Megfigyelés alatt az egész világ

Az amerikai titkosszolgálat adatgyűjtési módszereit leleplező fiatal informatikus, Edward Snowden története egy hidegháborús kémregényre emlékeztet. Az Egyesült Államokban kirobbant megfigyelési ügyben szinte az összes nagyhatalom érintett, és a nemzetközi diplomáciát is megrázó botrány napról napra újabb fordulatokat tartogat. Várhatóan még hosszú ideig folytatódnak a megdöbbentő leleplezések, s a világsajtó bőven válogathat az amerikai kiszivárogtató által nyilvánosságra hozott titkos dokumentumok közül.

 

Korábban is nyílt titok volt, hogy a világ különböző titkosszolgálatai állandó megfigyelés alatt tartják az internetes adatforgalmat és a közösségi oldalak felhasználóit. Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) volt alkalmazottja, Edward Snowden idén tavasszal megmutatta, hogyan is működik ez a gyakorlatban. Az általa kiszivárogtatott dokumentumok alapján a „demokrácia hazájában” engedély nélkül hajtottak végre valós idejű megfigyeléseket. A jelenleg Oroszországban tartózkodó informatikusnak köszönhetően kiderült, hogy az NSA éveken át végzett széles körű lehallgató tevékenységet európai és dél-amerikai vezető politikusok, illetve a lakosság körében. A PRISM fedőnevű program keretein belül folytatott adatgyűjtés – amely világszerte több százmillió felhasználót érint – mobiltelefonok lehallgatására, email-címlistákra, chatforgalomra, letöltésekre, a közösségi oldalakon végzett tevékenységekre és a kódolt internetforgalomra is kiterjedt. S mindez csupán a jéghegy csúcsa…

Kétszázezer titkos dokumentum

Snowden egy interjúban elárulta, hogy kollégái jelszavaival jutott be azokba a titkos adatbázisokba, ahonnan a médiának kiszivárogtatott adatokat szerezte. Csupán egy hónapig dolgozott az NSA hawaii központjánál, de ez is elég volt neki ahhoz, hogy letöltsön több tízezer oldalnyi titkosított anyagot. Ezeket 2013 tavaszán kezdte el átadni a brit The Guardian és az amerikai The Washington Post újságíróinak. Keith Alexander tábornok, a Nemzetbiztonsági Ügynökség igazgatója szerint az informatikus által ellopott szigorúan titkos hírszerzési dokumentumok száma a kétszázezret is elérheti.

Snowdennek köszönhetően – egyebek mellett – kiderült, hogy az NSA több tízmillió amerikai telefonbeszélgetéseit hallgatta le egy titkos bírósági döntésre hivatkozva. Az informatikus által kiszivárogtatott dokumentumok szerint az ügynökség a Microsoft, a Google, a Yahoo, a Facebook, a YouTube, a Skype, az AOL, az Apple és a PalTalk internetes óriásvállalatok és szolgáltatások adatforgalmát is megfigyelte. A kommunikációs csatornák feltörése lehetővé tette az NSA számára, hogy páratlanul széles körben gyűjtsön információkat. A dokumentumok szerint a szervezet erre szakosodott osztálya tavaly egyetlen nap alatt a Yahoo! szolgáltatásából mintegy 445 ezer, a Hotmailből 105 ezer, a Facebookról 83 ezer, a Gmailből 34 ezer, egyéb szolgáltatásokból 23 ezer kontakt-, illetve címlistát szerzett meg. Ha ez átlagosnak tekinthető, akkor a hivatal egy év alatt negyedmilliárd ilyen adathoz juthatott hozzá. Az adatgyűjtést az tette lehetővé, hogy az NSA titkos megállapodásokat kötött: vagy közvetlenül a külföldi távközlési cégekkel, vagy pedig az együttműködő titkosszolgálatokkal. Az érintett cégek többsége ugyanakkor határozottan tagadta, hogy ilyen megfigyelés folyna a szolgáltatásain.

Fény derült arra is, hogy az amerikai ügynökség összesen 38 nagykövetséget és diplomáciai missziót figyelt meg a legkülönfélébb módszerekkel. A célpontok között volt Franciaország, Olaszország, Görögország, de Amerika olyan regionális szövetségesei is, mint Japán, Dél-Korea és India. Az NSA az Európai Unió különböző intézményei ellen is kémkedett az Egyesült Államokban és Európában, lehallgatta az EU brüsszeli központját és washingtoni irodáját, valamint a New York-i ENSZ-képviseletet is.

Példátlan adatgyűjtés Európában

Az informatikai hírszerzéssel foglalkozó ügynökség a világ vezetői politikusai ellen is kiterjedt adatgyűjtést folytatott. Bizonyossá vált, hogy az NSA 2010-ben – Felipe Calderón hivatali idején – feltörte a mexikói elnöki hivatal informatikai rendszerét, és hozzáfért az államfő elektronikus leveleihez, így betekintést nyert a mexikói politikai rendszer belső ügyeibe. Az NSA Dilma Rousseff brazil elnök levelezését is kikémlelte, és amikor ez szeptemberben kitudódott, a politikus tiltakozásul lemondta washingtoni látogatását.

Október végén kiderült, hogy az amerikai titkosszolgálat Angela Merkel német kancellár mobiltelefonját is lehallgatta. Merkel telefonja 2002 óta szerepelt az NSA felderítési célpontjainak listáján, amely még 2013 júniusában, Barack Obama amerikai elnök berlini látogatása előtt néhány héttel is érvényes volt. A Bild am Sonntag című vasárnapi lap által közreadott dokumentumok szerint az NSA szakértői Merkel különleges biztonsági szoftverrel felszerelt hivatali mobiljához és pártelnökként használt készülékéhez is hozzáfértek, elolvashatták üzeneteit, és meghallgathatták beszélgetéseit, csak a hivatali vezetékes telefonját nem tudták lehallgatni. A Spiegel információi alapján az NSA nemcsak a német kormányfő telefonjait ellenőrizte, hanem a teljes kormányzati negyedet lehallgatta a berlini amerikai nagykövetség 2008-ban átadott épületéből, s csak a botrány kirobbanása után függesztette fel a titkos adatgyűjtést.

Olasz lapértesülés szerint az amerikai titkosszolgálat lehallgatta XVI. Benedek volt egyházfőt és az utódját, Ferenc pápát megválasztó konklávé bíborosait, továbbá a Vatikán más vezetőit is. A Le Monde című francia napilap által nyilvánosságra hozott dokumentumok alapján az NSA általa terrorgyanúsnak vélt francia vállalatokat és kormányzati szerveket egyaránt megfigyelt: az ügynökség több mint 70 millió telefonbeszélgetést hallgatott le, és több millió sms-hez fért hozzá a 2012. december 10. és 2013. január 8. közötti időszakban.

A spanyol médiának kiszivárogtatott dokumentumokból tudható, hogy az NSA Spanyolországban is aktívan tevékenykedett: egy hónap alatt 60 millió telefonbeszélgetésről gyűjtött adatokat. A titkosszolgálat nem csupán a telefonszámokat és a hívók földrajzi pozícióit rögzítette, hanem sms-eket és e-maileket is követett 2012. december 10. és idén január 8. között. Az NSA – ugyanebben az időszakban – mintegy 46 millió olaszországi telefonbeszélgetést is megfigyelt.

Az európai országok közül feltehetően Norvégiában végezték a legnagyobb arányú megfigyelést, ahol – a Dagbladet napilap által közzétett információk szerint – több mint 33 millió telefonhívást figyelt meg az amerikai titkosszolgálat 2012 decembere és 2013 januárja között. Az adatgyűjtés kiterjedtségét tekintve az ötmilliós Norvégia bármely lakosáról gyűjthetett adatokat az NSA, amely tudhatta, hogy honnan, ki indította és ki fogadta a megfigyelt hívásokat, és milyen hosszú volt a beszélgetés időtartama.

Az NSA „túl messzire ment”

Az Egyesült Államok néhány héttel ezelőtt elismerte, hogy az NSA néhány esetben „túl messzire ment” a világszerte végzett megfigyelési és adatgyűjtési programok során. Az amerikai kormányzati politikusok közül ezt elsőként John Kerry külügyminiszter mondta ki, aki arra is utalt, hogy a programok egy része a Fehér Ház tudta nélkül folyt: az ügynökség ugyanis olyan sok lehallgatást végzett, hogy gyakorlatilag nem tájékoztathatta mindegyikről a kormányzatot.

Washingtonban továbbra is keresik a módját, hogyan tudnák enyhíteni az NSA-botrány kapcsán kirobbant, egyre súlyosabb diplomáciai feszültséget. Obama amerikai elnök a közelmúltban ígéretet tett arra, hogy kormánya év végéig felülvizsgálja a titkosszolgálatok működését, valamint korlátozásokat vezet be az adatgyűjtési és megfigyelési módszereket illetően. A New York Times szerint azonban az Egyesült Államok a nemzetközi felháborodási hullám ellenére sem kíván változtatni a tömeges lehallgatások gyakorlatán. Az egyetlen fontosabb változtatás az lesz, hogy az eddigi öt helyett „csak” három évig őrzik meg az adatokat. A kormányzat tervei között szerepel a megfigyelési technológia fejlesztése is, hogy minél kevesebb adatot kelljen tárolni a kormányzati szervereken.

Hazaárulás vagy hazafias cselekedet?

Az amerikai közvélemény megosztott Snowden tetteivel kapcsolatban: egyesek hősnek, mások árulónak tartják a példátlan méretű adatgyűjtés kiszivárogtatóját. A The Washington Post és az ABC televízió által novemberben végzett közvélemény-kutatás szerint minden tíz amerikai állampolgár közül hat elítéli a történteket. Ellenzői szerint Snowden felfedte az ellenségnek az ország titkosszolgálati képességeit, és ártatlan amerikaiakat sodort veszélybe, míg támogatói szerint a leleplezéssel hazafias cselekedetet hajtott végre. Maga a 30 éves informatikus így vallott erről: „Nem hagyhatom – jó lelkiismerettel –, hogy az amerikai kormány lerombolja a magánszféra, az internet szabadságát és az alapvető jogokat az egész világban azzal, hogy egy masszív megfigyelő gépezetet épít fel titokban.” Snowden jelenleg Oroszországban tartózkodik, ahol – hosszas procedúra után – júniusban egy évre ideiglenes menedékjogot kapott, miután az Egyesült Államokban büntetőeljárást indítottak ellene.

Jelenleg itt tart maga a botrány, de Snowden jó előre leszögezte: ha bármi történne vele, akkor a világ legkülönfélébb pontjain elrejtett, nem is sejtett titkok kerülnének nyilvánosságra. „Egy perc alatt több kárt okozhatna az amerikai kormánynak, mint eddig bárki” – fogalmazott a Guardian egyik újságírója.

 
Felhasznált források
Minden, ami Snowden: http://index.hu/kulfold/2013/07/22/minden_ami_snowden/
Minden kapcsolati hálót ismer az NSA: http://index.hu/tech/2013/10/15/minden_kapcsolati_halot_ismer_az_nsa/
Snowden titkosított csatornákon át adott interjút: http://hvg.hu/vilag/20131018_Snowden_meg_interjut_is_titkositott_csato
Az NSA a mexikói elnök leveleit is elolvasta: http://index.hu/tech/2013/10/20/az_nsa_a_mexikoi_elnok_leveleit_is_elolvasta/
A franciákat is lehallgatta az USA: http://index.hu/kulfold/2013/10/21/a_franciakat_is_lehallgatta_az_usa/
Merkel mobilját is lehallgatta az NSA: http://index.hu/kulfold/2013/10/23/angela_merkel_mobiljat_is_lehallgathatta_az_nsa/
Az NSA nyáron hagyta abba Merkel lehallgatását: http://www.hirado.hu/Hirek/2013/10/28/06/Az_NSA_nyaron_hagyta_abba_Merkel_lehallgatasat.aspx
Kerry: Az NSA túl messzire ment: http://nol.hu/kulfold/kerry__az_nsa_tul_messzire_ment
Az NSA feltörte a Google-t és a Yahoo-t is: http://nol.hu/kulfold/az_nsa_feltorte_a_google-t_es_a_yahoo-t_is
A pápát is lehallgatták az amerikaiak: http://www.origo.hu/nagyvilag/20131030-xvi-benedeket-es-bergoglio-biborost-is-lehallgattak-az-amerikaiak.html
Fél Európát lehallgatta az USA: http://index.hu/kulfold/2013/10/28/a_spanyolokat_is_lehallgatta_az_nsa/
Kollégái jelszavaival lopott adatokat Snowden: http://index.hu/tech/2013/11/08/kollegai_jelszavaival_lopott_adatokat_snowden/
NSA-botrány: 200 ezer dokumentum is kiszivároghatott: http://nol.hu/kulfold/nsa-botrany__200_ezer_dokumentum_is_kiszivaroghatott
Több mint harmincmillió hívást figyeltek meg Norvégiában: http://nol.hu/kulfold/tobb_mint_harmincmillio_hivast_figyeltek_meg_norvegiaban