inapló szemle: A könyvtárépítészet sokszínűsége a 21. században

Manapság már mindenki megtalálhatja a neki tetsző és igényeit kielégítő könyvtárat, hiszen az építészek kreatív ötleteinek köszönhetően különböző tulajdonságokkal bíró könyvtárakat építenek fel. A könyvtárépítészet sokszínűségét alátámasztja, hogy találhatunk modern, technológiával felszerelt és ennek ellentéteként egyszerű, szerény könyvtárakat, de vannak speciális zöld könyvtárak is, illetve a kb. tíz éve kiépített ún. könyvtári parkok is jelen vannak. Természetesen egy-egy országnak, területnek meg vannak a saját jellemzői, így lehet, hogy a számunkra ideális könyvtár meglátogatásához messze kell utaznunk.

Modern könyvtárak

- Dokk1

A gazdagabb területeken jelenleg is a modern könyvtárak felhúzása a cél. A skandináv országok között legnagyobb központi könyvtárnak tekinthető dániai Dokk1 könyvtár (térképen) tavaly, azaz 2015-ben nyílt meg Aarhus város kikötőjében. A dán Schmidt Hammer Lassen építésziroda tervezte meg az épületet rengeteg tágas térrel és természetes fénnyel; s talán a leglátványosabb érdekessége, hogy az üvegfalak lehetőséget adnak a kikötő vizét csodálni a könyvtár termeiből. Számos a könyvtári részhez tartozó dolgozószóba, illetve számítógépes termet tartalmaz, továbbá kulturális központ lévén számos szolgáltatás is elérhető az épületben (helyszínt biztosítanak különböző előadásoknak, rendezvényeknek, kisebb koncerteknek, mozi- és színház előadásoknak, kávézó, médiatermek, parkoló). Érdekesség, hogy az épületben elhelyeztek egy hatalmas harangot, amely megszólal, akárhányszor egy kisbaba megszületik a városban (az édesanyák a szülészeten megnyomnak egy gombot, amellyel jeleznek). A tervezéskor nagyon fontos szempont volt, hogy minden generáció igényeit ki tudják elégíteni. Ezt a könyvtárat választotta meg az IFLA a világ legjobb nyilvános könyvtárának 2016-ban (public library of the year 2016 díj).

- Helsinki Központi Könyvtár

Helsinki-ben 2018-ban tervezik megnyitni a Helsinki Központi Könyvtár-at, mely szintén a modern irányt képviseli. A könyvtárat „library of the new era”, azaz egy új korszak könyvtáraként is emlegetik, mely már a modern, digitális világ felé húz. Mivel itt is elsősorban az volt a cél, hogy a helyi lakosok igényeit kielégítsék, ezért a tervezéskor direkt kikérték a helyiek véleményét és figyelembe vették az elképzeléseiket, ötleteiket. A könyvtári szolgáltatások mellett fontos közösségi találkozóhelynek számít majd. A hagyományos könyvkölcsönzés és helyben használat mellett számos szolgáltatás megjelenését tervezik. Nap mint nap különböző programokkal, rendezvényekkel és sokszínű szolgáltatásokkal várják a látogatókat. A könyvtár területén különböző információs pultokat is elhelyeznek, melyek jelentős segítséget nyújthat mind az ott élők, mind az oda érkező turisták számára. A könyvtári szobákon kívül különböző videó- és zenei stúdiók, továbbá mozi terem és étterem is megtalálható lesz az épületben. Továbbá, korszerű technológiával szeretnék ellátni a könyvtárat, beleértve különböző digitális táblákat, kivetítőket, interaktív képernyőket. Sőt, a dolgozók munkáját robotok felhasználásával segítenék, illetve általuk megismertetnék és hozzászoktatnák a felhasználókat az új technikához.

Egyszerű könyvtár - Liyuan Könyvtár

A modern könyvtárakkal szemben találhatunk számos szerényebb, technológiailag kevésbé felszerelt könyvtárat is, melyre remek példa a Kínában fekvő Liyuan Könyvtár, mely 2012-ben nyitotta meg kapuit. Ránézésre is láthatjuk, hogy egy egyszerű könyvtárról beszélünk, de ennek ellenére, az ott élők számára rendkívül jelentős épület. Li Xiaodong kínai építész egyik projektjeként jött létre, s direkt Jiaojiehe faluját választotta, egyrészt, hogy létrehozzon a helyiek számára egy helyet ahol kikapcsolódhatnak, másrészt, hogy pénzügyileg is támogatást kapjon a falu a sok oda látogató által. A tervezésnél figyelembe vette a kínai gondolkodásmódot, s olyan épületet hozott létre, mely beleillik a természetbe, a környezetébe. Ezt elősegíti a rengeteg gyümölcsfaág felhasználása (több, mint 40000), amelyet a helyiek tüzelésre szoktak használni. Li Xiaodong számos nehézséggel nézett szembe, akár ha az alacsony költségvetési keretet nézzük, akár a természetes körülményeket. Az épületbe nincs áram bekötve, így a világítás és a klíma használata sem lehetséges, továbbá az időjárási viszonyok sem a legjobbak. Emiatt úgy alakították ki az épületet, hogy nyáron a szellőztetések során pont a tó feletti friss levegő áradjon be az épületbe, így hűtve azt. Télen pedig az üvegfalaknak köszönhetően egyfajta „üvegházhatás” melegen tartja az épületet. Másik probléma a lámpák hiánya volt, de ezt is megoldotta, hiszen a nem egyforma méretű faágak átengedik a napfényt az ablakokon keresztül. A könyvtár egyetlen nagy teremből áll, ahol a könyvek is megtalálhatóak különböző méretű fából készült polcokon. Székek, asztalok sincsenek, csak a fapadló van úgy kialakítva, hogy mégis kényelmesen lehessen rajta olvasni. Arra bátorítják az oda érkezőket, hogy amikor jönnek, hozzanak két könyvet és adományozzák a könyvtárnak, cserébe pedig hazavihetnek egyet a könyvtárból. Így folyamatosan frissül a választék.

Zöld könyvtár - Beitou-könyvtár

A zöld könyvtárak (green libraries) is egy speciális típusnak számítanak. Ezek próbálják minimalizálni a negatív hatásokat a természetes környezetükben, továbbá energia megtakarításos módszereket felhasználva működtetni az épületet. Jellemzői: napfény, természetes anyagok felhasználása, energia hatékony felhasználása, természetes szellőztetés, újrahasznosítás stb. Kelet-Ázsiában az egyik legkörnyezetbarátabb épületnek számít a Tajpejben fekvő Beitou-könyvtár (térképen), mely 2006 óta működik. Egy nagy zöld park veszi körül a könyvtárat, melyet a hatalmas ablakok miatt bentről is csodálhatunk. Sőt, az ablakoknak további szerepe van, hiszen egyrészt beengedik a napfényt, mely minimalizálja a benti világítást, másrészt pedig gyakran nyitva tartják őket szellőztetés céljából, így csökkentve a szükséget a benti légkondicionáló használatára. Az energiatakarékosságra ügyelve a tetőn napelemeket helyeztek el, továbbá a tető egy részén egy 20 cm-es földréteg van, amely télen csökkenti a tetőn keresztüli hővesztést, nyáron pedig segít, hogy kevésbé melegedjen fel az épület. A kölcsönzőpultnál egy kijelzőt is elhelyeztek, mely mutatja, hogy mennyi energiát termelnek és használnak fel. A lejtős tetőről lefolyó esővizet is gyűjtik, melyet felhasználnak a könyvtár mosdóiban és a kert öntözésekor.

Könyvtári parkok Kolumbiában - Spain Library

Végül pedig ejtsünk szót a könyvtári parkokról (library park), mely kifejezést először Kolumbiában használtak. Olyan könyvtárakat értenek alatta, amit direkt nagy zöld szabadtéri terület vesz körül, melyet a lakosság használhat. Ezeket a parkokat direkt a rosszabb környéknek számító periféria területeken hozták létre, ahol szükség van több kulturális és oktatási tér jelenlétére. A rossz környékéről és szegénységről híres Madellín városában kezdtek el olyan projekteken dolgozni, melyek egyenlő gazdasági és társadalmi lehetőségeket biztosítani a lakosságnak, továbbá az oktatást, és a kulturális életet is felélénkítené. 2005 és 2011 között tíz ilyen könyvtári parkot építettek fel, melyek közül a leghíresebb a Spain Library (térkép, tervezője Giancarlo Mazzanti). Azért Spanyolországról van elnevezve, mert az ország pénzügyileg támogatta a projektet. 2007. március 24-én avatták fel az épületet, melyre Spanyolország királya és királynője is ellátogatott (Juan Carlos I of Spain és Queen Sofía of Spain). Három különálló épületből áll a könyvtár, melyek alul érintkeznek egymással. Különböző feladatokat látnak el; mint könyvtár, gyakorló termek és előadóterem. Az alakjuk direkt a sziklákhoz hasonlóak, annak érdekében, hogy még inkább beleilleszkedjenek a természetbe. A benti részt szerették volna úgy kialakítani, hogy a látogatók ki tudjanak lépni a kinti szegénység környezetéből és elvonatkoztatni a külvilágtól. Nagyon jelentős közösségi központként is funkcionál, otthont ad a helyi események és programok megtartására, illetve Madellín város egyfajta szimbóluma, ikonjaként tekintenek rá, melyre a város legtöbb részéből rálehet látni.

Konklúzió

Összegezve láthatjuk, hogy mennyire fontos egy épület felépítésekor bizonyos tényezők figyelembe vétele. Nagyon fontos számításba venni az épület természeti környezetét, az ott élők kultúráját és az ott élő és a könyvtárat használni fogó emberek igényeit és szükségleteit. További lényeges szempont, hogy a könyvtár közösségi térként is működjön a társadalom számára.

Forrás:

An Innovative Library Lifts the Fortunes of a Chinese Town , Jane Perlez (2015.07.06.)
Az MKE 80. jubileumi konferenciája 2015. november 25.: Sinikka Sipilä: A könyvtárak és az átalakulás (Libraries and Transformation) , Sinikka Sipilä (2015)