Mobil-technológia, applikációk és közösségi alkalmazások felhasználása a könyvtári szférában

Életünk fontos részévé váltak a különböző mobileszközök, melyeken legfontosabb személyes dolgainkat, adatainkat tárolhatjuk, szinte bármilyen információt megtalálhatunk, és akárhova magunkkal vihetjük. A könyvtáraknak muszáj lépést tartania a technikával, így fontos kérdéssé vált, hogyan tudnák hasznosan és kedvezően felhasználni mind a mobiltechnológiát, mind az azon elérhető közösségi médiát, és hogy ebből a szempontból milyen helyzetben vannak a könyvtárak.

Elsődleges szempontok

A könyvtáraknak át kellett gondolniuk, mire kellene elsősorban összpontosítaniuk, milyen téren kezdhetnék el hatékonyan a mobiltechnológiai fejlesztéseiket. A legjobb választás erre a már meglévő könyvtári honlapok mobilokra való optimalizálása, hiszen sokan vannak, akiknek nincs, vagy nem használnak számítógépet, de van telefonjuk, így azon is megfelelően utána tudnak nézni bármilyen könyvtárnak. Ezek a fejlesztések igen jól haladnak, ma már elérhető sok könyvtári honlap mobilváltozata, viszont nem mindegy, hogy milyen megjelenésben. Fontos, az adott oldal kis képernyőn is jól átlátható legyen, könnyen kezelhető, így viszonylag leegyszerűsített navigációs felületre van szükség, és a dizájn se mindegy, milyen.

Tehát elmondható, hogy a könyvtárak leginkább a mobilhonlapok fejlesztésén dolgoznak, mivel elsőként a már meglévő információt kell több felületen is elérhetővé, áttekinthetővé tenni, valamint kevesebb költséggel jár, mint egy külön alkalmazás fejlesztése és fenntartása. Persze ez nem minden intézményre igaz, akik megengedhetik maguknak, azok kiadnak saját készítésű applikációkat.

Fejlesztések, ötletek

Sok nagyobb könyvtár fejleszt, ad ki különböző alkalmazásokat. Ezek lehetnek külön csak a könyvtár rendszerét, katalógusát lefedő programok, amikben a könyvtárról és annak állományáról böngészhetünk, vagy akár teljesen más funkciókat ellátó, de olvasással kapcsolatos alkalmazások. Ezeknek a fejlesztése leginkább külföldön jellemző, de találkozhatunk hasznos (és működő) applikációkkal itthon is.

Az egyik megemlítendő alkalmazás a Boopsie for Libraries. Az azonos néven működő cég könyvtáraknak kínálja szolgáltatásait, miszerint elkészítik a könyvtár külön alkalmazását, amivel így az intézménynek nem kell foglalkoznia. A Boopsie appen belül külön elérhető minden könyvtár saját felülete és funkciói, minden adatot könnyen megtalálunk. Továbbá nem csak könyvtárak, hanem bizonyos rendezvények, előadások is kaptak külön részleget az alkalmazásban.

Egy másik applikáció, ami segíthet a könyvtárak közötti böngészésben, az a LibAnywhere (vagy Library Anywhere), csak itt nem készítenek a könyvtáraknak különálló alkalmazást.

Könyvtárakkal, adatbázisokkal kapcsolatban megemlíthetjük a Magyar Elektronikus Könyvtár mobiloptimaziált változatait, akár a honlapról, az Android alkalmazásról, a MEK Droidról, vagy az iOS változatról, a MEK Booksról beszélünk. Ezek nagyjából ugyanazt kínálják, mint az asztali verzió, böngészést a MEK gyűjteményében, olvasást illetve a dokumentumok letöltését.

Külföldi vonatkozásban pedig ott van például a Bajor Állami Könyvtár appje, a Famous Books, amiben több híres és értékes digitalizált dokumentumot találhatunk meg, vagy a Porosz Kulturális Örökség Alapítványa által fenntartott Kulturschätze, amiben műkincsekről találhatunk leírásokat képekkel kiegészítve.

Nem könyvtári adatbázisokat, szolgáltatásokat lefedő applikációnak ott vannak például az OCLS fejlesztései, a Shake It!, amely megadott keresési paraméterek alapján véletlenszerűen ajánl könyveket a könyvtár gyűjteményéből, vagy a tabletekre kiadott K-Ready, amely gyerekeknek segít felkészülni az óvodára. Hasonló céllal jött létre az ACPL Family is, ami pedig a szülőknek ajánl segítséget abban, hogy játékos, interaktív, de hasznos módokon tanítsák meg gyermekeiket írni, olvasni és számolni.

Helyzet a közösségi médiában

A könyvtáraknak arra is fontos figyelniük, hogy képviselik magukat a közösségi médiában, hogyan tartják a kapcsolatot az emberekkel, milyen módszerekkel tudnák jobban elérni őket. Folyamatosan készülnek felmérések, hogy bizonyos könyvtárak mennyire sikeres programokkal, kampányokkal állnak elő, vagy hogy mit kellene változtatni az intézmény marketingjén. A közösségi média egy kiváló felület rengeteg mindenre, amit a könyvtáraknak is ki kell használnia, és meg is teszik, több-kevesebb sikerrel. Az egyik legeredményesebb példa a New Yorki Közkönyvtár, amely az egyik legtöbb online követővel rendelkező intézmény - Twitteren több, mint 100 ezer, Facebookon 30 ezer, YouTube-on pedig nagyjából 1500 követőt számlálnak.

Meddig maradhatnak fenn a könyvtárak?

Ha már a mobiltechnológia folyamatos fejlesztéséről beszélünk, szóba kerülhet az is, hogy ilyen mértékű elterjedtség mellett vajon teljesen át fogják-e venni a mobileszközök, tabletek a kézzel fogható információhordozók helyét, valamint létük indokolja-e a könyvtárak bezárását.

Ezeknek az eszközöknek nagyon sok előnyük van a papíralapú könyvekkel szemben - például egy készüléken annyi dokumentumot tárolhatunk, amennyit annak memóriája megenged, azokat bárhova magunkkal vihetjük, és sokszor egy e-könyvhöz még olcsóbban is hozzájuthatunk, mint egy hagyományos könyvhöz, és mobiltelefonon, tableten sokkal gyorsabban hozzájuthatunk bármilyen információhoz, mintha egy könyvtárban kéne keresgélni. Mindezek ellenére sem indokolt, hogy teljesen felhagyjunk a papírkönyvek nyomtatásával, hiszen sokan ma is a hagyományos irodalmat preferálják, illetve a könyvtári források nagyrészt megbízhatóbbak, mint az interneten fellelhető információk. Valamint a digitális tartalmakat se kell elhatárolni a könyvtáraktól - azoknak gyűjtése és tárolása is lényeges feladatot jelent, a digitális és a hagyományos információ, irodalom megférnek egymás mellett.


Összeségében elmondhatjuk, hogy a könyvtáraknak nélkülözhetetlen feladata lépést tartani a technológiai fejlődésekkel minden szempontból. Még ha ez lassan is megy, nem szabad azt hinni, hogy a könyvtár intézménye, mint megbízható információforrás, teljesen idejét múlt, és nem hatékony a használata, csak támogatni kell, fenntartani a kommunikációt, hogy tudják, milyen igényeket kellene kielégíteni, és mi a leghatásosabb módszer erre.


Felhasznált cikkek:
Libraries Explore Mobile Options (2015. 02. 24.)
Appok a könyvtárban - a könyvek világa okostelefonon (2014 november)
Library mobile apps vs web apps (2010. 09. 05.)
Mobileszközökre optimalizált könyvtári honlapok és katalógusok, OSZK-s tapasztalatok (2014 október)
Bármerre visz az utad: mobilizálódás 5. rész, LibAnywhere (2012. 09. 26.)
New York Public Library - the most successful use of social media by a library in the world? (2011. 03. 31.)
How Libraries Are Using Social Media (2013. 07. 16.)