Mi az a Bitcoin?
Ha nagyon egyszerűen akarjuk megfogalmazni, azt mondhatjuk a bitcoin egyfajta digitális pénznem, melyet számítógépek tárolnak és kezelnek. Elektronikusan tudunk vele vásárolni dolgokat az interneten, akár olyan nagy cégektől is mint a Microsoft, Dell, Overstock. Épp ezért a bitcoin több mint egyszerű valuta, hiszen módot ad különböző tranzakciók végrehajtására, pontosan úgy mint a PayPal, vagy valamilyen bankkártya hálózat. Egyfajta internetes pénztárcaként működik, mely megőrzi azt a pénzt ami a miénk, és megengedi azt is, hogy elköltsük, átutaljuk bárki másnak, kereskedjünk vele, mindezt pedig - a számítógép energia felvételével járó költségeken kívül - ingyen és bérmentve. Az eddig elhangzottak alapján a bitcoinnak sok ismérve megegyezik a hétköznapi valutákkal például a dollárral, euróval, amelyekkel szintén lehet digitálisan kereskedni, természetesen miután az adott pénzügyi intézetek levonták a nekik járó tranzakciós díjakat. Amelyben különbözik a hétköznapi pénztől, és egyik legfontosabb ismérve is, hogy decentralizált, ami annyit jelent, hogy nincs központi irányítás alatt, nincs egy intézmény (például Magyar Nemzeti Bank), amely kénye-kedvére kezelheti a pénzünket, emiatt pedig sok ember találja vonzónak.
A médiában sokszor illegális tevékenységekkel kapcsolatban (Silk Road, Wikileaks, ISIS) hallhatunk róla. Ez a népszerűség az illegálisan vagy a szürke zónában tevékenykedő szervezeteknél pedig annak köszönhető, hogy a rendszer akár teljes anonimitást is biztosíthat. A felhasználó részéről semmilyen személyes adat nem szükséges ahhoz, hogy használja a rendszert, és tranzakciókat folytasson le. Ugyanakkor a bitcoin rendszere teljes átláthatóságot is biztosít, ugyanis minden egyes tranzakció rögzítve van online, ezek pedig bárki számára elérhetőek, így növelve a rendszer biztonságát.
Ám összességében a bitcoin sokkal több mint egyfajta pénzügyi szolgáltatás az illegális tevékenységet végző szervezetek számára. A nemzetközi pénzügy egyfajta újra feltalálása, amely lebontja az országok közti határokat és felszabadítja a pénzt a központi irányítás alól. Egy nyílt forráskódú program irányítja, amely a matematika törvényei szerint működik. Ez a program gépek több tízezrén fut egy adott időben és bárki hozzájárulhat a fejlesztéséhez, melyet a szoftver jelenlegi vezető fejlesztői hagynak jóvá, illetve - és ez a legfontosabb - maguk a felhasználók.
Hogyan működik a Bitcoin - technikai részletek nélkül
Először vessünk egy pillantást távolról arra, hogy valójában mi is a Bitcoin rendszer. Lényegében nem más mint egy digitális fájl, melynek tartalma egy adatbázis, melyben fel vannak sorolva számlák és a hozzájuk tartozó pénz(=bitcoin). Ezeknek a számoknak nincs semmilyen jelentése a való életben, pusztán azért van értékük, mert az emberek hajlandóak valódi árukkal és szolgáltatásokkal kereskedni azért, hogy az ő számlájuk melletti összeg nőjön, és hisznek benne, hogy mások is megteszik ugyanezt. Pontosan úgy működik, mint bármilyen más pénznem, például a forint, amit azért fogadunk el fizetőeszközként, mert hisszük, hogy bárki más is megtenné ugyanezt, birtoklása pedig értéket képvisel.
Ahhoz, hogy pénzt küldjünk, közvetítjük a hálózat felé, hogy a számlákon lévő mennyiség csökkenjen, míg a címzetté, akihez küldjük a pénzt nőjön. A Bitcoin hálózaton lévő számítógépek hozzáadják ezt a tranzakciót a saját adatbázisukhoz, majd továbbküldik azt a többi számítógépnek. Nagy általánosságban ennyi a Bitcoin - egy olyan rendszer, melyben a világon lévő számítógépek egy csoportja, melyek csatlakozva vannak a Bitcoin hálózathoz, fenntartanak egy közös adatbázist.
Ez igencsak hasonló ahhoz ahogy egy bank tartja fenn saját adatbázisát, azzal a különbséggel, hogy itt nem egy személy, entitás vagy intézet az amely felügyeli a tranzakciókat, hanem egy csoport, közös erőfeszítés árán. Így például, szemben egy bankkal ahol csak a saját tranzakcióidat ismered, a Bitcoin hálózaton mindenki ismeri mindenki tranzakcióit. Ráadásul míg egy bankban meg lehet bízni, hogy helyén kezeli a pénzünket (vagy perelni, hogyha ez mégsem így történt), a Bitcoin hálózaton idegenekkel vállalunk közösséget, így senkiben sem szabad bízni. A hálózat bámulatosan tervezett rendszere az, amely különböző matematikai függvények segítségével teljesen kiküszöböli a bizalom szükségességét.
A Bitcoin Rendszer belső működésének technikai összefoglalója, azoknak akiket mélyebben érdekel a rendszer felépítése és működése
Hogyan működik a pénzküldés a Bitcoin rendszerében
Alapvetően ahhoz, hogy Anna pénzt tudjon küldeni Bélának, egy üzenetet kell közvetítenie a hálózatnak a számlák nevével és az utalni kívánt összeggel. Minden számítógép ami megkapja az üzenetet, frissíti az adatbázisát, majd továbbküldi azt a többinek. De hogyan lehetnek a gépek biztosak abban, hogy a tranzakciót a pénz jogos tulajdonosa kezdeményezte, nem pedig valaki más Anna nevét használva?
Ahhoz, hogy bitcoinokat tudjunk küldeni szükségünk egyfajta jelszóra, ezt a jelszót pedig "Digitális Aláírás"-nak nevezzük. Mint egy valódi aláírás, ez az ami bizonyítja az üzenet hitelességét egy matematikai algoritmuson keresztül, mely megakadályozza a hamisítást vagy másolást. Egy puszta jelszóval ellentétben, minden egyes tranzakcióhoz egy teljesen más Digitális Aláírásra van szükségünk. Ahhoz, hogy létrehozzunk egy ilyen aláírást két dologra van szükségünk: egy privát kulcsra, mellyel megalkotjuk az aláírást és egy nyilvános kulcsra, melyet mások használhatnak, hogy ellenőrizzék az aláírás valódiságát. Valahogy úgy lehetne elképzelni mint a privát kulcsunk lenne a valódi jelszó, az aláírás pedig egyfajta "közvetítő", mellyel be lehet bizonyítani, hogy valóban miénk a jelszó, anélkül, hogy azt valójában fel kéne fednünk. A nyilvános kulcsok a különböző számlák címei, tehát amikor Anna pénzt akar küldeni Bélának gyakorlatilag Béla nyilvános kulcsát használja, mint cím.
Ahhoz, hogy pénzt tudjunk utalni, be kell bizonyítanunk, hogy mi vagyunk a tulajdonosai egy nyilvános kulcsnak, melyre korábban pénzt küldtek, ezt pedig úgy tudjuk megtenni, hogy létrehozunk egy Digitális Aláírást egy korábbi tranzakciós üzenet nyilvános kulcsából (mely az adott tranzakciókor a mi címünkként szolgált) és a privát kulcsunkból. A Digitális Aláírás mögötti matematikai egyenletek lehetővel tetszik, hogy a hálózatot használó számítógépek megerősítsék, a feladó birtokában volt a privát kulcs, anélkül, hogy tudnák valójában mi volt az. És mivel az Aláírás függ magától az üzenettől, ezért minden egyes tranzakciónál más és más lesz. Ez azt is jelenti, hogy senki nem tudja módosítani az üzenetet miközben az átfut a hálózaton, hiszen az megváltoztatná, így érvénytelenítené az aláírást.
Bitcoin tranzakció és az adatbázis részletesen
Tehát eddig tudjuk, hogy Digitális Aláírások által van biztosítva, hogy egy tranzakciót valóban a jogos tulajdonos kezdeményezett, ám azt, hogy a gépek a rendszerben hogyan követik nyomon kinek mennyi pénze van azt az elején kicsit leegyszerűsítettük. Valójában nincsenek számlák egyesével nyilvántartva, de hogyha nincsenek számláink, hogyan tudjuk kinek mennyi pénze van és honnan tudjuk van-e annyi amennyit küldeni szeretnénk?
Ahelyett, hogy számlaegyenlegeket használnánk, úgy tudjuk bizonyítani hány bitcoin áll rendelkezésünkre, hogy korábbi tranzakciókra hivatkozunk. Például: ha Anna 5 bitcoint akar küldeni Bélának, akkor más olyan tranzakciókra kell hivatkoznia, melyben ő kapott legalább 5 bitcoint. Ezeket a hivatkozott tranzakciókat hívjuk "bemenet"-nek. Más számítógépek a hálózaton leellenőrzik, hogy valóban Anna volt-e ezen tranzakciók fogadója, illetve, hogy összegük valóban legalább 5 bitcoin.
Nézzünk meg egy valódi tranzakciót, hogy hogyan is működik ez a valóságban: link
Ebben a példában 6 bemenetre hivatkoztunk, melyek összege 139.6 bitcoin. A kimeneti részen két sort látunk, ez annak köszönhető, hogy a tranzakciókat nem lehet szétbontani, így ha nem tudunk pontos összeget utalni, a maradék összeget vissza kell utalni magunknak. Ezek alapján a bemeneti láncok alapján tudjuk meghatározni, hogy most éppen kinél van adott mennyiségű bitcoin, hiszen minden tranzakció függ az előtte lévő összes tranzakciótól. De hogy lehetünk biztosak benne, hogy az összes korábbi tranzakció valódi volt-e? Amikor először feltelepítjük a Bitcoin wallet software-t (mellyel kezelhetjük bitcoinjainkat), az letölti az összes korábban létrejött tranzakciót, tehát létrehoz egy adatbázist a mi gépünkön is, és megvizsgálja a tranzakciók valódiságát egészen a legelsőig.
Mikor ezzel a tranzakciós módszerrel elköltünk valamennyi bitcoint, a hálózaton lévő számítógépek leellenőrzik, hogy nem használtuk-e már fel ezt a tranzakciót egy korábbi alkalommal, így biztosítva azt, hogy nem tudunk 1 bitcoinból 100-at csinálni pusztán azzal, hogy 100 alkalommal hivatkozunk ugyanarra az egy tranzakcióra. Ezt úgy érik el, hogy átvizsgálnak minden korábbi tranzakciót ami valaha létrejött, és bár ez időigényesnek tűnik egyfajta indexelési algoritmus segítségével gyorsan végbemegy. Tehát összefoglalva ahelyett, hogy egy adatbázist vezetnénk, hogy kinek épp mennyi pénz van a neve mellett, egyfajta tranzakciós lánc az, amit a hálózaton lévő számítógépek tárolnak. Az hogy egy bitcoin a miénk nem jelent mást, mint hogy ezen a listán vannak olyan tranzakciók, melynek kimenete a mi nevünkhöz mutat, és még nem lettek elköltve, tehát nem lettek bemenetként felhasználva.
"Double Spending" avagy a digitális valuta mumusa, melyre a Bitcoin talált megoldást
Ismételjük át mit tudunk eddig a Bitcoin rendszerről. Tudjuk, hogy a Digitális Aláírás miatt, adott tranzakciókat csakis a jogos tulajdonos tud indítani. Tudjuk azt is, hogy a feladónak valóban van-e pénze, hiszen az összes hivatkozott tranzakciót ellenőrizzük, hogy valóban épp nála van-e az a pénz és még nem költötte el másra. De még mindig van egy igen nagy biztonsági rés a rendszeren, ami miatt nem tudjuk feltétlen ellenőrizni, hogy tényleg nem költötte-e el másra azt a pénzt, ez pedig a tranzakciók sorrendje miatt van.
Ha figyelembe vesszük, hogy a tranzakció üzenet gépről-gépre terjed, akkor láthatjuk, hogy egyáltalán nem egyértelmű, hogy a sorrend, amelyben a mi gépünkhöz értek a különböző tranzakciók ugyanaz, mint amilyen sorrendben valójában keletkeztek. A keletkezés idejéről pedig bárki könnyen hazudhat, hiszen nincs központi rendszer amely felvenné a valós keletkezési időpontot (mint pl. Paypal, ahol egy központi számítógép irányítja a tranzakciókat és határozza meg sorrendjüket). Ez pedig könnyen teret adhat csalásnak.
Példa: Anna elindít egy tranzakciót melyben pénzt ad Bélának, megvárja míg Béla feladja a kért csomagot, majd indít egy másik tranzakciót, melyben visszautalja magának ugyanazt a "bemenet"-et. Mivel a tranzakciókat nem minden gép ugyanakkor kapja meg, így lennének olyanok akik Anna második "double-spending" tranzakcióját kapnák meg a Bélához menő előtt, majd mikor megérkezne az első Bélához címzett tranzakció azt érvénytelenként kezelnék, hiszen egy már felhasznált bemenetre hivatkozna. Így Béla elküldte a csomagot, ám nem kapta meg az érte járó pénzt, a hálózatban pedig többé nem tudnák összeegyeztetni a tranzakciós könyvüket a felhasználók, hiszen nincs mód bizonyítani, hogy Annáé vagy Béláé-e jogosan a pénz, nem tudjuk melyik tranzakció jött létre először. Tehát kell valamilyen mód mely szerint az egész hálózat meg tud egyezni a tranzakciók sorrendjében, mely nem egyszerű feladat egy központi irányítást nélkülöző rendszerben. A Bitcoin megoldása egy találékony módja annak, hogy meghatározza és biztosítsa a sorrend hitelességét, egyfajta matematika versenyen keresztül, és nem mellesleg ez a "Double Spending" matematikai probléma megoldása is, mely már jó ideje egyetlen akadályként állt a digitális valuták biztonságának útjában.
The Blockchain, azaz "A Blokklánc" mely sorrendbe rakja a tranzakciókat
A Bitcoin rendszer úgy rakja sorrendbe a különböző tranzakciókat, hogy csoportokba gyűjti őket, melyeket "blokk"-oknak hívunk, ezeket a blokkokat pedig összeköti, ezt nevezzük blockchainnek, azaz blokkláncnak. Ez más mint a korábban említett tranzakciós lánc, hiszen azt arra használjuk, hogy nyomonkövessük, a pénz jelenlegi tulajdonosát, míg a blokklánccal a különböző tranzakciókat rendezzük sorrendbe. Minden új blokk hivatkozik az előtte lévőre, ahogy az a lenti képen látható. Ugyanúgy vissza tudunk menni itt is a legelső blokkig. Azokat a tranzakciókat melyek egy blokkba tartoznak úgy kezeljük mintha azonos időben jöttek volna létre, azokat a tranzakciókat pedig amik még nincsenek blokkokhoz csatolva, azokat "megerősítetlen" tranzakcióknak hívjuk. Bármelyik számítógép mely a hálozatra van csatlakoztatva, összegyűjthet egy blokkot a megerősítetlen tranzakciók közül és ezt az új blokkot közvetítheti a hálózatnak, mint az új láncszemet a blokkláncban. Mivel több gép egyszerre is elkészülhet a saját blokkjával, több lehetőség közül is választani lehet a következő láncszemet illetően, szóval mégis hogyan dönhetjük el melyik legyen a következő? Nem használhatjuk a sorrendet amelyben beérkeztek, hiszen mint azt a tranzakcióknál láttuk, ez más és más pontokhoz más és más sorrendben történhet meg.
 |
| txn=tranzakció |
A Bitcoin megoldása erre a kérdésre az, hogy minden érvényes blokknak meg kell válaszolnia egy bonyolult matematikai problémát. Az újonnan létrejött blokk összes adata (tehát minden ami a fejlécben szerepel, a blokk létrejöttének időpontja, az előző blokk azonosítója, a benne lévő tranzakciók és egy random szám) átmegy egy kritográfiai hash függvényen, amely ad a blokknak egy egyedi azonosítót. A blokk akkor lesz érvényes, hogyha ez az azonosító egy bizonyos érték alatt van. A hash függvény lényege röviden, hogy tetszőleges karakterszámból, fix karakterszámú azonosítót csinál, mely független az eredeti karakterektől.
.
Láthatjuk, hogy az adott hash akár egyetlen karakter megváltoztatásával is drasztikusan más lesz. Teljesen kiszámíthatatlan, hogy adott bemenetnek mi lesz a kimeneti értéke, így az egyetlen lehetőségünk az, hogy egyszerűen megpróbáljuk eltalálni mi lehet az a random szám az adott blokk fejlécében, amivel az adott érték alatti hash függvényt kapunk. Talán könnyebb elképzelni ha úgy gondolunk rá, mint egy kódos zár, aminek nem tudjuk a kombinációját, de találgatás útján egyszer ki fogjuk tudni nyitni, tehát megkapjuk a helyes hash függvényt. Talán szerencsénk van és sikerül az első próbálkozásra, de valószínűleg sokszor újra kell próbálkoznunk, sőt ami azt illeti, egy mai modern számítógépnek több évre lenne szüksége ahhoz, hogy megtalálja a helyes számot. A Bitcoin rendszer egy megadott nehézségi szám által úgy van kalibrálva, hogy a hálózatnak nagyjából 10 percbe teljen mire valaki megtalálja a megoldást. Az első helyes megoldó közvetíti saját blokkját a többieknek, mint a következő láncot a blokkláncban.
A hash függvény véletlenszerűsége miatt kevés a valószínűsége annak, hogy két számítógép pontosan ugyanakkor találjon megoldást a saját blokkjára. Ha ez mégis megtörténik olyankor két, vagy több ágon folyik tovább a következő láncszem keresése, mindenki arra a láncra épít, amelyet először kapott meg. Ez az egymásmellettiség akkor törik meg amikor megtaláljuk a következő láncszemet, ilyenkor az az ág lesz követítve mindenkinek a hálózaton, amelyiket az a gép használt ami megtalálta a következő láncszemet, aki pedig más ágakra épített, azoknak a láncszemei felbomlanak, a bennük lévő tranzakciók pedig visszakerülnek a megerősítetlen tranzakciók közé, hogy később újabb blokkba kerüljenek. Általános szabály, hogy mindig a leghosszabb blokkláncot használjuk, tehát amint megszületik egy hosszabb a többinél, mindenki automatikusan arra vált, így a sorrend mindenkinél ugyanaz marad.
Double Spending a Blockchainben
Az előbb ismertetett egymás mellett épülő ágak miatt a lánc végénél lévő tranzakciók biztonságát illetően kételyek merülhetnek fel. Például ha a mi tranzakciónk épp egy olyan ágban volt, melyet felbontottunk, hiszen egy másik ágban korábban találták meg a következő láncszemet, akkor a tranzakciónk visszakerül a megerősítetlen tranzakciók közé. Ám ez pont az eddig megszüntetni kívánt Double Spendnek ad teret. Tegyük fel, hogy Anna pénzt küld Bélának, Béla megvárja míg a tranzakció megerősítést nyer, tehát bekerül egy blokkba, és elküldi a csomagot amit Anna vásárolt. Mivel a hálózaton lévő számítógépek mindig arra az ágra váltanak ahol a leghosszabb a lánc, ezért ha Anna létre tud hozni egy hosszabb láncot, melyben kicseréli a Bélához küldött tranzakciót egy másikkal amiben önmagának küldi el ugyanazokat a bitcoinokat, akkor Béla soha nem fogja megkapni a pénzét, hiszen az ő tranzakciója vissza lett dobva a megerősítetlenek közé, és mire bekerülne egy blokkba, addigra Anna tranzakciója lenne az érvényes, melyben ugyanazokat a bemeneteket használta, amiket Bélának küldött volna el.
Hogyan lehetséges mégis, hogy a blokklánc rendszer megakadályozza Annát abban, hogy átverje Bélát? Ahhoz hogy ezt megértsük kicsit jobban, el kell mélyednünk a korábban említett kriptográfiai hash függvény rejtelmeiben. Mint az már tudjuk, ahhoz hogy létrehozzunk egy blokkot, meg kell oldanunk azt a matematikai problémát, mely szerint a blokk fejlécébe tartozó adatok hash függvényének eredménye egy bizonyos érték alatt kell legyen, ezt pedig a fejléc végén lévő véletlenszerű számok próbálgatásával tudjuk megoldani (a kódos zár). Amikor megtaláljuk az eredményt, ez a hash lesz az adott blokk azonosítója. Hogyha csak egyetlen karaktert is megváltoztatnánk a blokkon belül, megváltozna a hash függvény eredménye is (ahogy azt láttuk korábban a kritográfiát bemutató képen), tehát megváltozna a blokk azonosítója. Mivel ezt az eredményt használjuk azonosítónak is ezért a blokkok csakis egymás után lesznek megoldhatóak.
 |
| Így néz ki egy blokk kriptográfiai hash függvénye |
Ezért van az, hogy Anna nem tud előre létrehozni egy hosszabb láncot, hiszen csak a már létrejött blokkokra tud építkezni, amiknek tudjuk az azonosítóját. Csak akkor tudja elkezdeni készíteni a saját láncát, mikor az előtte levő blokk elkészült, és tudjuk az azonosítóját, hogy azt beleírhassa az ő saját blokkjába. Így Annának az egész hálózatnál kell gyorsabban készítenie egy hosszabb láncot, addig a pillanatig amíg Béla el nem küldi neki a csomagot amiért állítólag fizetett. Mint arról beszéltünk korábban, egy mai modern számítógépnek akár évekbe is tellhet mire egyedül létre tud hozni egy blokkot. De mi van akkor hogyha Annának nem egy, hanem 10 vagy 100 számítógép áll rendelkezésére? Annának lehetne akár 1000 számítógépe is, akkor is csekély esélyekkel indulna, hiszen a teljes hálózat ellen kell versenyeznie. Ha egyfajta lottóként gondolunk a dologra akkor mondhatjuk azt, hogy Anna vett 1000 lottószelvényt, de még így is sokkal nagyobb esély van arra, hogy valaki más lesz az aki nyerni fog és nem ő. Ahhoz, hogy Annának reális esélye legyen arra, hogy valaki más előtt készítsen új blokkot, a teljes hálózat számítási teljesítményének több mint 50%-ával kéne rendelkeznie. Ahhoz pedig sokkal többel, hogy több egymás utáni blokkot tudjon létrehozni.
Tehát a blokkláncban lévő tranzakciók egyfajtai matematikai verseny által vannak védve a rosszindulatú felhasználókkal szemben, melyben az egész hálózatot kéne legyőzniük. A láncok egymásutániságának eredménye, hogy azok a tranzakciók amelyek hátrébb vannak a láncban biztonságosabbak mint amik elöl, hiszen ahhoz, hogy egy hátrébb lévő tranzakciót le tudjon cserélni egy rosszindulatú felhasználó, sokkal hosszabb ideig kell, hogy nagyobb számítási teljesítménnyel rendelkezzen mint a teljes Bitcoin hálózat. Ezért ajánlott várni nagyjából 6 blokkot a mi tranzakciónkat tartalmazó után (1 blokk létrehozásának ideje=10 perc, 6 blokk=1 óra), mielőtt 100%-osan biztosnak tekinthetjük a tranzakciót.
Mi az a Bitcoin bányászat
A bitcoin bányászat egy olyan kifejezésről, melyről valószínűleg sokan hallottunk, de kevesen tudjuk mit jelent, mi célt szolgál és hogyan működik. Most, hogy már tudjuk, hogy pénzt egy digitális aláírás, és tranzakciós láncok segítségével tudunk utalni, és ezen tranzakciók helyes sorrendje a blokklánc által van meghatározva készen állunk arra, hogy megértsük a bitcoin működésének utolsó részét, a bitcoin bányászatot. Ugye ahhoz hogy pénzt utaljunk hivakoznunk kell egy korábbi tranzakcióra, melynek mi voltunk a címzettje, de hogyan kerültek egyáltalán ezek a bitcoinok ebbe a tranzakciós láncba?
Minden blokk első tranzakciója egy speciális tranzakció, mely létrehoz új bitcoinokat (jelenleg 12.5 bitcoint létrehozott blokkonként) egyfajta jutalomként a blokk létrehozója számára. Ezért gyakorlatilag a blokkok létrehozását hívjuk bányászatnak, bár a valódi célja az, hogy ellenőrizze a tranzakciók valódiságát, és biztosítsa a blokklánc folytonosságát. Ezzel az állandó jutalommal öszötönözzük a felhasználókat arra, hogy egyre több számítási energiát fektessenek a hálózatba, hiszen minél több energiát fektet be valaki, annál nagyobb az esélye egy blokk létrehozására. Négy évenként feleződik ez a jutalom, így egy idő után nem lesz több bitcoin létrehozva, megszüntetve az inflációt. Nagyjából 21 millió bitcoin lesz forgalomban összesen mire ez megtörténik, ami nem tűnik soknak, ám egy bitcoin részekre bontható, legkisebb egysége 0.00000001 bitcoin melyet 1 satoshinak nevezünk, így feltehetőleg nem lesz korlát szabva a bitcoin használhatóságának, akkor sem miután az összes ki lett bányászva. Ez várhatóan 2110-40 között fog bekövetkezni valamikor, utána pedig egyfajta tranzakciós díj lesz bevezetve, így ösztönözve a bányászokat arra, hogy folytassák a rendszer ellenőrzését, tehát egy idő után nem lesz ingyenes a bitcoin utalás, ám feltehetőleg még így is olcsóbb lesz, mintha egy bankon keresztül történne mindez.
Korábban szó volt arról, hogy egy mai számítógépnek évekbe telne létrehozni egy blokkot, így igen kevés esélyünk van arra, hogy pont mi legyünk azok akiknek ez sikerül. Ahhoz, hogy állandó jövedelmük legyen, sok bányász csoportokba szerveződött, ahol együtt dolgoznak azon, hogy létrehozzanak egy blokkot, és a létrehozásba befektetett számítási teljesítménnyel arányosan osztanak jutalmat a tagoknak. Visszatérve a lottós analógiánkhoz, ez olyan mintha mindenki bedobná a szelvényét a közösbe, és ha a nyertes szelvény az egyik volt a sok közül, elosztják egymás között a nyereményt. A jelenlegi legnagyobb csoport a teljes hálózat 23%-át teszi ki, tehát nem kevés eséllyel indulnak, de több kisebb csoportosulás is létezik.
Összefoglaló
Tehát a Bitcoin egy matematika által védett digitális pénznem, melyet egy hálózat egyenrangú tagjai tartanak fenn. Digitális aláírásokkal engedélyezünk minden tranzakciót, azt pedig, hogy kinek mennyi pénze van tranzakciós listákon vezetjük, a tranzakciók sorrendjét pedig a blokklánc biztosítja. Amiatt, hogy a blokkok létrehozása bonyolult matematikai műveletekhez van kötve, rosszindulatú felhasználóknak a teljes hálózatot kéne túlszárnyalniuk számítási teljesítményben. Ez a feladat szinte lehetetlen bárki számára, ugyanis a Bitcoin hálózat jelenlegi számítási teljesítménye a világ top 500 szuperszámítógépének 35000-szerese, így páratlan az egész világon. Összességében a Bitcoin rengeteg hasznos lehetőséget nyújt a felhasználó számára, a kormányoktól és pénzintézetektől való függetlenségen át, a teljes anonimitáson keresztül, a nem létező vagy nagyon alacsony tranzakciós díjakig.
Források:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése