keresés

2016. december 21., szerda

Fokozottabb ellenőrzésre szánják magukat a nagyok

Témánk utolsó szemléjében a korábbiaktól eltérően arra fókuszálunk, hogy az óriások miként próbálják útját állni a terrorizmus és a gyűlölet terjedésének, továbbá megismerhetjük azoknak is az életét, akik azt vállalták, hogy segítenek megtisztítani a világhálót a káros és nemkívánatos tartalmaktól.

A korábbi szemléző posztjainkban mindig azokról a fejleményekről számoltunk be, amelyek egy-egy óriás aktuális helyzetére voltak hatással, ám témánk utolsó bejegyzése rendhagyó módon arról fog szólni, hogy az óriások hogyan képesek befolyásolni a tartalmakat, s ezen keresztül online életünket.

Elsőként beszéljünk egy kicsit egy páratlan ám mégis szükségszerű összefogásról. Négy nagy cég, név szerint a Facebook, a Google, a Microsoft és a Twitter közös nyilatkozatot tett közzé, melyben közös adatbázis létrehozását vállalták abból a célból, hogy hatékonyan szűrhessék a terrorista tartalmakat a közösségi hálókon. A gyakorlatban ez úgy valósul meg, hogy a már eltávolított anyagokból (szövegek, képek, videók stb.) egy ún. virtuális ujjlenyomatot készítenek, amely bekerül ebbe a bizonyos adatbázisba, így könnyebben rábukkanhatnak a jövőben a hasonló tartalmakra. Az aláírók egyébként kihangsúlyozták, hogy nem automatikusan törlik az ilyen tartalmakat, hanem minden esetben megvizsgálják, hogy valóban megsértették-e a felhasználási szabályzatot. Az Index összefoglalója szerint már 2017 elején létre is jöhet, így már nem sok idejük marad a terrorszervezeteknek tevékenységük propagálására.

A Snapchat Discover
A hírek alapján azonban a Facebook nem állna meg a fentieknél. A Snapchat egyik megoldását (Discover a neve) alapul véve (amit majd Collections-nek hívnak) akarják biztosítani, hogy ezentúl csak megbízhatónak minősített hírek kerülnek a hírfolyamokba; a videók szűrésére pedig mesterséges intelligenciát fognak alkalmazni, amelynek a feladata lesz eldönteni, hogy a beszkennelt videók megfelelnek-e az alapelveknek vagy sem. Az emberi tényező azonban megmarad a folyamatban: a problémásnak minősített felvételeket egy munkatárs is átnézi, aki végül helyben hagyja vagy felülbírálja az ítéletet.

A Facebook korábbi tétlensége az álhírekkel kapcsolatban negatív következményekkel is járhat. Németországban például mind a két nagy pártban jelezték nemtetszésüket a "nagy kék" passzív hozzáállása miatt, és a szociáldemokraták már be is nyújtottak egy olyan törvényjavaslatot, amely 24 órás haladékot adna a Facebook-nak arra, hogy az álhírnek minősített tartalmakat kivizsgálja. Ha ez mégsem történne meg, a javaslat 500 ezer euró pénzbírságra büntetné a vállalatot, ami elég nagy terhet jelentene neki.

Zuckerbergék mellett a Google is kénytelen belenyúlni saját tartalmaiba. A BBC-re hivatkozva megírta a hvg, hogy elég érdekes találatokat dob ki a kereső, amennyiben a holokauszt megtörténtével kapcsolatos kérdést írunk be: konkrétan olyan oldalak szerepelnek az első helyeken, amelyek kétségbe vonják azt, hogy az események valóban úgy történtek-e meg, ahogyan mi tudjuk. A portál szerzői magyar vonatkozásban is tettek egy hasonló próbát, és hasonló eredményre jutottak. Az eset miatt a Google kénytelen belenyúlni saját algoritmusába, bár ezt a lépést először nem akarták megtenni.

Az érem másik oldala sem csupa pozitívum

Facebook-kal karöltve
Most essen szó egy igen fontos, ám nem sokszor tárgyalt szempontról is. Az Sg.hu számolt be a napokban egy cikkről, melyet a Süddeutsche Zeitung készített az Arvato pár munkatársával. A több mint 600 főt foglalkoztató Arvato azzal foglalatoskodik, hogy kiszűri a nemkívánatos tartalmakat a világhálóról. A megkérdezettek (akiknek egyébként megtiltották, hogy a média képviselőivel felvegyék a kapcsolatot) többek között arról panaszkodnak, hogy pszichésen nincsenek rendesen felkészítve arra, amivel minden nap szembesülniük kell. Emellett nagy kihívást jelent még a bonyolult szabályok alkalmazása, amelyeken többször is változtatnak, így nem csak a látottak feldolgozása okoz problémákat, hanem annak eldöntése, hogy az adott kép vagy videó megengedett-e még vagy sem (pl. a migránsokat lehet tolvajoknak nevezni, de terroristáknak nem; vagy egy kép nem feltétlenül törlendő, azt is meg kell nézniük, hogy milyen szöveg társul hozzájuk).

A napi 2000 bejegyzést átvizsgáló munkatársak ezen felül igen szerény fizetségben részesülnek, hiszen alig keresnek többet a minimálbérnél, amit joggal tarthatnak méltánytalannak vagy a megbecsülés hiányának, hiszen ezek az emberek komoly pszcihés gondokat okozó feladatokat végeznek azért, hogy mi, egyszerű internetezők véletlenül se találkozhassunk durva erőszakot vagy más sértő tartalmat megjelenítő anyagokkal.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése