keresés

2013. november 11., hétfő

2013. november 10., vasárnap

Droid megoszlás

Ha androidos telefon vásárlása előtt állunk és olvassuk a különböző oldalakat, fórumokat akkor láthatjuk, hogy az egyik készüléken ilyen verziójú rendszer van, a másikon meg olyan. Persze nyílván a legnagyobb verziószámú a legújabb, de mégis hogyan oszlik ez meg a készülékek között? A Google van olyan kedves, hogy havonta közzé teszi ezeket az adatokat. 

forrás: ipon

A képen látható, hogy a nemrég még olyan népszerű 2.3-as Gingerbird csak most kezd visszaszorulni, de a telefonok 26,3%-a még ezt használja. A 4.0-s Ice Cream Sandwitch, ami mondhatni alap standard rendszernek minősül mindössze 19,8%-ot képvisel. Ez vélhetőleg azért van, mert sokan frissítenek a Jelly Beanre, ami átvette a vezető helyet. Itt több verzióról beszélhetünk, talán ez is oka a nagy százaléknak. A 4.1-es meghaladja a 37%-ot. A 4.2 kevésbé lett népszerű a telefonokon, inkább a tabletek használják, míg a 4.3 csak most nyáron jelent meg, így érhető, hogy még kicsi 2,3%-os támogatást élvez. Így tehát összegezve a Jelly Bean 52,1%-ot képvisel a nagy Android tortában. Ezeket úgy tartják számon, hogy figyelik a felhasználók milyen rendszerű géppel mennek fel a Playre és töltenek le alkalmazásokat, így azt is tudják, mire érdemes fejleszteni. Az ősszel megjelent 4.4-es KitKat előtt viszont még ott a vizsga, hogy fog teljesíteni a felhasználók körében és mekkora szeletet sikerül harapnia a tortából. 

Forrás: ipon

2013-11-10 szemle: Hordható/wearable eszközök

Szemle 2013 tavasz - ősz: Wearable

2013. november 9., szombat

Darabokban a Microsoft?

"Szétdarabolná a Microsoftot az egyik elnökjelölt!" írj az Index az egyik szalagcímében.
Ugyanis kiszivárgott néhány információ arról, hogy ha a megmaradt 5-6 jelölt közül Stephen Elop (volt Nokia vezér) kerül ki győztesen, és ülhet a Microsoft elnöki asztala mögé, radikális változtatásokat hajtana végre a szoftvergyártó cégen. Tervei szerint erősítené az Office-t, ennek eladásait növelné a lehetőségekhez mérten, és nem a tabletekre és PC-kre helyezné a hangsúlyt. Elsőre furcsa a hír, hiszen azt várnánk, hogy a Microsoft tesz még néhány próbálkozást a tablet-piac meghódítására, de ha jobban belegondolunk, lehet, hogy az amúgy is jól teljesítő Office jobb befektetés lenne.
Emellett Elop megszabadulna a Bing-től és eladná az Xbox-ot. Ez már kicsit elrugaszkodottabb ötlet, hiszen folyamatosan fejlesztik mindkét részleget. A Bing-et még jobban akarják integrálni a Windows Phone-ba és a Windows 8.1-be, illetve az Xbox One számos országban mostanában kerül majd piacra.
Ha jól alakul az elnökválasztás, akár már idén is kiderülhet, hogy ki lesz Ballmer utódja.

Forrás

2013. november 8., péntek

A Microsofté a kínai Skype is

A Skype Microsoft által való 2011-es felvásárlása után a kínai üzletág nem került az amerikai vállalat felügyelete alá.  Mindmáig a TOM Online (a TOM Group kínai internetes cég része) irányította azt. A Microsoft most azonban úgy döntött átveszi a vezető szerepet Kínában is.
A cég a TOM-ot fontos partnerként jellemezte, aki segít eljuttatni a Skype-ot a kínai felhasználókhoz, egy módosított verzió által (TOM-Skype), amely követi a kínai jogszabályokat.

A Skype felhasználóinak száma meghaladja a 300 milliót, ennek egyharmada (azaz 100 millió) kínai. Az Microsoftnak a kínai piacra való bejutása nagy fellendülést hozhat a cég számára.



forrás 1
forrás 2

2013. november 7., csütörtök

A Microsoft Japánból merít ihletet

                A Microsoft újabb és újabb, egyre meghökkentőbb reklámfogásai közül a soron következő egy hagyományos japán rajzfilm, egy anime stílusában elkészült szpot. A videó célja a Microsoft sokat ekézett böngészőjének, az Internet Explorernek reklámozása. A kisfilmben egy kislányt láthatunk, aki tipikus anime környezetben menekül egy csapat látszólag megfékezhetetlen robot elől, azonban, amint előveszi Explorer-logós kegytárgyát az üldözöttből azon nyomban üldöző lesz. Mindez egy metafora arra, hogy hiába, a többség nem is gondolná, hogy az Internet Explorer labdába rúghat vetélytársai mellett, a legesélytelenebbnek tűnő dolgok is rejthetnek olyan lehetőségeket, ami veszélyessé teheti a konkurencia számára.

Mega.co.nz - a Megaupload visszatér, sőt!

2012. január 19-én a Szövetségi Nyomozó Hivatal (FBI) lekapcsolta a legnagyobb fájlmegosztót, a Megauploadot. Pontosan egy évre rá az oldal újraindult Mega.co.nz néven, ami már kliensoldalon nagyon erős titkosítás használ, így védve meg az üzemeltetőjét attól, hogy tudja mit is tárolnak a felhasználók a szerverein. Meg persze a felhasználókat...
Kilenc hónap elteltével véget ért a béta teszt és az oldal legfrissebb statisztikái szerint az oldal újra szárnyal. Néhány érdekes statisztikai adat:
  • Jelenleg több, mint 5 millió felhasználó használja az oldalt. (A Megauploadot 50 millió használta a bezárása előtt.)
  • A szervereikre 435 milliót fájlt töltöttek fel eddig.
  • Naponta több mint 3 millió fájl töltenek fel a felhasználók.
  • A feltöltött fájloknak eddig csak 0.05%-át jelentették be illegális tartalom miatt.
  • A Mega.co.nz jelenlegi sávszélessége 160 Gigabit/másodperc (Magyarországon a teljes BIX  IPv4 forgalom ennyi.)
Az oldal blogjában a jövőbeli terveikről is tájékoztatást adtak. Az Androidos alkalmazás után még idénre ígérik az iOS verzió elkészítését is. 2014-re terveznek egy, a Mega felhasználók számára kifejlesztett erősen titkosított valós idejű chatet és videótelefonálást. Úgy tűnik, hogy a korábban beharangozott filmes és zenés oldalra még várnia kell.

A Mega.co.nz terve 2014-re

2013-11-07 szemle: Tablet

Szemle 2013 novemberéig:  tabletpc

Túl sok időt vesz el a Facebook


A Facebook a közelmúltban készített jelentése szerint, egyre kevesebb tizenéves tölti az idejét az oldalon. A Bisuness Insider tizenéveseket kérdezett meg az „érdektelenségről”.

A válasz nyilvánvaló volt: Túl sok szülő van fenn a Facebookon és nem kívánnak együtt „lógni” az anyjukkal vagy apjukkal... ez pedig bizony ragadós. Egy fiatal arról számolt be, hogy még azelőtt volt Facebook profilja mielőtt mobilt kapott volna. A számítógépen természetesen a Facebook a legjobb választás… míg a mobiltelefon sokkal több lehetőséget és menőbb oldalakat kínál a számukra.

„A Facebook túl sok időt vesz el, írni és olvasni kell, de a szavak kevésbé fontosabbak, mint a képek és a videók – magyarázták a fiatalok. ”

A Vine és Instagram a legnépszerűbbek, mert gyorsan végig tudják görgetni a tartalmukat amikor unatkoznak. Általában a Facebookot személyesebb kapcsolattartásra használják, de erre is találtak már gyorsabb módszereket, mint például a iPaden futó Kik alkalmazást, amely egyszerű és sok lehetőséget kínál.

Ortodox fegyelem a Facebookon


A macedón ortodox egyház a jövőben megtiltja papjainak a Facebook oldal használatát, a „helytelen megnyilvánulások” megakadályozása érdekében. 

Az elhatározásról, az Ausztráliában és Új –Zélandon is jogkörrel rendelkező macedón ortodox egyház szinódusának a vezetője Petar püspök számolt be. Az egyházi vezető szerint: „Sok egyházi személy, pap és néhány püspök is rendelkezik felhasználói fiókkal a Facebook-on, amelyen sok esetben helytelen párbeszédek és visszaélések folynak. Arról még nem döntöttek, miként büntetik a tilalom megszegőit.”

A Nova Makedonija című lap szerint, az egyházi korlátozásokra elsőként azok miatt az egyházi személyek miatt van szükség akik a közösségi oldalakon az utóbbi időkben Macedónia politikai helyzetét kritizálták. A határozat nézeteltéréshez vezetett az egyház idősebb közösségi oldalt nem használó és fiatalabb a Facebook felhasználói között.  

2013. november 6., szerda

Android, iOS vagy Windows?

Jelenleg három mobil operációs rendszer uralja a piacot, az Android, az iOS és a Windows. Eddig a saját bejegyzéseimben leginkább az elsőről volt szó, de most nézzünk egy rövid összehasonlítást a másik kettővel.

Kezdjük azzal a funkcióval, amit sokan a legtöbbet használnak: a telefonkönyvvel. Ezt a részt a gyártók szeretik elhanyagolni (talán pont az okostelefonok rengeteg további funkciója miatt), az Android és az iOS a lehető legegyszerűbb módon oldotta meg: csak a kedvenceket tudjuk különválasztani a többitől. Valamint a közösségi alkalmazásokat is mind külön kell elindítani. Ezzel szemben a Windowsnak minden ismerőst, elérhetőséget stb sikerült egy kalap alá venni és egyszerre kezelni. Az ismerősöket sokkal több csoportba rendezhetjük. Így könnyebb végigtelefonálni az adott feladathoz tartozó kollégákat, csoportos sms-t vagy emailt küldeni. Azonban mivel az Android nyílt/szerkeszthető, ezért a gyártók könnyebben machinálják és szabják kényelmesebbé a telefonkönyvet. Például a Samsung azzal segíti a telefonálókat, hogy akikkel gyakran beszélünk, azok automatikusan felkerülnek egy listára. Így gyorsan elérhetők.

Windows, iOS, Android

A következő az üzenetküldés. Az iPhone rendszere egyben és külön is képes az emailfiókok/smsek kezelésére. A megjelenése könnyen személyre szabható. A Windowsnál az üzenetmappák kitehetők a főképernyőre, így azonnal láthatjuk hova jött mail. Az androidban a Gmail élvez elsőbbséget és mindenhol egységes a kezelése. A gyártók azonban külön email klinest is telepítettek a készülékekre, hogy más postafiókot is könnyedén elérjünk.

Az iPhone naptárában biztos nem fogunk eltévedni, és sokféle naptárat képes szinkronizálni, igaz a Google szinkronizálásával lehet probléma. A Windowsé viszont fapados, nem jól láthatóak a bejegyzések és a naptár nem használja ki a rendelkezésre álló teret. A Google Naptár hozzárendelése itt is problémás lehet. Az Android naptára pedig nagyjából ugyanazt az élményt adja, mint a webes Google Naptár, itt ezzel nyilván nincs probléma.

Jöjjön az élvezet: zenék, filmek, játékok stb. Az iOS ebből a szempontból zártabb. A képeket szinte csak mailben és üzenetben tudjuk elküldeni. Persze van lehetőség a Facebookra és társaira is feltölteni, csak figyelni kell a megfelelő beállításokra. A Windowsról viszont egyből megoszthatók a képek a közösségi oldalakon és Skydrivos mentést is készít róluk. De a Google rendszere itt verhetetlen, szinte azonnal, bárhol megoszthatjuk képeinket.
Zenében viszont az iPhone nyer. Az iTunes Store-ból tömegével tölthetőek le a dalok és filmek és ezeket könnyen kezelhető lejátszón tudjuk megnézni. Más eszközre viszont csak akkor tudjuk elküldeni a fájlokat, ha minimum iTunes van a gépen. A Windows ezen a téren nem ad semmit, egy sima lejátszó van beépítve és kész. Játékokból szintén az App Store eléggé elöl van, ez a világ egyik legnagyobb mobilos szoftverboltja.
A Windows először az xbox live-ot használta, de emellett a weboldal játékok menüjében egyre több ingyenes játék érkezik.
Az androidnál a Google Play bővülése óta játékokat, programokat, zenéket és könyveket is le tudunk tölteni készülékünkre. Persze vannak, amik nem épp a legmegfelelőbbek, és sok csak egy adott országban érhető el, a rendszernek vannak még hibái.


Összességében az iOS a legkiforrottabb rendszer, ám nagy korlátja a zártsága, persze a márka ezzel hű önmagához. Továbbá könnyen kezelhető és gyors.
A Windows teljesen máshogy működik társainál, ez ad egy különleges felhasználói élményt. Viszont ez is zárt.
Az Android nyíltsága kedvez a hekkereknek és a magánfejlesztőknek, szabadon lehet rá telepíteni bármit, ami tetszik és a programok száma egyre csak nő. Gyártóspecifikus így készülékvásárlás előtt érdemes tájékozódni, hogy az adott gyártó milyen egyéb lehetőségekkel/módosításokkal bővítette ki a rendszert.
Természetesen a folyamatos fejlesztéseknek és újításoknak köszönhetően az egyes funkciók hol egyik, hol másik rendszernél szuperálnak igazán.

Forrás: index

Facebook mail


Egyesek a következő generáció levelező rendszerének tartják a Titant, ami magába foglalja a Facebook-on belüli chat-et, levelezéseket és még az sms- ket is. Az üzenetek egyetlen inboxba érkeznek. Így a felhasználók hozzájuthatnak egy @facebook.com- os címhez, amivel a közösségi oldalon belűl is küldhetnek illetve kaphatnak üzeneteket.

Amerikában már nagy táborral rendelkezik az új levelezési rendszer. A Facebook csoport számításai szerint a bevezetés folyamatos, és néhány hónap múlva félmilliárd tag tud majd küldeni illetve fogadni leveleket a Facebook-on. A Facebook szűlőatyja szerint - "A Titan nem egy email killer. Ez egy olyan levelezőrendszer, amely magába foglalja az emailt is. Nem számítunk arra, hogy bárki is teljesen feladná a Yahoot vagy a Gmailt a Facebook miatt."
 
A Facebookos email címek és a levelezőrendszer bevezetése milliókat csábíthat el a "konkurenciától" azaz a Yahoo mail-től, a Gmail-től és a Windows live-től is.


Mark Zuckerberg

2013. november 5., kedd

Szólás- és internetszabadság kell Kínának

Eric Schmidt, a Google elnöke határozott véleményét fejtette ki a South China Morning Post című újságnak adott interjújában. Beszélt többek között a szólásszabadság és a szabad internet szükségességéről Kínában, és az országot fenyegető veszélyekről is.

A Google-vezér úgy gondolja, az internet jelenlegi korlátozása jelentős mértékben akadályozza a tudományos kutatásokat, gátolja az információ szabad áramlását és az innovációt. Igaz, Kína már így is a világ második vezető gazdasága, a szólásszabadság növelésével még gyorsabban fejlődhetne.

Schmidt szerint a Kína előtt  álló legnagyobb problémák:
 A közepes jövedelmű országok csapdája - a felemelkedőben lévő országokban mutatkozó jelenség, amikor a gazdaság megreked egy jövedelmi szinten és nem képes onnan tovább fejlődni
 A társadalom elöregedése és a munkakorú népesség csökkenése - Schmidt "szörnyű hibának" véli az egy-gyermek politikát.
 Kína versenyképességét csökkenti ezen felül az automatizáció és a globalizáció is, ezek következtében ugyanis egy-két évtizeden belül a kisebb és olcsóbb ázsiai országok (mint például Malajzia vagy a Fülöp-szigetek) vehetik át a világ gyárának szerepét.

A Google egyébként 2010-ben  kivonult a kínai piacról, jelenleg csak hongkongi oldalával van jelen. 2012-ben az internetes vásárlóknak szóló keresőoldalát, valamint zenehallgatásra és -letöltésre szánt oldalát is bezárni kényszerült.


forrás

Az illegális letöltések komoly adókiesést okoznak

A Rádió Orient november ötödikei műsorában Vannai Dorottya műsorvezető beszélgetett Sárközi Alexandrával a NAV bűnügyi szóvivőjével, Horváth Péterrel a ProArt a Szerzői Jogokért igazgatójával és egy nyomozóval a fájlcseréről, a fájlmegosztó technológiákról és a szerzői jogokról. A beszélgetésből megtudhatjuk, hogy mi számít legálisnak, illegálisnak és mi az ami büntethető is.

 ~Te illegálisan letöltesz, mi pedig elvágjuk a kábeleket. (Te kalózkodsz, mi elvágjuk a kábeleid.)
A kép csak illusztráció.


 "Az egyszerű otthoni felhasználó nem fog büntetőeljárás alá esni, a jogszabály ezt nem teszi lehetővé. Igaz, hogy a fájlcserélésnél már felmerül a megosztás ténye, azonban itt a mennyiség alapján kategorizáljuk az esetet." - mondta a nyomozó.
A beszélgetésben kitérnek arra is, hogy milyen károkat tud okozni egy megjelenés előtt kiszivárogtatott zene vagy film. A károsultak között nemcsak a kiadók, előadók, szerzők szerepelnek, hanem maga felhasználó is. Hogyan lehetséges ez? Egy felmérés alapján a hazai GDP legalább 7%-át adják a szerző jogok. Ezek alapján nem nehéz kiszámolni, hogy a magyarországi munkahelyekre vetítve ez azt jelenti, hogy minden második-harmadik családban van olyan akinek a jövedelem  érintett ez ügyben.
A teljes beszélgetés meghallgatható a Rádió Orient honlapján MP3 formátumban, ami le is tölthető.
Forrás: sg.hu

Erőszakos videó a Facebookon

A Facebookon megjelent videót, amin egy mexikói kartell tagja kivégez egy nőt - feltehetőleg rivális banda tagot - a közösségi oldal a bejelentések ellenére sem érzett erőszakosnak, vagy a köz számára megbotránkoztatónak, amit válaszként el is küldtek a bejelentőknek.
 
Májusban a facebook elhatározta, hogy tiltólistára teszi az erőszakos videókat. Júliusban a tiltást visszavonták (igaz a gyerekét szoptató nő továbbra is tabu maradt). Ezután jelent meg a lefejezős videó, amit Mark Zuckerberg cége vonakodva távolított el.


Az esetről egy az erőszakos tartalmat bejelentő felhasználó készített videót (nem mutatja a kivégzést).

Forrás

2013. november 4., hétfő

"Túl sok a pénz, nem csinálom tovább!"

Az elmúlt időszak egyik legkülönösebb híre, hogy felszámolják a német illegális könyvletöltés legfőbb fórumát, a TorBoox-ot, és ennek oka távolról sem evidens. Rendszerint a hasonló letöltési központok olyankor szoktak dicstelen véget szoktak érni, amikor a hatóságok véget vetnek nekik, és az üzemeltetőket rendszerint némi letöltendő börtönbüntetésre is ítélik. A TorBoox alapitó-adminisztrátora Spiegelbest azonban köszöni szépen, éli világát: azért döntött a weboldal megszüntetése mellett, mert az túl sok pénzt hozott a konyhára. Ennek első ránézésre nincs sok értelme: mi történik itt?

A TorBoox 2012 végén indult, ingyenes könyvletöltést kínálva az internet valamennyi felhasználójának. Az üzemeltetés költségeit adományokból fedezték, a e-könyveket pedig részint megvásárolták és megszabadították DRM védjegyüktől, vagy maguk szkennelték és dolgozták át EPUB formátumba. Nem egészen egy év leforgása alatt a letölthető állomány negyvenezer címnél is nagyobbra duzzadt.

Ráadásul nincs is mindenki ellene az ingyenes, és legalább félig illegális könyvletöltéseknek. Selim Özdoğan török származású német író például támogatása jeléül azt az igen formabontó döntést hozta, hogy legújabb novelláskötetét kifejezetten csak a TorBoox-on keresztül teszi elérhetővé - igaz, mivel ez az ő döntése volt, nem egészen ugyanaz az eset, mint mindenki másé, akiknek az anyagait kérés és engedély nélkül tulajdonították el, úgy is mondhatnánk, hogy ellopták.

Nyíltan kimondja a lopás szót Spiegelbest is, akit nyár közepe óta egyre többen szólaltattak meg. Ennek oka egyszerű: a weboldal ugyanis napról napra népszerűbbé vált, és két német lap a Der Tagesspiegel és a Zeit.de is leközölt egy írást, amelyben a TorBooxra mutató link szerepelt. Ez önmagában még talán nem váltott volna ki robbanásszerű érdeklődést, de az már igen, amikor a német könyvkiadók perbe fogták az újságokat az illegális tartalmak népszerűsítéséért. (A beadványt egyébként néhány órán belül visszavonták, de a kár addigra már megesett.)

A TorBoox filozófiája szerint ők semmiben sem különböznek az olyan áruházaktól, mint például az Amazon (amelynek második legjelentősebb piaca Németország): mindkét weboldal csupán tartalmat szolgáltat, ebook-kiadóként funkcionál. Spiegelbest a következőképpen fogalmaz: "Mi nem vagyunk a kiadók ellenségei. Oké, az igaz, hogy megnyirbáljuk az árakat, és ha úgy akarunk fogalmazni, akkor azt is mondhatjuk, hogy ellopjuk a tartalmakat, de a kiadókat a könyvek egyik előállítójának tartjuk, pont, mint az írókat." Egyértelmű a verdikt: a könyvkiadók ugyanazokba a hibába esnek, mint a Napster-korszak kezdetén a zenekiadók.

A pokol azonban október elején szabadult el, amikor a TorBoox üzemeltetői radikálisan új döntést hoztak: előfizetési díjhoz kötötték a szolgáltatást. A díj összege három hónapra 10 euró, amiért naponta legfeljebb százötven könyvet lehet letölteni. Gyors fejszámolás eredményeként megközelítőleg 22 fillérre jön ki egy e-book darabára. A felhasználók nagyjából egyharmada elfordult ugyan a weblaptól, de még így is rengetegen fizettek: a szerverek üzemeltetéséhez szükséges összeg alig néhány óra alatt összejött.

Látván, hogy az egységáras ebook-terjesztésben sok pénz van, Spiegelbest nagyvonalú felajánlást tett a Börsenvereinnek, a német könyvkiadói egyesülésnek; együttműködési javaslata szerint a Börsenverein legalizálja a TorBoox működését, és cserébe részesednek a haszonból. A könyvkiadók ettől a lehetőségtől, érthető módon, elzárkóztak, a weboldal vezetősége pedig vállat vont, mondván a kiadók vesztesége, ha nem kérnek ebből a kisebb vagyonból.

Hogy ezek után egészen pontosan miért is döntöttek mégis úgy, hogy november 3-ával a weblap megszűnik…? Nagyon jó kérdés. Mindazonáltal a szervereken felalmozódott negyvenháromezer cím bármelyik pillanatban kiáramolhat a filecserélő-hálózatokra.

Forrás

Túl sok pénz miatt lép ki a könyvkalóz

Az e-könyveket kínáló német Torboox azért szüntette meg tevékenységét, mert nem várt mennyiségű, kezelhetetlenül sok pénzt termelt.

Furcsa ez a lépés, hiszen a hasonló oldalak általában csak hatósági beavatkozásra állnak le a szerzői jogokat sértő tartalmak kínálatával. Hozzá kell tenni, hogy Spiegelbest, az oldal üzemeltetője már többször is megpróbálta legálissá tenni a weboldalt de nem tudott megállapodni a német kiadókkal.

Az az ötlete támadt ugyanis, hogy a könyveket nem darabáron adja el, hanem a - Netflixhez hasonlóan - fix havidíjért cserébe korlátlan letöltést kínálna a felhasználóknak. Pénzre mindenképp szüksége volt mert napi 1,2 millió könyvet töltöttek le és már nem tudta kifizetni a szervereket.

Bevezetett tehát egy 3,33 eurós havidíjat, melynek következtében elvesztette felhasználói harmadát, viszont annyian azért maradtak, hogy bőséges bevételt hozzanak. A szerverek havi költsége - kb. 500 euró - néhány óra alatt megtérült, sőt olyan rohamosan növekedett a befizetések összege, hogy úgy számolta, november közepére eléri a több tízmillió forintnak megfelelő bevételt.

Azért az elég elgondolkodtató, hogy miközben az oldal termelte a hihetetlenül sok pénzt, addig a német kiadók nem voltak hajlandók legalizálni a módszert. Az állományt pedig - kb. 43 ezer könyv - az üzemeltető ingyenesen közzétette.

A teljes cikk ITT olvasható el.

2013-11-04 - AD

Ad - szemle 2013-11-04
A hálózati szolgáltatások értékét, üzleti sikerét és eladhatóságát a reklámérték jelenti. Hányan használják, mit tartalmaz róluk az üzemeltető adatbázisa? Milyen nyomokat hagynak benne, milyen megnyilvánulásaik árulkodnak életkoruktól fogyasztási és érdeklődési körükön keresztül társadalmi kapcsolataikig - s hogyan viszonyulnak a rendszerben beazonosított ismerőseik ugyanilyen paramétereihez. A nagylétszámú felhasználókör önmagában is érték, a róluk gyűjtött, elemzett adathegyek pedig árucikként forgalmazhatóak.

2013. november 3., vasárnap

Legális magyar zeneletöltés

A közhiedelemmel ellentétben legálisan nem csak hobby zenészek dalait lehet letölteni ingyen, hanem profi zeneszerzők számait is. Még Magyarországon is többször volt rá példa, hogy egy-egy ismert előadó ingyen elérhetővé tette egy-egy számát vagy akár a teljes albumát. A magyar Bëlga együttes négy albumát is ingyen letöltésre kínálja a saját weboldalukon: http://www.belga.hu/belgatavasz/ .

Rajtuk kívül még, íme még néhány magyar előadó a teljes igénye nélkül, akik ingyen és legálisan kínálják letöltésre zenéiket:
DJ Lotters összes mixe és videó klipje - http://lotters.hu/
DJ Harmath összes munkája - http://www.djharmath.hu/
DJ Hlasznyik összes munkája - http://www.djhlasznyik.hu/
Dömötör Balázs összes munkája - www.domotorbalazs.hu/‎
Dred néhány munkája - http://www.dredmusic.hu/
Kerozin együttes legújabb mini albuma (2013). - http://www.kerozin.hu/
TrueSound Studio & Silicon Dance Records kiadónál megjelent előadók referencia számai - http://www.truesound.hu/
Jelenleg 553 zeneszámot lehet letölteni a magyar előadóktól legálisan és ingyen  a http://zene.hu/ oldalról.
A cikkhez felhasznált forrás: http://www.mp3promo.hu/

Önnek új e-könyve érkezett - MEK

A Magyar Elektronikus Könyvtár, mint a legnagyobb múltú magyar nyelvű online digitális könyvtári gyűjtemény, 2001-től érhető el saját modern kezelőfelületű szerverén. Az elmúlt évek alatt a MEK az internet egyik legismertebb szolgáltatásává és legnagyobb szöveg-archívumává lett Magyarországon.


Mostantól újabb szolgáltatással bővült a repertoár. Az e-könyves felhasználók számára már e-mailben elküldhetik a kiválasztott könyveket. Az Amazon konvertálás után közvetlenül letölthetővé teszi a wifivel ellátott Kindle típusú e-könyv-olvasó tulajdonosok készülékére. A „Kindle-re küldés” gombra kattintva az elektronikus dokumentum már e-könyv-formátumban érkezik meg hozzánk

Forrás

2013-11-03 Image

Image - szemle 2013
Míg a web korábbi korszakaiban a képdokumentumok dinamizálták, felpörgették a közösségi webfelhasználás különböző területeit (közösségi fotótárak, közösségi hálók), ma már egyenesen hatalomátvételnek tűnik a képközpontúság térhódítása a hálózati kommunikáció területén. A Facebook sikertörténetének végét legtöbben az egyszerű, mobilalkalmazásokban jobban scrollozható képmegosztó közösségi rendszerek és kommunikálási módok terjedésében látják.

Árversenyben a webáruházak

Látványos bővülést produkált az idén Magyarországon az online kereskedelem. Olyan kereskedelmi láncok léptek be az internetes versenybe webáruházaikkal, mint a Tesco, a CBA vagy a Media Markt. Sokak szerint ez a jelenség növelheti az online vásárlások népszerűségét.


Cégadatokból kimutatható, hogy kifizetődő a webes vásárlási lehetőségek fejlesztése. Míg 2007-ben mindössze 900 cég főtevékenysége volt az internetes kiskereskedelem, a legutóbbi, 2012-es felmérés már 2900 ilyet említ meg, és nagy részük növekvő árbevételről számolt be. Becslések szerint megközelítőleg 5-6000 magyar nyelvű webáruház érhető el, amelyből aktív, Magyarországon bejegyzett cég 4100 van.
Hazánkban az online értékesítés legjelentősebb ágazatai a számítástechnikai és szórakoztató elektronikai eszközök, élelmiszer, könyv, lakásfelszerelés és játékot/ajándék forgalmazásával foglalkoznak.
Az e-commerce, azaz az online kiskereskedelem egyre nagyobb tömegeket vonz majd a hazai piacra, így forgalombővülésre kerülhet sor. A szakértők például arra számítanak, hogy hamarosan Magyarországra érkezik az Amazon.com szolgáltatása, tovább élénkítve az árversenyt. 
Üröm az örömben, hogy a hagyományos kiskereskedők és a webáruházzal nem rendelkező üzletek, az online piacon kialakuló nagyobb verseny miatt, valószínűleg vásárlókat veszítenek majd.

Forrás

Akadálymentesítés a számítástechnikában

Egy 2011-es felmérés szerint Magyarországon félmillióan szorulnak digitális akadálymentesítésre. Az új eszközök fejlesztése azonban nem képes követni azt a nagy léptékű informatikai haladást, ami az utóbbi években ment végbe. Ráadásul annyi féle eszköz és kezelőfelület létezik ma már, hogy ezek akadálymentes alkalmazásához a szoftverek szélesebb tárházát kellene biztosítani.
Az akadálymentesített számítástechnika arra hivatott, hogy a fogyatékkal élők számára megkönnyítsék a mindennapi géphasználatot. Magyarországon olyan projektek indultak útjukra, amik nemzetközi szinten is kiemelkedőek az akadálymentesítő szoftverek fejlesztésében.
Ilyen például a Beszélő Linux néven futó operációs rendszer, ami látássérültek számára egy képernyő-felolvasó program segítségével hangosan mondja a kijelzőn megjelenő információkat. Vagy említhetjük a még nem forgalmazott Tolmácskesztyűt. Az eszköz okostelefonhoz csatlakoztatva képes egyből fordítani a jelnyelvet, mivel a program hangosan felolvassa a kesztyű adatai alapján a mondanivalót. Szintén érdekes magyar projekt a Hallatlan szótár, ami egy többnyelvű mobiltelefonra is elérhető jelnyelvi szótáralkalmazás. Különlegessége, hogy videón mutogatja el a szavak jelnyelvi megfelelőjét.
Ez utóbbi alkalmazás is mutatja, hogy a hangsúly az asztali gépek fejlesztéséről áttevődött a mobiltelefonok világára. Az okostelefonok érintőképernyőjének kezelése sokaknak jelenthet problémát. Erre jelenthet megoldást a Mobile Accessibility nevű program, hisz egyszerűbb menüt, nagyobb ikonokat, kontrasztosabb színeke varázsol a képernyőnkre, sőt még fel is olvassa az egyszerűsített szövegeket. A baj csupán az, hogy magyar nyelvű verziója még nem elérhető. Ugyancsak hiányzik a magyar piacokról az a hordozható Braille-átalakító is, a BrailleNote, amivel könnyedén olvashatóak ezzel az írással az e-mailek is.

Forrás

 

2013. november 2., szombat

A felhő veszélyei

Mára már eléggé elterjedtek a felhőszolgáltatások, azaz amikor személyes dokumentumainkat egy online szolgáltatóra bízzuk, hogy bárhol és bármikor megnézhessük, szerkeszthessük. Ilyen szolgáltatás pl.: Box.com, Dropbox, iCloud, Google Drive, Skydrive stb. Ezek a cégek, ingyen kínálnak bizonyos méretű tárhelyet. Ha ez nem lenne elég, akkor minimális összegért nagyobb tárhelyet is vehetünk magunknak

A felhőszolgáltatások elméletileg biztonságosak, hiszen a felhasználónév és jelszó párosán kívül az adatokat a nívósabb cégeknél titkosított csatornán tölthetjük fel, tehát a „szerverhez tartó úton” nem lophatják el. A felhőben viszont ezek után is titkosítatlanul lesznek tárolva a fájlok. Tehát a szolgáltató elméletileg hozzáférhet a fájlokhoz és korlátozhatja azokhoz való hozzáférést. Pl.: ha a Dropbboxnál szokatlanul nagy adatforgalmat generál egy fájlt, akkor egy bizonyos idő után nem engedélyezi a letöltést. A Box.com pedig figyelmeztetés nélkül törli az illegálisnak ítélt fájlokat.



Ha pedig a Google Drivera töltünk fel fájlokat, akkor jó, ha tudjuk, hogy a Google szabályzata szerint: „Az Ön Tartalma a mi Szolgáltatásunkban: amikor Ön tartalmat tölt fel vagy más módon elhelyez a Szolgáltatásunkban, Ön felhatalmazza a Google-t és munkatársait arra, hogy használja, tárolja, reprodukálja, módosítsa azt, abból leszármaztatott munkákat állítson elő (mint például fordítások, adaptációk vagy egyéb olyan módosítások, melyeket azért hajtunk végre, hogy az Ön tartalma jobban együttműködjön a mi Szolgáltatásunkkal), kiadja, publikálja, nyilvánosan előadja, nyilvánosan megjelenítse és megossza a Tartalmat.”

A felhőszolgáltatásokról bővebben itt lehet olvasni: szifon.com

2013-11-01 Music

Music - szemle 2013-11-01A zenei dokumentum-fájlok az mp3 formátum nagyfokú tömörítettségével törhettek be a webtartalomba a szélessávú hálózat elterjedése előtt. A korai FTP szervereken felhalmozott illegális "kincstárak" után a p2p rendszer "biztosította" a zenei anyagok cseréjét, s aggasztotta a zeneipart. A jelen kor kulcskérdése azonban a streaming-média, a letöltés helyett online "fogyasztás" terjedése, mely jelent ugyan részleges alternatívát a legális zenevásárlást pártolóknak, de nem pótolja azt.

2013. november 1., péntek

Snowden Németországban kaphat menedékjogot

Nyílt levelet írt a német kormánynak Edward Snowden, amit Hans-Christian Ströbele parlamenti képviselő vitt el Oroszországból Berlinbe – írja a Guardian nyomán az Index. Snowden nem zárkózott el attól, hogy Németországban vizsgálóbizottság előtt tanúskodjon az amerikai adatgyűjtési programról, de csak akkor, ha Berlin garantálná, hogy nem adja ki az Egyesült Államoknak. Mint írja, legszívesebben továbbra is az amerikai kongresszus előtt beszélne, de az Egyesült Államok kormánya továbbra is „árulásnak tekinti a különvéleményt, és bűnnek a szabad beszédet”.
Több német politikus is úgy véli, hogy menedékjogot kell adni Snowdennek, ha ez az ára annak, hogy feltárja az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) adatgyűjtéssel kapcsolatos tevékenységét. Júniusban azzal az ürüggyel utasították el a kérelmét, hogy azt csak az országon belül lehet benyújtani. Ez megoldódna azzal, ha Snowden Németországba utazna. Moszkva azonban aligha támogatja a kiszivárogtató eltávozását. Vlagyimir Putyin elnök szóvivője kifejtette, hogy a német vizsgálóbizottság Oroszországban is kihallgathatja Snowdent, aki jelenleg „szabadon mozoghat orosz területen, bárkivel találkozhat, nem akadályozhatjuk meg ebben” – fogalmazott.
Eközben sem a Fehér Ház, sem a kongresszus titkosszolgálati bizottsága nem látja indokoltnak, hogy büntetlenséget garantáljanak Snowdennek. Daniel Pfeiffer, Barack Obama elnök tanácsadója szerint a kiszivárogtató megszegte az amerikai törvényeket, ezért bíróság elé kell állítani. Dianne Feinstein szenátor, a felderítéssel foglalkozó szenátusi bizottság elnöke úgy véli: „Ha az a kérdés, kegyelmet érdemel-e, a válasz egyértelmű nem”.

„Az NSA túl messzire ment”

Az Egyesült Államok elismerte, hogy a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) néhány esetben „túl messzire ment” a világszerte végzett megfigyelési és adatgyűjtési programok során. Az amerikai kormányzati politikusok közül ezt elsőként John Kerry külügyminiszter mondta ki, aki arra is utalt, hogy a programok egy része a Fehér Ház tudta nélkül folyt.
Az Egyesült Államok lázas tűzoltó-akcióba kezdett azután, hogy az Edward Snowden által kiszivárogtatott dokumentumokból két hét leforgása alatt kiderült: az NSA kiterjedt kémtevékenységet folytatott a szövetséges Franciaországban és Spanyolországban, tíz éven át lehallgatta Angela Merkel német kancellár mobiltelefonját, és feltörte a Yahoo és a Google kommunikációs csatornáit is. Ez az érintettek körében érthető, hatalmas felháborodást keltett, Berlintől Párizson át Madridig sorra kérették be magyarázatra az amerikai nagyköveteket.
Washingtonban keresik a módját, hogyan tudnák enyhíteni az NSA-botrány kapcsán kirobbant, egyre súlyosabb diplomáciai feszültséget. Mint arról a nol.hu beszámolt, Barack Obama amerikai elnök a közelmúltban ígéretet tett arra, hogy kormánya év végéig felülvizsgálja a titkosszolgálatok működését, valamint korlátozásokat vezet be az adatgyűjtési és megfigyelési módszereket illetően.

Néhány érdekes digitális gyűjtemény

Hazánkban többféle területen is létrehoztak digitális gyűjteményeket. Ez az írás áttekint néhányat a jelentősebbek közül.
A NAVA (Nemzeti Audiovizuális Archívum) 2006 óta működik, és a Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ Nonprofit Kft. működteti. Ez "a magyar nemzeti műsorszolgáltatói kötelespéldány-archívum", amely audiovizuális tartalmakat gyűjt, feldolgozás, illetve megőrzés céljából. Gyűjteménye több televízió- és rádió csatorna műsorait tartalmazza, emellett különgyűjteményei is vannak. A NAVA honlapján kereshetünk az archívumban és a különgyűjteményekben, megtalálhatjuk az ún. NAVA-pontok listáját, valamint itt tudhatunk meg  minden fontos információt erről a gyűjteményről.
A 2008-2009-ben indított MDK (Magyar Digitális Képkönyvtár) célja, hogy elérhetővé tegye a könyvtárak összegyűjtött, digitalizált képanyagát. A projektet az Országos Széchenyi Könyvtár irányítja, és ma már több, mint 50 intézmény vesz részt benne. Ismertetését a honlapján találjuk meg, ahol keresni és böngészni is lehet, ezen kívül a résztvevő könyvtárak listája is megtekinthető.
A DIA (Digitális Irodalmi Akadémia) a kortárs magyar irodalom gyűjteménye, amely a Petőfi Irodalmi Múzeumhoz tartozik, és 1998-ban hozták létre. Honlapján a művek teljes terjedelmükben olvashatóak, és több úton is megtalálhatóak. Itt keresni és böngészni is lehet, tájékoztatást kapunk a frissítésekről, valamint híreket, interjúkat olvashatunk.
A Diafilmmúzeum az egyetlen olyan magángyűjtemény Magyarországon, ahol diafilmeken kívül vetítőgépeket és más, kapcsolódó dokumentumokat is őriznek. Honlapján olvashatunk a diavetítésről, kereshetünk, böngészhetünk, és diafilmeket nézhetünk meg, de még nem találjuk meg a gyűjtemény összes darabját. Az a cél, hogy az egész gyűjtemény elérhető legyen a honlapról.

Samsung Galaxy Note 3 - második kiadás


2013 őszén piacra került az új Galaxy Note 3-as mobilkészülék is. A fekete és fehér színváltozatban készülő mobilok sokak szerint a Galaxy S4 telefonokat is lekörözi. Ez a phablet ugyanis 168 grammot nyom, karcsúbb és a hátoldala valódi bőrnek tűnik. Hiába, a Samsung minél olcsóbban, kiváló terméket szeretne gyártani. Az Androidos operációs rendszerrel működő telefon 32 és 64 Gb-s kiadással jelentkezett. A Galaxy Noteok sajátossága, hogy az nyomás érzékeny S Penhez kiépített rendszer képes felismerni az írásképet a francia Vision Objects, míg a Stylus felismerő a japán Wacom cég által biztosított, A Note eladások folyamatosan nőnek az eredeti kiadáshoz képest a Note 3-at már 1 millió példányban adták el a kiadást követő egy hónapban.

Lásd még: 1, 2, 3, 4, 5

eMag Magyarországon

Megkezdte magyarországi működését Kelet-Közép-Európa legnagyobb online kereskedelmi vállalkozása. Az eMag célja, hogy elfoglalja az első helyet Magyarország online piacán.

Az eMag több mint 10000 terméket kínál 13 árukategóriában. A webáruház használata rendkívül egyszerű és gyors; a terméket utánvéttel kapja a megrendelő, amit így a fizetés előtt kibonthat és ellenőrizhet. Viszont, ha a látszat ellenére mégis probléma van a termékkel, azt 15 napig még vissza lehet küldeni, ekkor gyors szervizre kerül sor. Persze igénybe lehet venni a jól bevált kártyás fizetést is.

Érdekesség, hogy az eMag az Allegro Group Europe tagja, melyhez olyan ismert online kereskedelmi oldalak tartoznak, mint a vatera.hu, az aprod.hu, a grando.hu vagy éppen az arukereso.hu.

A teljes cikk ITT olvasható el.