Jelenünk egyik legnépszerűbb, legismertebb és legelterjedtebb mobil operációs rendszere az Android. De mitől lett ilyen rövid idő alatt ennyire népszerű? És milyen helyet foglal el az okostelefonok versenyében?
Történeti áttekintés
Az Android sztorija 2004-ben kezdődik, amikor a rendszert először elkészítették, de nem telefonok, hanem fényképezőgépek számára. Az alkotója, Andy Rubin, számos szakemberrel együtt 2005-ben a Google-höz társult, így a tévékhez csatlakoztatható kamera helyett az okostelefonoké lett a rendszer. A Google mobilpiaci törekvéseit az újdonság remekül szolgálta, később pedig az Apple és a Microsoft legyőzése lett a cél. Az Android Incorporated cég felvásárlása után 3 évnyi fejlesztés következett, majd 2008-ban kijött a droid első verziója a T-Mobile egyik HTC készülékére.
A tényleges operációs rendszert a Open Handset Alliance cégcsoport kezdte fejleszteni, melynek tagjai pl. a HTC, LG, Samsung, Huawei, Sony Ericsson, Toshiba, Intel, nVidia, T-Mobile és a Vodafone, valamint maga a Google. Így hamar elérhetővé vált rengeteg készüléken, nyílt forráskódjának köszönhetően pedig azóta is újabb és újabb fejlesztéseket/frissítéseket él meg.
Az Androidot sok bírálat is érte, főleg a Symbiant birtokló Nokia részéről, mely szerint a rengeteg fejlesztőtől instabil és megbízhatatlan lesz a rendszer. Erre persze a piaci helyzet erősen rácáfolt, mivel a Google mobil rendszerének piaci részesedése folyamatosan növekedett és növekszik a mai napig. Ez főként a stabil felhasználói élmény nyújtásának, a gyártófüggetlenségnek, a széleskörű szoftveres támogatásnak és a megfizethető árnak köszönhető. Hiszen jóval olcsóbb volt az akkori versenytársánál, az iPhone-nál.
Azóta a rendszer több verziót is megélt, és továbbiak is várhatók. A nagy áttörést az 1.5-ös Cupcake verzió hozta meg 2009-ben, amit hazánkban a HTC Magicban láthattunk. Azóta néhány havonta jönnek ki az újabb típusok, amik egyre kényelmesebbek, jobbak és több funkcióval is rendelkeznek. 2010 januárjában érkezett a 2.1-es verzió, amivel rengeteg készüléket dobtak piacra. Ezt 2010 májusára a 2.2 Froyo rendszer váltotta fel, mely főként gyorsaságáról volt híres. 2011-től ketté vált a fejlesztés a 2.x jelűek mobilokra, míg a 3.x jelűek a tabletekre szánt operációs rendszerek lettek. 2011 végén ismét fordult a kocka a 4.0-ás Ice Cream Sandwitch verzióval, ami újra összekötötte a mobil és tablet rendszereket.
Természetesen tavaly és idén is újabb frissítések érkeztek. A legújabb Android verzió pedig a 4.4-es Kit-Kat, mely idén október 28-án jelent meg a a Google új, Nexus 5 készülékén.
A terjedést nagyban befolyásolta, hogy a Samsung olyan remekül ötvözte az Androidot saját készülékével, hogy sok modelljük néptelefon lett. A sikert látva más cégek is beszálltak az üzletbe (pl. Sony, LG). Az elmúlt 2-3 évben pedig a kínai gyártók, mint a ZTE vagy a Huawei is sikeresen alkalmazták a rendszert saját készülékeiken. Továbbá sikerült olyan ár-érték arányt elérniük, mind az alacsony, mind a középkategóriában, hogy többször felülkerekednek hasonló tudású, ám jóval drágább társaikon.
Verziók megoszlása
A Google havonta közzéteszi az Android típusainak eloszlását az egyes készülékek között. Így kiderült, hogy a telefonok 26,3%-a még a 2.3-as Gingerbird verziót használja, míg a frissebb standard rendszernek számító 4.0-ás Ice Cream Sandwitch-t csak 19,8% birtokolja. Ennek az az oka, hogy sokan frissítenek újabb verziókra, aminek köszönhetően a 4.1-es Jelly Bean készülékek aránya meghaladja a 37%-ot. A szintén ezen a néven futó 4.2 és 4.3 frissítések "fiatal koruk" miatt pedig még csak 12,5 és 2,3 százalékot harapnak az Android tortából. Ezzel persze a Jelly Bean össztípusát nézve 52,1%-ot képvisel és kérdéses még, hogy alakul a 4.4-es Kit-Kat aránya.
Piaci részesedés és verseny
Jelenleg három mobil operációs rendszer uralja a piacot, az Android, az iOS és a Windows. Bár utóbbi még elég kicsi arányban, de felfelé törekszik, azonban hangzatos nevük és óriási hátterük miatt is népszerűbb ezt a három rendszert összemérni, nem törődve a kisebb rendszerekkel (pl. BlackBerry, Symbian).
Funkciójukat tekintve érdemes alapszolgáltatásokban is összemérni tudásukat. A telefonkönyvet pl. a gyártók szeretik elhanyagolni (talán pont az okostelefonok rengeteg további funkciója miatt). Androidnál és iOS-nál csak a kedvenceket tudjuk különválasztani a többitől. Valamint a közösségi alkalmazásokat is mind külön kell elindítani. A Windowsnál viszont minden ismerőst, elérhetőséget stb sikerült egy kalap alá venni és egyszerre kezelni. Az ismerősöket sokkal több csoportba rendezhetjük. Így könnyebb végigtelefonálni az adott feladathoz tartozó kollégákat, csoportos sms-t vagy emailt küldeni. Persze itt sem felejthető el, hogy az Android nyílt/szerkeszthető, így a gyártók könnyebben machinálják és szabják kényelmesebbre a telefonkönyvet. A Samsung például azzal segíti a telefonálókat, hogy a gyakran hívott számokat automatikusan listázza. Így ezek gyorsan elérhetők.
Üzenetküldés tekintetében az iPhone rendszere egyben és külön is képes az emailfiókok/smsek kezelésére. A megjelenése könnyen személyre szabható. A Windowsnál az üzenetmappák kitehetők a főképernyőre, így azonnal láthatjuk hova jött mail. Az Androidban a Gmail élvez elsőbbséget és mindenhol egységes a kezelése. A gyártók azonban külön email klienst is telepítettek a készülékekre, hogy más postafiókot is könnyedén elérjünk.
Az iPhone naptárában biztos nem fogunk eltévedni, és sokféle naptárat képes szinkronizálni, igaz a Google szinkronizálásával lehet probléma. A Windowsé viszont fapados, nem jól láthatóak a bejegyzések és a naptár nem használja ki a rendelkezésre álló teret. A Google Naptár hozzárendelése itt is problémás lehet. Az Android naptára pedig nagyjából ugyanazt az élményt adja, mint a webes Google Naptár, itt ezzel nyilván nincs probléma.
A szórakozásért, kikapcsolódásért felelős funkciók (zenék, filmek, játékok stb.) is kicsit eltérőek a három rendszeren. Az iOS ebből a szempontból zártabb. A képeket szinte csak mailben és üzenetben tudjuk elküldeni. Persze a Facebookra és társaira is feltölthetők, csak figyelni kell a megfelelő beállításokra. A Windowsról viszont egyből megoszthatók a képek a közösségi oldalakon és skydrive-os mentést is készít róluk. De a Google rendszere itt verhetetlen, szinte azonnal, bárhol megoszthatjuk képeinket.
Zenében viszont az iPhone nyer. Az iTunes Store-ból tömegével tölthetőek le a dalok és filmek és ezeket könnyen kezelhető lejátszón tudjuk megnézni. Más eszközre viszont csak akkor tudjuk elküldeni a fájlokat, ha minimum iTunes van a gépen. A Windows ezen a téren nem ad semmit, egy sima lejátszó van beépítve és kész. Játékokból szintén az App Store eléggé elöl van, ez a világ egyik legnagyobb mobilos szoftverboltja.
A Windows először az xbox live-ot használta, de emellett a weboldal játékok menüjében egyre több ingyenes játék érkezik.
Az androidnál a Google Play bővülése óta játékokat, programokat, zenéket és könyveket is le tudunk tölteni készülékünkre. Persze vannak, amik nem épp a legmegfelelőbbek, és sok csak egy adott országban érhető el, a rendszernek vannak még hibái.
Összességében az iOS a legkiforrottabb rendszer, ám nagy korlátja a zártsága, persze a márka ezzel hű önmagához. Továbbá könnyen kezelhető és gyors.
A Windows teljesen máshogy működik társainál, ez ad egy különleges felhasználói élményt. Viszont ez is zárt.
Az Android nyíltsága kedvez a hekkereknek és a magánfejlesztőknek, szabadon lehet rá telepíteni bármit, ami tetszik és a programok száma egyre csak nő. Gyártóspecifikus így készülékvásárlás előtt érdemes tájékozódni, hogy az adott gyártó milyen egyéb lehetőségekkel/módosításokkal bővítette ki a rendszert.
Természetesen a folyamatos fejlesztéseknek és újításoknak köszönhetően az egyes funkciók hol egyik, hol másik rendszernél szuperálnak igazán. Továbbá megfigyelhető, hogyan másolják egymásról az újabb és újabb elengedhetetlen fejlesztéseket és ötleteket.
Piaci jelenlétüket tekintve azonban az Android élen jár. Az amerikai International Data Corporation negyedéves felmérései szerint az Android készülékek már 80%-os részesedéssel uralják a piacot. Az idei harmadik negyedévben a 261,1 millió készülékből 211.6 millión van droid OS, ez 81%-ot jelent. Az eladások 40%-kal növekedtek, és ennek kicsit több mint 51%-a androidos készülék. Az ár viszont átlagosan 12,5%-kal csökkent az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest.
Az iOS nem áll ilyen fényesen. Tavalyhoz képest körülbelül 7 millióval több készüléket adtak el idén, ami 25,6%-os növekedést helent, de ez mégis elmarad a piac 39,9%-os emelkedésétől, így összességeben 14,4%-ról 12,9%-ra csökkent az Apple piaci részesedése.
A Windowsszal futó készülékek nagyon jól teljesítettek az eladás tekintetében, a tavalyi 3,7 millió eladott készülék után idén 9,5 millió darabot sikerült értékesíteni. Ez 156%-os növekedés, a világpiacon azonban csak 3,6%-ot jelent.
A BlackBerry összesen 1,7%-ot birtokol, a tavalyi 4,1% helyett, más operációs rendszerek pedig az 1%-ot sem érik el az egy évvel korábbi 4,5% után.
Persze vannak a statisztikától eltérő képek is, pl. Japánban múlt hónapban az eladott készülékek 76%-a iPhone volt. Ez főként az új modelljeinek is köszönhető, az Apple részesedése, így év végén valamivel magasabb, de összteljesítményt nézve egy ideig még az Android marad a nyeregben.
Jövőkép
A folyamatos technikai fejlődés újabbnál újabb mobiltípusokat és rendszereket hoz létre, és ez az Android "néptelefon" státuszát is csak erősíti.
Tehát újabb verziókra, alkalmazásokra, funkciókra számíthatunk, hogy még kényelmesebb, szórakoztatóbb és sokrétűbb legyen a "cyber életünk" is. Jó pár bejelentésből és előrevetítésből pedig már a legaktuálisabb újításokról is képet kapunk: pl. ART futtatókörnyezet, RAW képek kamera funkció vagy épp a "szuper bukósisak".
Források:
Android történelem
50 százalék felett a Jelly Bean
iOS, Windows Phone vagy Android?
Az Android eredetileg fényképezőgépekhez készült
Nyomasztóan uralkodik az Android
80% felett az Android részesedése a mobilpiacon
Japánban csak az iPhone fogy
Történeti áttekintés
Az Android sztorija 2004-ben kezdődik, amikor a rendszert először elkészítették, de nem telefonok, hanem fényképezőgépek számára. Az alkotója, Andy Rubin, számos szakemberrel együtt 2005-ben a Google-höz társult, így a tévékhez csatlakoztatható kamera helyett az okostelefonoké lett a rendszer. A Google mobilpiaci törekvéseit az újdonság remekül szolgálta, később pedig az Apple és a Microsoft legyőzése lett a cél. Az Android Incorporated cég felvásárlása után 3 évnyi fejlesztés következett, majd 2008-ban kijött a droid első verziója a T-Mobile egyik HTC készülékére.
A tényleges operációs rendszert a Open Handset Alliance cégcsoport kezdte fejleszteni, melynek tagjai pl. a HTC, LG, Samsung, Huawei, Sony Ericsson, Toshiba, Intel, nVidia, T-Mobile és a Vodafone, valamint maga a Google. Így hamar elérhetővé vált rengeteg készüléken, nyílt forráskódjának köszönhetően pedig azóta is újabb és újabb fejlesztéseket/frissítéseket él meg.
Az Androidot sok bírálat is érte, főleg a Symbiant birtokló Nokia részéről, mely szerint a rengeteg fejlesztőtől instabil és megbízhatatlan lesz a rendszer. Erre persze a piaci helyzet erősen rácáfolt, mivel a Google mobil rendszerének piaci részesedése folyamatosan növekedett és növekszik a mai napig. Ez főként a stabil felhasználói élmény nyújtásának, a gyártófüggetlenségnek, a széleskörű szoftveres támogatásnak és a megfizethető árnak köszönhető. Hiszen jóval olcsóbb volt az akkori versenytársánál, az iPhone-nál.
Azóta a rendszer több verziót is megélt, és továbbiak is várhatók. A nagy áttörést az 1.5-ös Cupcake verzió hozta meg 2009-ben, amit hazánkban a HTC Magicban láthattunk. Azóta néhány havonta jönnek ki az újabb típusok, amik egyre kényelmesebbek, jobbak és több funkcióval is rendelkeznek. 2010 januárjában érkezett a 2.1-es verzió, amivel rengeteg készüléket dobtak piacra. Ezt 2010 májusára a 2.2 Froyo rendszer váltotta fel, mely főként gyorsaságáról volt híres. 2011-től ketté vált a fejlesztés a 2.x jelűek mobilokra, míg a 3.x jelűek a tabletekre szánt operációs rendszerek lettek. 2011 végén ismét fordult a kocka a 4.0-ás Ice Cream Sandwitch verzióval, ami újra összekötötte a mobil és tablet rendszereket.
Természetesen tavaly és idén is újabb frissítések érkeztek. A legújabb Android verzió pedig a 4.4-es Kit-Kat, mely idén október 28-án jelent meg a a Google új, Nexus 5 készülékén.
A terjedést nagyban befolyásolta, hogy a Samsung olyan remekül ötvözte az Androidot saját készülékével, hogy sok modelljük néptelefon lett. A sikert látva más cégek is beszálltak az üzletbe (pl. Sony, LG). Az elmúlt 2-3 évben pedig a kínai gyártók, mint a ZTE vagy a Huawei is sikeresen alkalmazták a rendszert saját készülékeiken. Továbbá sikerült olyan ár-érték arányt elérniük, mind az alacsony, mind a középkategóriában, hogy többször felülkerekednek hasonló tudású, ám jóval drágább társaikon.
Verziók megoszlása
A Google havonta közzéteszi az Android típusainak eloszlását az egyes készülékek között. Így kiderült, hogy a telefonok 26,3%-a még a 2.3-as Gingerbird verziót használja, míg a frissebb standard rendszernek számító 4.0-ás Ice Cream Sandwitch-t csak 19,8% birtokolja. Ennek az az oka, hogy sokan frissítenek újabb verziókra, aminek köszönhetően a 4.1-es Jelly Bean készülékek aránya meghaladja a 37%-ot. A szintén ezen a néven futó 4.2 és 4.3 frissítések "fiatal koruk" miatt pedig még csak 12,5 és 2,3 százalékot harapnak az Android tortából. Ezzel persze a Jelly Bean össztípusát nézve 52,1%-ot képvisel és kérdéses még, hogy alakul a 4.4-es Kit-Kat aránya.
Piaci részesedés és verseny
Jelenleg három mobil operációs rendszer uralja a piacot, az Android, az iOS és a Windows. Bár utóbbi még elég kicsi arányban, de felfelé törekszik, azonban hangzatos nevük és óriási hátterük miatt is népszerűbb ezt a három rendszert összemérni, nem törődve a kisebb rendszerekkel (pl. BlackBerry, Symbian).
Funkciójukat tekintve érdemes alapszolgáltatásokban is összemérni tudásukat. A telefonkönyvet pl. a gyártók szeretik elhanyagolni (talán pont az okostelefonok rengeteg további funkciója miatt). Androidnál és iOS-nál csak a kedvenceket tudjuk különválasztani a többitől. Valamint a közösségi alkalmazásokat is mind külön kell elindítani. A Windowsnál viszont minden ismerőst, elérhetőséget stb sikerült egy kalap alá venni és egyszerre kezelni. Az ismerősöket sokkal több csoportba rendezhetjük. Így könnyebb végigtelefonálni az adott feladathoz tartozó kollégákat, csoportos sms-t vagy emailt küldeni. Persze itt sem felejthető el, hogy az Android nyílt/szerkeszthető, így a gyártók könnyebben machinálják és szabják kényelmesebbre a telefonkönyvet. A Samsung például azzal segíti a telefonálókat, hogy a gyakran hívott számokat automatikusan listázza. Így ezek gyorsan elérhetők.
Üzenetküldés tekintetében az iPhone rendszere egyben és külön is képes az emailfiókok/smsek kezelésére. A megjelenése könnyen személyre szabható. A Windowsnál az üzenetmappák kitehetők a főképernyőre, így azonnal láthatjuk hova jött mail. Az Androidban a Gmail élvez elsőbbséget és mindenhol egységes a kezelése. A gyártók azonban külön email klienst is telepítettek a készülékekre, hogy más postafiókot is könnyedén elérjünk.
Az iPhone naptárában biztos nem fogunk eltévedni, és sokféle naptárat képes szinkronizálni, igaz a Google szinkronizálásával lehet probléma. A Windowsé viszont fapados, nem jól láthatóak a bejegyzések és a naptár nem használja ki a rendelkezésre álló teret. A Google Naptár hozzárendelése itt is problémás lehet. Az Android naptára pedig nagyjából ugyanazt az élményt adja, mint a webes Google Naptár, itt ezzel nyilván nincs probléma.
A szórakozásért, kikapcsolódásért felelős funkciók (zenék, filmek, játékok stb.) is kicsit eltérőek a három rendszeren. Az iOS ebből a szempontból zártabb. A képeket szinte csak mailben és üzenetben tudjuk elküldeni. Persze a Facebookra és társaira is feltölthetők, csak figyelni kell a megfelelő beállításokra. A Windowsról viszont egyből megoszthatók a képek a közösségi oldalakon és skydrive-os mentést is készít róluk. De a Google rendszere itt verhetetlen, szinte azonnal, bárhol megoszthatjuk képeinket.
Zenében viszont az iPhone nyer. Az iTunes Store-ból tömegével tölthetőek le a dalok és filmek és ezeket könnyen kezelhető lejátszón tudjuk megnézni. Más eszközre viszont csak akkor tudjuk elküldeni a fájlokat, ha minimum iTunes van a gépen. A Windows ezen a téren nem ad semmit, egy sima lejátszó van beépítve és kész. Játékokból szintén az App Store eléggé elöl van, ez a világ egyik legnagyobb mobilos szoftverboltja.
A Windows először az xbox live-ot használta, de emellett a weboldal játékok menüjében egyre több ingyenes játék érkezik.
Az androidnál a Google Play bővülése óta játékokat, programokat, zenéket és könyveket is le tudunk tölteni készülékünkre. Persze vannak, amik nem épp a legmegfelelőbbek, és sok csak egy adott országban érhető el, a rendszernek vannak még hibái.
Összességében az iOS a legkiforrottabb rendszer, ám nagy korlátja a zártsága, persze a márka ezzel hű önmagához. Továbbá könnyen kezelhető és gyors.
A Windows teljesen máshogy működik társainál, ez ad egy különleges felhasználói élményt. Viszont ez is zárt.
Az Android nyíltsága kedvez a hekkereknek és a magánfejlesztőknek, szabadon lehet rá telepíteni bármit, ami tetszik és a programok száma egyre csak nő. Gyártóspecifikus így készülékvásárlás előtt érdemes tájékozódni, hogy az adott gyártó milyen egyéb lehetőségekkel/módosításokkal bővítette ki a rendszert.
Természetesen a folyamatos fejlesztéseknek és újításoknak köszönhetően az egyes funkciók hol egyik, hol másik rendszernél szuperálnak igazán. Továbbá megfigyelhető, hogyan másolják egymásról az újabb és újabb elengedhetetlen fejlesztéseket és ötleteket.
Piaci jelenlétüket tekintve azonban az Android élen jár. Az amerikai International Data Corporation negyedéves felmérései szerint az Android készülékek már 80%-os részesedéssel uralják a piacot. Az idei harmadik negyedévben a 261,1 millió készülékből 211.6 millión van droid OS, ez 81%-ot jelent. Az eladások 40%-kal növekedtek, és ennek kicsit több mint 51%-a androidos készülék. Az ár viszont átlagosan 12,5%-kal csökkent az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest.
Az iOS nem áll ilyen fényesen. Tavalyhoz képest körülbelül 7 millióval több készüléket adtak el idén, ami 25,6%-os növekedést helent, de ez mégis elmarad a piac 39,9%-os emelkedésétől, így összességeben 14,4%-ról 12,9%-ra csökkent az Apple piaci részesedése.
A Windowsszal futó készülékek nagyon jól teljesítettek az eladás tekintetében, a tavalyi 3,7 millió eladott készülék után idén 9,5 millió darabot sikerült értékesíteni. Ez 156%-os növekedés, a világpiacon azonban csak 3,6%-ot jelent.
A BlackBerry összesen 1,7%-ot birtokol, a tavalyi 4,1% helyett, más operációs rendszerek pedig az 1%-ot sem érik el az egy évvel korábbi 4,5% után.
Persze vannak a statisztikától eltérő képek is, pl. Japánban múlt hónapban az eladott készülékek 76%-a iPhone volt. Ez főként az új modelljeinek is köszönhető, az Apple részesedése, így év végén valamivel magasabb, de összteljesítményt nézve egy ideig még az Android marad a nyeregben.
Jövőkép
A folyamatos technikai fejlődés újabbnál újabb mobiltípusokat és rendszereket hoz létre, és ez az Android "néptelefon" státuszát is csak erősíti.
Tehát újabb verziókra, alkalmazásokra, funkciókra számíthatunk, hogy még kényelmesebb, szórakoztatóbb és sokrétűbb legyen a "cyber életünk" is. Jó pár bejelentésből és előrevetítésből pedig már a legaktuálisabb újításokról is képet kapunk: pl. ART futtatókörnyezet, RAW képek kamera funkció vagy épp a "szuper bukósisak".
Források:
Android történelem
50 százalék felett a Jelly Bean
iOS, Windows Phone vagy Android?
Az Android eredetileg fényképezőgépekhez készült
Nyomasztóan uralkodik az Android
80% felett az Android részesedése a mobilpiacon
Japánban csak az iPhone fogy
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése