Erre a kérdésre nem túl könnyű válaszolni, hiszen igen kevés anyagot találtam erről a témáról. A legtöbbször esettanulmányokat találtam, vagyis annak leírását, hogyan zajlott/zajlik a digitalizálás folyamata egy-egy intézményben (pl. a Szabadtéri Néprajzi Múzeum digitalizálási tevékenysége), vagy egyes digitalizálási projektek bemutatását, illetve valamelyik ilyen vállalkozás egy részprojektjéről szóló beszámolókat. Megnéztem az olvasott cikkekben szereplő digitális gyűjtemények honlapját is.
Együttműködésre való törekvés
Együttműködésre való törekvés
Abban minden közgyűjteménytípus képviselői egyetértenek, hogy a digitalizálás célja a magyar kulturális örökség megőrzése, hozzáférhetővé tétele mindenki számára (közzététel), az állományvédelem, a jó minőségű szolgáltatás, a gazdaságosság, valamint a praktikusabb állománygyarapítás és gyűjteménykezelés.
Ezen kívül egyet értenek abban is, hogy a könyvtáraknak, múzeumoknak és levéltáraknak össze kellene fogniuk, hogy egységesen, közösen kezelhessék a kulturális örökség digitális változatát. Ennek érdekében - sajátosságaik ellenére - sok mindent össze kell hangolniuk (pl. metaadatok, formátumok, azonosításhoz és visszakereséshez szükséges legfontosabb adatok). Az egyik legfontosabb probléma tehát az egységesítés kérdése ("Létrejön-e egy egységes szemléleten nyugvó, a hosszú távú megőrzést garantáló nemzeti szolgáltató intézmény?").
Szemléletváltás szükséges
Szemléletváltás szükséges
Mindhárom közgyűjteménytípus fő feladata sokáig a megőrzés volt, ám a technikai újítások (pl. az internet megjelenése), és az ezek miatt megváltozó világ a használói magatartást is nagy mértékben megváltoztatta. A közgyűjteményektől mindez nyilván valóan szemléletváltást követel: már nem csak archiválni, szolgáltatni is kell, és a hagyományos objektumok mellett a digitális objektumokat is meg kell őrizni - méghozzá a legkorszerűbb technikák alkalmazásával. (A technikai fejlődés és az információs társadalom hozta létre pl. az ún. virtuális könyvtárat.) Nagyon sokat segítene ebben a tapasztalatok megosztása, a sikeres projektek, az elért eredmények és a buktatók megismerése.
Helyzet a közelmúltban
Magyarországon a könyvtárak járnak élen a digitalizálás terén. Ebben nagy szerepet játszik az is, hogy a könyvtári munkafolyamatokat már szabványosították, így megvalósulhatott "az elektronikus katalógusok közzététele, és a metaadatok közös kereshetősége, elérhetősége". A digitalizálás fejlődéséhez a technikai eszközök és szoftverek folyamatos fejlesztése is nagyban hozzájárul. Mindebben a múzeumok nagy része még le van maradva a könyvtáraktól, de a levéltárakhoz hasonlóan már felzárkózóban vannak.
Magyarországon sok intézmény elkezdett digitalizálni, de a legtöbb ilyen projektnek csupán az előkészítése volt sikeres, a megvalósításukhoz azonban nem jutottak el, és a könyvtári audiovizuális dokumentumokra fektették a hangsúlyt.
A digitalizációs projekteket a Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ Kht. tartja nyilván, és szolgáltat adatokat azokról. [2003 körüli információ]
Az 1996-ban induló MEK (Magyar Elektronikus Könyvtár) a legismertebb és a legsikeresebb digitális gyűjtemény, ahol "csak magyar nyelvű vagy magyar ill. közép-európai vonatkozású, tudományos, oktatási vagy kulturális célokra használható dokumentumok kapnak helyet". Gyűjti az elektronikus újságokat és folyóiratokat, valamint a könyvtári szempontból érdekes információforrások, dokumentumok és szolgáltatások címeit. Nem jellemző rá a digitális úton történő gyarapítás. Dokumentumai a metaadatoknak köszönhetően más adatbázisokban is kereshetőek (metaadatok: 2003-as eleMEK elnevezésű keretrendszer).
Az EPA (Elektronikus Periodika Archívum) interneten megjelenő időszaki kiadványokat tart nyilván.
A Kiállítások a MEK-ben található szerzőkről készített kiállításokat tartalmaz, és teljes honlapok is találhatóak itt.
Az OSZK híres gyászjelentés-gyűjteménye is elérhető digitális formában.
További szolgáltatásai pl.: hangoskönyvek, Mesék Mátyás királyról, és a digitalizált magyar nyelvemlékek.
Egyéb projektek:
A NAVA (Nemzeti Audiovizuális Archívum) 2006 óta működik, és a Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ Nonprofit Kft. működteti. Ez "a magyar nemzeti műsorszolgáltatói kötelespéldány-archívum", amely audiovizuális tartalmakat gyűjt, feldolgozás, illetve megőrzés céljából. Gyűjteménye több televízió- és rádió csatorna műsorait tartalmazza, emellett különgyűjteményei is vannak. A NAVA honlapján kereshetünk az archívumban és a különgyűjteményekben, megtalálhatjuk az ún. NAVA-pontok listáját, valamint itt tudhatunk meg minden fontos információt erről a gyűjteményről.
A 2008-2009-ben indított MDK (Magyar Digitális Képkönyvtár) célja, hogy elérhetővé tegye a könyvtárak összegyűjtött, digitalizált képanyagát. A projektben ma már több, mint 50 intézmény vesz részt. Ismertetését a honlapján találjuk meg, ahol keresni és böngészni is lehet, ezen kívül a résztvevő könyvtárak listája is megtekinthető.
A DIA (Digitális Irodalmi Akadémia) a kortárs magyar irodalom gyűjteménye, amely a Petőfi Irodalmi Múzeumhoz tartozik, és 1998-ban hozták létre. Honlapján a művek teljes terjedelmükben olvashatóak, és több úton is megtalálhatóak. Itt keresni és böngészni is lehet, tájékoztatást kapunk a frissítésekről, valamint híreket, interjúkat olvashatunk.
A DIA (Digitális Irodalmi Akadémia) a kortárs magyar irodalom gyűjteménye, amely a Petőfi Irodalmi Múzeumhoz tartozik, és 1998-ban hozták létre. Honlapján a művek teljes terjedelmükben olvashatóak, és több úton is megtalálhatóak. Itt keresni és böngészni is lehet, tájékoztatást kapunk a frissítésekről, valamint híreket, interjúkat olvashatunk.
A Diafilmmúzeum az egyetlen olyan magángyűjtemény Magyarországon, ahol diafilmeken kívül vetítőgépeket és más, kapcsolódó dokumentumokat is őriznek. Honlapján olvashatunk a diavetítésről, kereshetünk, böngészhetünk, és diafilmeket nézhetünk meg, de még nem találjuk meg a gyűjtemény összes darabját. Az a cél, hogy az egész gyűjtemény elérhető legyen a honlapról.
Az MTA 2009-ben indított szolgáltatása, a REAL (Repository of the Academy's Library) az OTKA (Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok) kutatási jelentéseit tartalmazó repozitórium.
A Digitalizált Törvényhozási Tudástár (DTT) elnevezésű projektet az Országgyűlési Könyvtár hozta létre 2010 és 2011 között. Célja kb. 2 millió oldalnyi dokumentum digitalizálása, adatbázisba szervezése és szolgáltatása a honlapon, valamint, hogy segítse az országgyűlés jogalkotó munkáját, a jogalkotás hátterének szakmai tevékenységét, az oktatást és a kutatást, és a könyvtári tájékoztatást is.
A Digitalizált Törvényhozási Tudástár (DTT) elnevezésű projektet az Országgyűlési Könyvtár hozta létre 2010 és 2011 között. Célja kb. 2 millió oldalnyi dokumentum digitalizálása, adatbázisba szervezése és szolgáltatása a honlapon, valamint, hogy segítse az országgyűlés jogalkotó munkáját, a jogalkotás hátterének szakmai tevékenységét, az oktatást és a kutatást, és a könyvtári tájékoztatást is.
A Magyar Országgyűlés által 2010-ben létrehozott MaNDA (Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet) célja, hogy gondozott, kereshető, és szabadon másolható digitális szöveg formájában tegye elérhetővé a magyar kulturális örökséget (ez egy igen korszerű célkitűzés). Az önálló közgyűjteményt a többi közgyűjteményből kívánják gyarapítani. Saját blogja van, és kiadói tevékenységet is folytat (főként DVD-k kiadása). Tartalma az Europeana (Európai Digitális Könyvtár) honlapján is elérhető.
A legtöbb digitális gyűjteményt azért nem ismeri és használja a közönség nagy része, mert nem népszerűsítik eléggé azokat.
Internetes dokumentumok gyűjtése, metaadatok
Az internet szerepe hazánkban is egyre nő, és mind több az online elérhető tartalom - de miközben folyamatosan új tartalmak kerülnek a világhálóra, a korábbiak elvesznek. Gyűjtésükben a nemzeti könyvtárak kapnak fontos szerepet - habár nem mindig egyértelmű, mi tartozik a gyűjtőkörükbe ezekből. De egy Magyar Internet Archívum (MIA) létrehozása hatalmas feladat, így nem foglalkozhat vele egyetlen intézmény, a nemzeti könyvtárnak partnerekre van szüksége, akikkel összefoghat. (Külföldön már több ilyen célú projekt létezik: Internet Archive, IIPC, NWA,PANDORA, PADI, Web Archiving Consortium, Minerva, NDIIPP, WebArchive.)
A rengeteg, interneten található dokumentumot össze kellene gyűjteni egy helyre - ehhez viszont szükség lenne a digitális objektumokhoz kapcsolódó ún. metaadatokra, amelyek fontos szerepet játszanak a visszakeresés folyamatában. Használatuk azonban Magyarországon 2004 körül még nem volt elterjedt. Kellenének megfelelő metaadat-készítő programok.
Magyarország a MICHAELPlus projektben
Európában igény van arra, hogy a nemzeti kulturális örökséget más országokkal is megismertessék, ennek érdekében közös adatbázisokat építenek, hogy e kontinens kultúráját reprezentálják (pl. Europeana). Ez a nemzetközi dokumentumcserét is elősegíti. Magyarország 2006-ban csatlakozott az Európai Bizottság MICHAEL (Multilingual Inventory of Cultural Heritage in Europe) projektjéhez, a MICHAELPlus keretében. Ez a projekt az európai kultúra értékeit kívánja bemutatni, és igyekszik egységes formában elérhetővé tenni az európai kulturális gyűjtemények leíró adatait. Magyarországon az NDA (Nemzeti Digitális Adattár) gondozza a MICHAELPlus projektet. (Más nemzetközi szolgáltatások: Eurpeana, TEL (The European Library), MINERVA.)
A digitalizálás kérdései
A digitalizálás számos kérdést és problémát vet fel, amire esetleg még a szakemberek sincsenek felkészülve. "A digitalizálás során dönteni kell prioritásokról, az alkalmazott technológiáról, a források előteremtéséről, a formátumokról és sok más kérdésről." (Mit digitalizáljunk, miért, kinek, mennyit, hol és milyen formában tegyük hozzáférhetővé? Milyen technológiákat, eszközöket alkalmazzunk? Mi a teendő a digitalizálásra szánt dokumentumokkal? Milyen formátumo(ka)t használjunk? Hogyan szolgáltassuk az anyagot? Mit és hogyan használnak az olvasók? Mindemellett nagyon fontos a szerzői jog figyelembe vétele is.)
Ma - mindezek ellenére - csak kevés dokumentumot lehet elektronikusan is elérni, ráadásul "nincs olyan adatbázis, amely összesítené és átláthatóvá tenné a magyar digitális közvagyont". Ezért tervezik az Országos Digitalizálási Kataszter létrehozását. [2010-es információ] (Arról nem találtam adatot, hogy ez a projekt egyáltalán kezdetét vette-e.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése