső célja a saját szavaikkal élve az „emberek ellenőrzése és irányítása”.
A hatóságok mobiltelefonos nyomkövetőket használnak, hogy összekapcsolják az emberek digitális életét a fizikai mozgásukkal. A WiFi sniffers-nek és IMSI catchers-nek nevezett eszközök információkat gyűjtenek a közelükben lévő telefonokról, amelyek segítségével a rendőrség nyomon követheti a kívánt célpont mozgását. Más szóval hatékony eszközök a digitális lábnyom, a valós identitás és a fizikai tartózkodási hely összekapcsolására. Viszont a telefonkövetők néha kihasználhatják a mobilok biztonsági hibáit vagy előre beépített, úgynevezett „hátsó kapuit” a személyes adatok kinyerésére. Erre egy 2017-es példát említenék, amikor is a rendőrség bejelentette, hogy nyomkövetők segítségével akarják gyűjteni a telefontulajdonosok felhasználóneveit a népszerű kínai közösségi média alkalmazásokon. Egy másik esetben kiderült, hogy Guangdong megye rendőrei telefonkövetőket vásároltak, azzal a szándékkal, hogy észleljék az ujgur-kínai szótár alkalmazást a telefonokon. Ez az információ arra utal, hogy a telefon valószínűleg egy olyan személyhez tartozott, aki az erősen megfigyelt és elnyomott ujgur etnikai kisebbség tagja. A kínai hatóságok az elmúlt hét évben nagy mértékben kiterjesztették ezt a technológiát. Jelenleg Kína mind a 31 tartománya és régiója telefonkövetőt használ.
A bűnözők nyomon követése érdekében – akiket a kínai hatóságok gyakran elég széleskörűen határoznak meg – a kínai rendőrség speciális berendezéseket vásárol nagyszabású írisz- és DNS-adatbázisok felépítéséhez. Ezzel viszont a legfőbb probléma, hogy a DNS-, írisz-mintákat és hanglenyomatokat válogatás nélkül gyűjtik olyan emberektől is, akiknek nincs közük a bűnözéshez. Az első regionális szintű írisz-adatbázis, amely akár 30 millió ember szivárványhártya mintáját is képes tárolni 2017 körül épült Xinjiangban, ahol a már fentebb is említett ujgur etnikai kisebbség él. A kínai rendőrség széles körben gyűjt DNS-mintákat férfiaktól is, mivel az Y-kromoszóma kevés mutációval öröklődik, így amennyiben a rendőrségnek egy férfi y-DNS-profilja van, akkor az apai ágon néhány generációé is megvan a megfigyeltek családjában. Szakértők szerint míg ezt sok más ország is használja bűnügyi nyomozások elősegítésére, Kína gyakorlata azzal tűnik ki a többi közül, hogy szinte válogatás nélkül a lehető legtöbb mintát gyűjti. A kormány össze akarja kapcsolni ezeket az adatpontokat, hogy átfogó profilokat hozzon létre az állampolgárokról, amelyek a állam egész területén elérhetők lesznek.
A központi banki digitális valuták a digitális valuták egy formája, amelyet egy ország központi bankja bocsát ki. Hasonlóak a kriptovalutákhoz, kivéve, hogy értéküket a központi bank rögzíti, és az ország fiat valutájával egyenértékű. Az elmúlt néhány évben Kína folyamatosan haladt a digitális Yuan felé, és most úgy tűnik, hogy az első olyan nagy gazdasággá válik, amely hivatalos központi banki digitális valutát (CBDC) vezet be. 2022-ben már megkezdődött az e-CNY várva várt próbaverziója is a 2022-es téli olimpián, ami az első olyan kísérlet, amelyen külföldi látogatók is részt vettek. A kínai CBDC teljes bevezetése a fizikai pénzforgalom kivezetését és ezzel az állampolgárok összes pénzügyi tranzakcióját és megtakarításait állami felügyelet alá vonja. Ez a megfigyelő rendszerek adatbázisaival összekötve, akár a megtakarítások részleges vagy teljes zárolását teszi lehetővé az állam számára.
Összegzés
A Kínában zajló folyamatok megelevenítik a George Orwell 1949-ben megjelent disztópiáját. Úgy tűnik, hogy az 1984 című műve alapján szálló igévé vált „orwelli világ” elsőként a Kínai Népköztársaságban valósulhat meg.
Források:
- https://www.nytimes.com
- https://net.jogtar.hu
- https://www.csis.org
- https://www.investopedia.com
- https://hu.wikipedia.org/wiki/1984
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése