A Facebook szeretne személyre szabott hirdetéseket megjeleníteni, ezért számos módon igyekszik feltérképezni a felhasználók szokásait. A felhasználói szokások minél pontosabb megismerése érdekében a közeljövőben bevezetné az egérmutató követését is. Más oldalak (pl. a Shutterstock nevű, digitális fényképeket áruló online piactér) is alkalmaznak hasonló módszert, de ilyen sok (1,2 milliárd) felhasználóval rendelkező rendszerben még nem vezették be eddig.
A közösségi oldal alapvetően kétféle adatot gyűjt a felhasználókról: demográfiai információkat (pl. lakóhely, munkahely, iskolák), melyek a felhasználó közösségi hálón kívüli életét dokumentálják, és viselkedési információkat (pl. ismerősök, posztok, lájkok, tevékenység stb.), melyeket a rendszer valós időben gyűjt be. Az előbbi adatokat a felhasználói adatbázisban gyűjti, az utóbbiakat pedig az analitikai adatbázisban. A tesztelt technológiával szerzett adatok tehát ebbe a rendszerbe kerülnek, amely az elmúlt négy évben négyezerszeresére nőtt, jelenleg már 300 petabájt körüli adatmennyiséget tárol.
A közösségi oldal alapvetően kétféle adatot gyűjt a felhasználókról: demográfiai információkat (pl. lakóhely, munkahely, iskolák), melyek a felhasználó közösségi hálón kívüli életét dokumentálják, és viselkedési információkat (pl. ismerősök, posztok, lájkok, tevékenység stb.), melyeket a rendszer valós időben gyűjt be. Az előbbi adatokat a felhasználói adatbázisban gyűjti, az utóbbiakat pedig az analitikai adatbázisban. A tesztelt technológiával szerzett adatok tehát ebbe a rendszerbe kerülnek, amely az elmúlt négy évben négyezerszeresére nőtt, jelenleg már 300 petabájt körüli adatmennyiséget tárol.
A tesztelt technológia a kurzormozgást kíséri figyelemmel. Arról gyűjtene információkat, hogy az egérmutató mennyi időt tölt a weblap bizonyos részei felett, milyen reklámok felett halad át és mennyit időzik felettük. Ken Rudin, a Facebook vezető analitikusa elmondta, hogy a begyűjtött információk a cég analitikai adatbázisába kerülnek, jelentősen megnövelve annak mennyiségét. Rudin a tárolt adatmennyiség komoly növekedésére készíti fel a cég infrastruktúráját. A hatalmas információmennyiség megfelelő rendszerezése, analizálása óriási munkát igényel.
A tesztidőszak után felvetődik az a kérdés, képes lesz-e a cég az újonnan beérkező hatalmas mennyiségű információ befogadására, valamint, hogy az kínál-e akkora többletet, hogy megérje feldolgozni?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése