A félév során vizsgált információs társadalom fogalma igen sokrétű, több oldalról megközelíthető. A Wikipédia szerint az információ előállítását, elosztását, terjesztését, használatát és kezelését takarja, mely egyben jelentős gazdasági, politikai és kulturális tevékenység is. Beszélhetünk a fogalommal kapcsolatban az információs és kommunikációs technológiák forradalmáról, az ipari társadalmat felváltó korszakváltásról vagy a nagy ívű fejlesztési programokról, de a gazdasági szolgáltatásokról is, csakúgy, mint az internet szerepéről.
Pintér Róbert szerint négyféleképpen definiálhatjuk az információs társadalmat. Természetesen ezek nem élesen elkülöníthetőek, vannak átfedések közöttük.
Elsőként technológiai értelemben, az információval és tudással végzett műveletek és az ezekhez kapcsolódó infokommunikációs eszközök állnak az információs társadalom középpontjában. Ezek a mindennapok alapvető eszközeivé váltak. Napjainkban komoly pénzeket áldoznak a különböző informatikai fejlesztésekre, hiszen azoknak vonzóvá kell válniuk a különböző felhasználói csoportok számára. Az pedig kifejezetten nagy kihívást jelent, hogy a professzionális felhasználóktól a digitálisan írástudatlanokig a társadalom teljes spektrumát átfogóan elérjék ezek a fejlesztések.
Nagy szerepe van ebben az oktatásnak, hiszen ki kell alakítani az új eszközök használatához szükséges készségeket, melyek az új gazdaságban és társadalomban való részvételhez elengedhetetlenek. Éppen ezért szükséges a hazai stratégia kiépítése, így a 2007-2013-ra vonatkozó Nemzeti Fejlesztési Terv kiemelten kezeli az aktív társadalom, ezen belül az élethosszig tartó tanulás és az információs társadalom közötti összefüggés megteremtését.
Az mindenki számára világos, hogy az információs társadalom csupán a digitális esélyegyenlőség megteremtése révén alakulhat ki. Ezért is foglalkoztam olyan témával a szemlézett cikkek esetében, mint az infrastruktúra-fejlesztések. Ebbe a kategóriába soroltam mind a kormányzati informatikai rendszerek, mind a Sulinet programban részt vevő iskolák gépparkjának modernizálását taglaló írásokat.
Fontos aspektus a számítástechnikai esélyegyenlőség megteremtésében a terület akadálymentesítése. A látássérültek és halláskárosultak informatikai eszközeinek technológiai fejlesztése hazánkban a szemlézett cikk alapján megrekedni látszik az utóbbi időben. Helyettük inkább a különféle applikációk fejlesztése folyik, megkönnyítve a hátrányos helyzetű felhasználók életét.
Továbbá olyan cikkek tematikáját vizsgáltam, mint az okostelefonok sokszínű alkalmazási területeinek fejlődése (mobilpénztárca-üzemmód), a televízió szerepének folyamatos átalakulása, a tartalomszolgáltatás flexibilitásának elterjedése, a hétköznapokban működő vagy éppen nem működő utas tájékoztató rendszer.
A második definíció társadalmi értelemben vizsgálódik. A hálózati társadalom és a hálózati gazdaság kialakulása, a közösségiség, a folyamatos adaptáció, az újfajta egyenlőtlenségek és a globalizáció jellemzik ezt a tematikát. Olyan cikkek tartoznak ebbe a körbe, mint a közösségi vásárlás terjedése Magyarországon, új cégek megjelenése ebben az üzletágban. Az online áruházak kapcsán a felmérések dinamikus forgalomnövekedésről tanúskodnak hazánkban is, azonban hátráltatja a folyamatot, hogy a magyar internetezők többsége még mindig nem kíván élni az elektronikus vásárlás lehetőségével. De nem szabad figyelmen kívül hagyni a közösségiség alakulásának kérdéskörét. Az olyan témák, mint a Facebook-használat módjai és annak következményei a felhasználókra, vagy a cyberbullying jelensége inkább a negatív oldalra hívják fel a figyelmet. De akad ellenpélda is, a Nosalty webszakácskönyv jelentősége a pozitív közösségformálásban ragadható meg.
A hálózati társadalom témakörébe soroltam a virtuális térbe költöző múzeumokról szóló írást és a felhőkbe emelkedett egyetemek jelenségét. Hiszen a Web 2.0 digitális bennszülöttei nemcsak információkat keresnek a neten, hanem maguk is tartalomszolgáltatókká lesznek. Az interaktivitás terei és eszközei új szintekre léptek, határtalanná bővültek. Hiszen ezek a cikkek arra utalnak, hogy a személyes jelenlét nem feltétel, online módon vehetünk részt ezekben az élményekben.
A harmadik információs társadalom fogalom a fejlesztési narratíva értelmében utal egy korszak- és paradigmaváltásra, egy megújuló gondolkodásmód térhódítására. Az olyan eszmei átalakulás kérdéseit számítom ide, mint a hírportálokon megjelenő kommentek jogi szabályozása, hiszen ez egy olyan ingoványos terület, amelyen még az Uniós szabályozás is gyerekcipőben jár.
Pintér Róbert szerint négyféleképpen definiálhatjuk az információs társadalmat. Természetesen ezek nem élesen elkülöníthetőek, vannak átfedések közöttük.
Elsőként technológiai értelemben, az információval és tudással végzett műveletek és az ezekhez kapcsolódó infokommunikációs eszközök állnak az információs társadalom középpontjában. Ezek a mindennapok alapvető eszközeivé váltak. Napjainkban komoly pénzeket áldoznak a különböző informatikai fejlesztésekre, hiszen azoknak vonzóvá kell válniuk a különböző felhasználói csoportok számára. Az pedig kifejezetten nagy kihívást jelent, hogy a professzionális felhasználóktól a digitálisan írástudatlanokig a társadalom teljes spektrumát átfogóan elérjék ezek a fejlesztések.
Nagy szerepe van ebben az oktatásnak, hiszen ki kell alakítani az új eszközök használatához szükséges készségeket, melyek az új gazdaságban és társadalomban való részvételhez elengedhetetlenek. Éppen ezért szükséges a hazai stratégia kiépítése, így a 2007-2013-ra vonatkozó Nemzeti Fejlesztési Terv kiemelten kezeli az aktív társadalom, ezen belül az élethosszig tartó tanulás és az információs társadalom közötti összefüggés megteremtését.
Az mindenki számára világos, hogy az információs társadalom csupán a digitális esélyegyenlőség megteremtése révén alakulhat ki. Ezért is foglalkoztam olyan témával a szemlézett cikkek esetében, mint az infrastruktúra-fejlesztések. Ebbe a kategóriába soroltam mind a kormányzati informatikai rendszerek, mind a Sulinet programban részt vevő iskolák gépparkjának modernizálását taglaló írásokat.
Fontos aspektus a számítástechnikai esélyegyenlőség megteremtésében a terület akadálymentesítése. A látássérültek és halláskárosultak informatikai eszközeinek technológiai fejlesztése hazánkban a szemlézett cikk alapján megrekedni látszik az utóbbi időben. Helyettük inkább a különféle applikációk fejlesztése folyik, megkönnyítve a hátrányos helyzetű felhasználók életét.
Továbbá olyan cikkek tematikáját vizsgáltam, mint az okostelefonok sokszínű alkalmazási területeinek fejlődése (mobilpénztárca-üzemmód), a televízió szerepének folyamatos átalakulása, a tartalomszolgáltatás flexibilitásának elterjedése, a hétköznapokban működő vagy éppen nem működő utas tájékoztató rendszer.
A második definíció társadalmi értelemben vizsgálódik. A hálózati társadalom és a hálózati gazdaság kialakulása, a közösségiség, a folyamatos adaptáció, az újfajta egyenlőtlenségek és a globalizáció jellemzik ezt a tematikát. Olyan cikkek tartoznak ebbe a körbe, mint a közösségi vásárlás terjedése Magyarországon, új cégek megjelenése ebben az üzletágban. Az online áruházak kapcsán a felmérések dinamikus forgalomnövekedésről tanúskodnak hazánkban is, azonban hátráltatja a folyamatot, hogy a magyar internetezők többsége még mindig nem kíván élni az elektronikus vásárlás lehetőségével. De nem szabad figyelmen kívül hagyni a közösségiség alakulásának kérdéskörét. Az olyan témák, mint a Facebook-használat módjai és annak következményei a felhasználókra, vagy a cyberbullying jelensége inkább a negatív oldalra hívják fel a figyelmet. De akad ellenpélda is, a Nosalty webszakácskönyv jelentősége a pozitív közösségformálásban ragadható meg.
A hálózati társadalom témakörébe soroltam a virtuális térbe költöző múzeumokról szóló írást és a felhőkbe emelkedett egyetemek jelenségét. Hiszen a Web 2.0 digitális bennszülöttei nemcsak információkat keresnek a neten, hanem maguk is tartalomszolgáltatókká lesznek. Az interaktivitás terei és eszközei új szintekre léptek, határtalanná bővültek. Hiszen ezek a cikkek arra utalnak, hogy a személyes jelenlét nem feltétel, online módon vehetünk részt ezekben az élményekben.
A harmadik információs társadalom fogalom a fejlesztési narratíva értelmében utal egy korszak- és paradigmaváltásra, egy megújuló gondolkodásmód térhódítására. Az olyan eszmei átalakulás kérdéseit számítom ide, mint a hírportálokon megjelenő kommentek jogi szabályozása, hiszen ez egy olyan ingoványos terület, amelyen még az Uniós szabályozás is gyerekcipőben jár.
Végül, negyedikként az információs társadalom, mint a tudományos vizsgálat tárgya is megjelenik. Olyan cikkeket sorolnék ebbe a kategóriába, mint a közösségi vásárlások statisztikájának elemzése, vagy az olyan felmérések, melyek az internethasználók körében kérdeznek rá olyan aktuális kérdésekre, mint a megfigyelés vagy kémkedés.
PintérRóbert: Az információs társadalom. Az elmélettől a politikai gyakorlatig
Dancsó Tünde: Az információs és kommunikációs technológia fejlesztésének irányvonalai a hazai oktatási stratégiákban
A magyar információs társadalom fejlődése az elmúlt tíz évben: intézményépítés, inf rastruktúrafejlesztés és kultúraváltás
Tóth Péter: Magyar települések az információs társadalomban
http://infoter.blog.hu/2011/05/09/kell_e_nekunk_informacios_tarsadalom
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése