keresés

2016. december 9., péntek

A fair use és a HathiTrust

A fair use, - magyar fordításban méltányos használat vagy tisztességes felhasználás - az Amerikai Egyesült Államokban a szerzői jogi törvény egyik olyan szakasza, amely bizonyos esetekben lehetővé teszi a szerzői joggal védett anyagok engedély nélküli felhasználását. Leginkább kutatási és oktatási területeken alkalmazható. 


Mire jó a fair use?


Egyfajta védekezés. Hiszen ha valaminek a felhasználása fair use alapon történik, akkor nem tekinthető illegális jogsértésnek. Erre hivatkoznak legtöbbször a különböző szerzői jogok megsértésével hadilábon álló oldalak, mint például a Google Books. 




Annak eldöntésére, hogy mikor beszélhetünk a fair use-ról egy mű felhasználásakor, a következő 4 tényezőt szokták figyelembe venni:
  1. a felhasználás célját és jellemzőit, beleértve azt is, hogy kereskedelmi vagy non-profit, oktatási célú e,
  2. a jogvédett mű jellemzőit,
  3. a jogvédett műből átvett részlet arányát az eredeti mű teljes egészéhez viszonyítva,
  4. az átvételnek az eredeti jogvédett mű potenciálisan piaci értékre gyakorolt hatását.


Fair use = szabad felhasználás?


A fair use alapvetően csak az angolszász területeken létezik, valamint Izraelben. Azonban például a magyar törvény is ismeri a fogalmát, de nem feltétlenül teljesen azonos értelemben használja. Ahogy fentebb is olvashattuk, méltányos használatként, illetve tisztességes felhasználásként fordították le. De olyan is van, ahol a fair use-t automatikus a szabad felhasználással azonosítjak. Ez helytelen. A fair use nem jelent abszolút szabad felhasználást. Ebből kifolyólag például minden angolszász fair use esetben meg kell vizsgálni, hogy a magyar törvények szerint egyáltalán felhasználható e. Az esetek többségében egyébként nem. 

Alapvetően egy-egy műhöz való kommentárokhoz, kritikákhoz lehet használni vagy akár paródizálásra. Hiszen ebben az esetben például egy adott személy művét használják fel, csak egészen más mondanivalóval, mint amivel az eredeti rendelkezik.

HathiTrust ügy


A történet kiindulópontja, hogy az Authors Guild indított egy pert azokkal  a könyvtárakkal szemben, akik a Google Library Project keretében együttműködtek a Google Books-szal, és a rendelkezésükre bocsátott digitális másodpéldányokat meghatározott, korlátozott módon hozzáférhetővé, illetve kereshetővé tették könyvtári tagságuk számára.



A HathiTrust egy digitális könyvtárként működik, és úgy kapcsolódik a történetbe, hogy az érintett könyvtárak a Google-től kapott könyveket ennek kezelésére bízták. A HathiTrust pedig megőrzési célokból, valamint olvasási képességeikben korlátozott személyek számára - belső, egyetemi rendszeren keresztül - teljes hozzáférés biztosítására használta. 

A korábbiakban említett 4 faktor elemzése ebben az ügyben az alábbiak szerint néz ki:
  1. A felhasználás célja és jelleme szerint nem sok oka lehet kételkedni a bíróságnak a HathiTrust tevékenységének fair voltában. Hiszen a három legfontosabb célja a kereshetőség, a megőrzés és a hátrányos helyzetűek segítése volt. Ezek klasszikus fair célok. Valamint a felhasználás jellege sem túlzó, hiszen csak és kizárólag a hátrányos helyzetűek férnek hozzá a tartalmakhoz. 
  2. A jogvédett művek jellemzőjével foglalkozó faktor ebben az esetben, mivel a felhasználás transzformatív, nem kapott tul nagy jelentőséget.
  3. A jogvédett műből felhasznált rész aránya és lényegessége szempontjából már érdekesebb a kérdés. Ha túl sok vagy túl fontos rész kerül átvételre, akkor általában unfair felhasználást szoktak megállapítani a döntéshozó bírák. Ebben az esetben úgy látták, hogy a hátrányos helyzetű személyek számára nyújtott felhasználási mód szükségessé tette a teljes terjedelmet.
  4. Végezetül az eredeti jogvédett mű potenciálisan piaci értékre gyakorolt hatásával kapcsolatban pedig a HathiTrust megbízható intézkedéseket tett annak elkerülésére, hogy adatbázisa a nagy nyilvánosságra jusson. Vagyis nem valószínű, hogy a HathiTrust veszélyeztette a felperesek piacát. Ezt megerősít az a tény is, hogy a hátrányos helyzetűeknek biztosított programra a Michigani Egyetem hallgatói közül összesen csak 32-en iratkoztak fel.
Összességében tehát a bíróság úgy találta, hogy a HathiTrust és a könyvtárak magatartása nem lép túl a fair use keretein, így ezzel elsőfokon megnyerték a pert az Authors Guild ellen. De természetesen sok múlik az adott ügyet tárgyaló bírón is.

Források


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése