Az évek elteltével a nemi sztereotípiák fellazultak és szinte már nem is tűnnek olyan fontosnak. A nők is bizonyíthatnak, hogy képesek arra mint a férfiak, hiszen itt nem számít a súly és az erőnlét. Ezek az online játszmák "fejben" dőlnek el. Ide nem egy robosztus testalkat kell hanem egy jó logikai és stratégiai látásmód szükséges. Szemben a valódi sporttal, ahol igenis számít az erőnlét és a fizika jelenlét. A játékok során rengeteg impulzus éri a játékost, amelyek megerősíthetik önbizalmát és új megoldások keresésére sarkallnak. A versenyzők mindig a legjobb eredmény elérésére törekednek. Minden új megoldás megtalalása egy újabb adrenalin fröccsöt jelent, amely egy felfokozott versenyszellemet idéz elő.
Sajnos az esélyegyenlőség ellenére a játékok alatt nagyon sok szóbeli sértést és szexuális jellegű kérdést kapnak, emellett sokszor negatív véleménnyel is illetik őket és a játékstílusukat is. Nemcsak az online játék során, hanem a megrendezett eseményeken is kioktató, lealacsonyító és bántó megjegyzéseket kapnak a férfi játékosoktól. Ennek következményeként a női játékosok nagy része nem mer elindulni versenyeken akár nemzetközi szinten sem. Viszont az online tér előnye az, hogy ingoknyitóban vagy fiktív személyazonosság mögé bújva játszhatnak és így nemük felvállalása nélkül sikerül elkerülni az esetleges konfliktusokat. Erre a megoldás egy biztonságos közeg megteremtése a női játékosok számára, így ki tudnak bontakozni és el tudják mondania a véleményüket. Több olyan lehetőséget kéne biztosításítani számukra, ahol megfelelő ellenség ellen játszhatnak, ezáltal mindkét fél tud a másik hibájából tanulni és fejlődni az adott verseny/játék során.
Problémaként tekinthetünk arra is, hogy a videójátékok nagyrészén férfiak szerepelnek és ez a reklámvilágban is megjelenik, hiszen a gamer felszereléseket is ők reklámozzák, ezért úgy tűnhet, hogy ez nem egy feminím hobbi.
A virtuális (kitalált) valóság (Virtual Reality = VR) célja a szórakoztatás, de a katonaság számára kiképzést segítő eszközként is szolgálhat. Mint bármelyik másik modern technológia, a VR is okozhat problémákat, főleg az ifjabb felhasználók körében. Például olyan játékokat játszanak, amelyek nem a koruknak megfelelőek (egy 8-10 éves ne játszon horrorjátékokat), vagy egész nap nem csinálnak mást a játékon kívűl. Mivel a VR még gyerekcipőben jár, folyamatos fejlesztések szükségesek, akárcsak a számítógépes vagy mobiltelefonos alkalmazásoknál, hiszen azok is kapnak apró javításokat (bug fixes&improvements/minor updates).
/womans-feet-on-ottoman-watching-tv-568518443-57eee2ad3df78c690f30d50c.jpg)
A vállalat történetének szempontjából fontos fotókat
skáláztak fel a Ryzen processzorokba integrált mesterséges intelligencia (Ryzen
AI) segítségével. Az első egy archív fotó volt az AMD tizenkettedik
alkalmazottjáról, Rich Previte-ról. Previte 30 évig dolgozott az AMD-nél
különböző beosztásokban, sőt egy ideig az AMD pénzügyi igazgatója és elnöke is
volt. Miután 2000-ben nyugdíjba vonult, tanácsadó volt az AMD nem felejtő
memória üzletágának kiválásánál, amelyből végül Global Foundries lett.
 |
| AMD |
Az 1980-as évek végén az AMD egyesült a Monolithic Memoriesszal, és a világ akkori legnagyobb integrált áramkör-gyártójává vált. Az összeolvadásról készült képen az AMD vezérigazgatója, Jerry Sanders és a Monolithic vezérigazgatója, Irwin Federman látható, az üzletkötés pillanatában.
 |
| AMD |
Feljavítottak egy olyan képet is, amelyik a vállalat dolgozóit örökítette meg 1969-ben.
 |
| AMD |
Az AMD egy, a cég 40. évfordulója alkalmából készült videót is feltuningolt mesterséges intelligenciával (Topaz Video AI). A 4K-sra növelt videón az AMD több korábbi alkalmazottja látható, amint gratulálnak a cégnek. Ami érdekes: a videó végén az Nvidia társalapítója, jelenlegi elnök-vezérigazgatója, Jensen Huang is látható. Elmondja, hogy hálás az AMD-nek, hogy első állását adta az iparágban.
A mesterséges intelligenciák szünet nélkül változnak. Meglehet, nem tűnik szembe a különbség, azonban ezeket a mély és komplex információhálókat nem csupán adataik, de felhasználási módjaik is meghatározzák. Értékelésük függ a fejlesztőtől és a felhasználótól, de legfőképpen a világ alakulásától. Háromszáz évvel ezelőtt Galilei csillagászati valóságmodelljei áttörőnek számítottak. Meglehet, életében a közvélemény nem értékelte eléggé munkáját és emiatt támadták, azonban tagadhatatlan, hogy végeredményében meghatározta az elkövetkezendő korok tudományos fejlődését.
Napjainkra Galilei mesterséges intelligenciái talán nincsenek már akkora hatással ránk, mint elődeinkre, hiszen több évszázad elteltével belénk ivódott mindaz, ami felépíti, így a továbbiakban nincs szükségünk arra, hogy a hálózatot készen megkapjuk: az adatok szabad áramlásával mi magunk is elkészíthetjük. A mesterséges intelligencia klasszikus formájában apránként nagy eséllyel válik természetes tudássá - legalábbis így volt ez, mielőtt fel nem virradt a digitalizáció hajnala és el nem kezdtek megszületni azon hálózatok, melyek teljes mértékben tőlünk és környezetünktől függetlenül létezhetnek.
Az iPhone-ok negyedéves értékesítése több mint 10 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához képest, és az eladások Európát kivéve minden földrajzi régióban csökkentek. A cég kínai piacán eddig 8 százalékos visszaesés volt tapasztalható.
A Netflix, a korábban bevett módszernek ellentmondva bejelentette, hogy a 2025-ös évtől kezdve többé már nem fogja közzé tenni előfizetőinek számát és annak későbbi alakulását. Az adatokkal foglalkozó elemzők szerint a változtatás aggodalomra ad okot a streamingágazatban, ugyanis csak növekedési problémákra lehet ebből következtetni. Emellett, a legnagyobb feliratkozó táborral rendelkező Netflixet minden bizonnyal követni fogják a más rivális szolgáltatócégek.
Megjegyzés: mivel a témát már az órai feldolgozás alatt is igyekeztem a frissen megjelent híreknél kicsit tágabb kontextusban értelmezni, néhány esetben a linkelt források régebbiek, vagy általánosak. A regisztráló táblázatban a friss cikkeket tüntettem fel.
Hogy a Kínai Népköztársaság a mai napig totalitárius diktatúra, ahol az alapvető emberi jogok megközelítőleg sem érvényesülnek, nem különösebb újdonság. A történelmi tapasztalatok mellett az időről időre kiszivárgó esetek (például a kellemetlen igazságokat terjesztő állampolgárok "eltűnése"), vagy a hong-kongi demokrácia néhány évvel ezelőtti, nemzetközi szerződéseket sértő bedarálása egyaránt bizonyítja ezt. A részben kapitalista módszerekre áttérő (noha államilag kézivezérelt) gazdasági átalakulás nem járt együtt a demokrácia átvételével. Az sem meglepő hír, hogy Kína rohamléptekkel igyekszik különféle csúcstechnológiákban, így a digitális vívmányokban is utolérni a nyugati országokat, sőt a mindennapokban való alkalmazással jócskán tovább is lépett.
Az igazán ijesztő fejlemény a két terület egyre szorosabb összefonódása. Amennyire tudni lehet, legalább a 2020-as évtized kezdetétől a kínai állam mindinkább technológiai eszközökkel: arcfelismerő kamerák tömegével, mesterséges intelligenciára épülő algoritmusokkal, elképesztően széles körű adatgyűjtéssel az állampolgárok olyan teljes körű ellenőrzését képes megvalósítani, ami a korábbi diktatúrák számára elképzelhetetlen volt.
