Kutatások
Kutatások
A cyberbullying témájában végzett kutatások között ellentmondás van a különböző nemek érintettségében. Van, ahol arra a következtetésre jutottak, hogy a fiúk gyakrabban válnak elkövetővé, a lányok pedig áldozattá, míg van olyan kutatás, amely nem közöl ilyen különbségeket.
Az egyén szintjén a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy azon áldozatok, akik igyekeznek kezelni a problémát, beszélnek róla másoknak, kevesebb egészségügyi panaszuk van. A tagadó magatartást viszont hosszú távon nem találták megoldást jelentőnek, hiszen csak átmenetileg állítja meg a zaklatást.
Megjelenés a médiában
Minden új társadalmi jelenség megítélésében nagy szerepe van annak, hogyan jelenik meg a médiában. Az általam feldolgozott tanulmány létrejöttekor (2015) kevés tanulmány volt, mely a témám médiaprezentációját vizsgálta volna. Egyetlen tanulmányt említ, amit egy amerikai kutató publikált 2012-ben. A cyberbullyinggal kapcsolatos híradásokat tekintette át, 2006 és 2011 között 40 nyomtatott médiahírt és 48 tévéműsort talált. Ezen két médiatípus különbségeit vizsgálta két szempontból: kit jelölnek meg a híradások, mint a jelenség okozóit, illetve kihez kapcsolják a prevenció és a megoldás felelősségét.
 |
| A témában megjelent magyar cikkek forrásai |
Domonkos Katalin és Ujhelyi Adrienn tanulmányukban 9 nyomtatott és médiaterméket - a legolvasottabbakat, de minél változatosabbakat - választott ki. Így került a mintába csak online, online és offline megjelenésűek, komolyabb hangvételűek, illetve bulvárosabbak is. Az alábbi honlapokról valók a cikkek: origo.hu, index.hu, hvg.hu, nol.hu, mno.hu, hir24.hu, borsonline.hu, metropol.hu, blikk.hu. A cikkek 2007 és 2014 októbere között publikálódtak. Keresőkifejezéseik a „cyberbullying”, „online zaklatás”, „elektronikus zaklatás”, „internetes zaklatás” szavak voltak, így 132 cikkhez jutottak. A felszínesen kapcsolódóakat kiszűrték, így a megmaradt 116 cikket vizsgálták kvantitatív és kvalitatív szempontból is.
A cikkek idői megjelenése
2007-ben egy egyesült államokbeli sztárblogger vonult vissza a nyilvánosságtól az őt ért online fenyegetések miatt. Ekkor publikáltak először a témában a magyar sajtóban. Egészen 2011-ig csak az online portálok reflektáltak a jelenségre. Egyértelműen több cikket publikáltak a témában az online médiumokban, mint a többiben összesen. A cikkek átlagosan 482 szóból álltak.
A konkrét eseményfeldolgozáson túl, korábbi esetekre is reflektálnak cikkek, illetve szakmai események vagy valamilyen prevenciós intézkedés kapcsán is íródtak. Az utóbbi kategóriába tartozók fele nemzetközi, fele magyar (12-12), vannak tiltásra épülők, technológiai jellegűek is közöttük.
Szógyakoriság a magyar cikkekben
Szógyakoriság elemzés
A kvantitatív elemzés során a korpuszban előforduló 100 leggyakoribb szót igyekeztek kigyűjteni, ezek közül törölni a jelentés nélkülieket, illetve összevonták a szónak különböző megjelenési formáit. Így maradt 24 szó. Jelentős a konkrét korra való utalás az éves szóval, és a különböző fiatalságra utaló kifejezésekkel. Az online zaklatás hangsúlyosabb hagyományos megfelelőjénél, és jelen esetben kiütköznek a nemi különbségek. Területi elhelyezkedés szempontjából az amerikai és a magyar esetek vannak túlnyomó többségben górcső alá véve. Két konkrét eset emelkedik ki mind közül, Megan Meierre-é és Amanda Toddé. Az öngyilkosság és szexualitás is előtérbe kerül, úgy, mint az iskolai közeg és a bűnüldözés is. Szerepet kap még az anonimitás és az adatvédelem is.
 |
| Szógyakoriság a magyar cikkekben |
Megjelenési formák
A cyberbullying szakirodalomban megjelenített formái változatos képet mutatnak. Ezek között szerepel: "a gyűlölködő, zaklató tartalmak küldése; pletykák terjesztése online; kiközösítés; megszégyenítő képek és videók megosztása az interneten, valamint a szexting, ez utóbbi során az elkövető szexuálisan provokatív meztelen vagy félig meztelen képeket vagy nyíltan szexuális tartalmú szöveget küld el, oszt meg online."
A szakértők által vizsgált cikkek közül 30 említett megjelenési formákat, de csak felsorolásképp. Leggyakoribb formák ezekben a cikkekben a zaklató típusú, a lejárató fotók, videók, fenyegetés, kirekesztés és a szexting.
További 59 cikk említ öngyilkossággal végződő zaklatást. Két típus rajzolódik ki, az egyik, amely csupán pontosan leírja az esetet, a másik, amely a jelenség komoly súlyosságával is foglalkozik.
A magyar nyelvben a zaklatás szónak szexuális konnotációja is van, ezért a tanulmány készítői figyelme kiterjedt a cyberbullying e oldalával is. Így megjelenik a nemi erőszak, a szexting és a molesztálás is az általuk feldolgozott cikkekben.
Okok, felelősség
A jelenség kialakulásával kapcsolatba hozható okok és a felelősség szorosan kapcsolódnak össze. Nem csak egyéni szinten, hanem kortárskapcsolatokat, az iskolai tényezőket és a szülői közvetítést is vizsgálni kell az online zaklatás kapcsán. A cikkekben ebből a megközelítésből a család említése a leggyakoribb. A családi tényezők tekintetében nagyobb eséllyel lesznek áldozatok a túlféltett gyermekek. Az otthon bántalmazottak közül az erős fizikumúakból gyakran lesznek bántalmazók, míg a sérülékenyebbekből áldozatok. A második legemlítettebb tényező a felelősség tekintetében a pozícióért folytatott harc. Ebben a tényezőben jelenthet védőfaktort az iskolai légkör.
Megelőzés
A megelőzéssel foglalkozó cikkek a vizsgáltak harmadát sem teszik ki, viszont összekapcsolódnak az eredményei a felelősség eredményeivel. Itt is nagy hangsúlyt kap a szülők szerepe. Ezt tovább bonthatjuk passzív és aktív szülői szerepajánlásokra. A passzív megelőzési módokat közvetítő cikkek szűrőszoftver használata mellett érvelnek, míg az aktív megelőzésre ösztönző cikkek az online felülettel kapcsolatban felmerülő kérdések megbeszélést, közös szabályok alkotását hangsúlyozza.
A második legemlítettebb megelőzésben betöltött szerepe a pedagógusoknak van. Sok múlik azon, felismerik-e az iskolai közegben megjelenő fizikai vagy verbális bántalmazást.
A kormányzat megelőzésben betöltött szerepét három cikk említi meg, hiszen a beavatkozásban ő lehet a kezdeményező.
Diszkusszió
Egy jelenség médiaprezentációját nem csak a téma sajátosságai, hanem a médiakontextus is meghatározza. Fontos tényező az adott médium típusa, hagyományai, a hírérték és az újságíró érdeklődése. A zaklatás esetorientációja a média individuális, egyénekre koncentráló prezentációjából ered. Mivel a média inkább a tragédiával, drámai végkifejlettel végződő zaklatásokkal foglalkozik, így a közönség egyértelműen ezzel kapcsolja össze a zaklatás jelenségét. A narratívák megfelelnek a társadalmi elvárásoknak, gyakran említik a nemi különbségeket, az esetek szexuális jellegét, a jogi színteret, illetve a jelenség technológiai kontextusát, az anonimitást.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése