A fájlcsere jelene

Az internetes fájlcsere világában a fájlmegosztás két nagy csoportja bontható. Az egyik, amikor van egy központi szerver és innen tölthető le a tartalom. Ilyen például, amikor egy weboldalról indítja el a letöltést a felhasználó. A másik lehetőség, amikor a fájlt birtokoló felhasználók egymás között tudnak adatokat cserélni. Ennek az egyik előnye, hogy minél többen osztanak meg egy adott fájlt, annál gyorsabban lehet azt letölteni. Az ilyen típusú internetes fájlcsere (P2P) története kezdete 1999-ben kezdődött a Napsterrel, majd folytatódott a Gnutella-val, ami végül a BitTorrenttel érte el a csúcspontját.

2000 és 2011 között a legelterjedtebb fájlmegosztás a központi szerver alapú volt, mert egyszerű volt és különösebb hozzáértést nem igényelt. Elég volt a letöltés gombra kattintani. Továbbá az illegális tartalmak először itt jelentek meg, ezen kívül egyes oldalakon pénzt is lehetet vele keresni. A legnépszerűbb fájlmegosztással pénzt kereső weboldal volt a Megaupload.com (2011.01.19-én leállította az FBI), ami pánikszerűen magával rántotta a többi ilyen típusú weboldalt is. Ekkor a Filesonic, FileServe, Wupload, FileJungle, VideoZer, VideoBB stb. (2011.01.24-én korlátozták a feltöltött fájlokhoz való hozzáférést, majd január végig mind megszűntek) is (le)lépett. A Hotfile.com átalakította a rendszerét, de 2013.12.03-án ők is bezártak. Ezzel a gyengélkedő P2P alapú torrentnek egy akkora lökést adtak, hogy jelenleg is ez a legnépszerűbb fájlmegosztási forma, legalábbis Európában.

A Megaupload.com bezárása után a megmaradt fájlcserélő oldalak profilt váltottak. Többségük, a 2010-ben fejlődésnek indult felhőszolgáltatássá alakult át pl.: rapidshare.com, mediafire.com.

A felhőszolgáltatások jelene

A számítástechnikában a felhő alapú adattárolás azt jelenti, hogy a felhasználó az állományokat fizikailag nem a saját számítógépén tárolja, hanem az interneten, valahol egy szerveren vagy több szerveren. A felhasználó a pontos helyét nem tudja, ezért azt szokták mondani, hogy a fájlok „valahol” a felhőben vannak. A fájlokat a felhasználó úgy érheti el, hogy készít egy azonosítót. Az azonosítóhoz általában jár valamennyi ingyen tárhely is. A Web 2.0-nak köszönhetően a felhőszolgáltatást nyújtó weboldalra bejelentkezve a felhasználó az egyszerű fogd és vidd módszerrel feltöltheti a fájlokat. Ezekre aztán jogosultságokat állíthat be, hogy ki férhet hozzá, illetve mit tehet az adott fájlal. Érdekesség, hogy míg a Windows operációs rendszerben megosztást csak mappákra állíthatunk be, addig itt akár minden egyes fájlra külön jogosultságot rendelhetünk hozzá (pl.: Skydrive). Az adatokhoz kezdetben a böngészőn keresztül lehetett hozzáférni, de egyre több szolgáltató készíti el a felhőszolgáltatáshoz hozzáférő alkalmazását asztali számítógépre és a különböző okostelefon operációs rendszerekhez pl.: Android, iOS, Windows Phone.

Jelenleg a legismertebb felhőszolgáltatók a Box.com, Dropbox, iCloud, Google Drive, Skydrive. Ezek a cégek, ingyen kínálnak bizonyos méretű tárhelyet. Ha ez nem lenne elég, akkor minimális összegért nagyobb tárhelyet is vehetünk magunknak.

Forrás: http://www.renovodata.com/

Na, de mire jó a felhő alapú adattárolás? Először is, mivel bárhonnan hozzáférhető - ahol persze van internet - kiválthatja a CD-s, DVD-s, pendriveos adathurcolászást. Nem kell várni a letöltések elindításához. Elég egyszer feltöltenünk és bármennyi ismerősünkkel/kollégánkkal megoszthatjuk. Szinte 100%-os a rendelkezésre álló idő, így a fájlok mindig elérhetők. Használható biztonsági mentéshez. Sőt, mivel egyre több oldal kínál a legelterjedtebb fájltípusokhoz szerkesztőprogramot is, így az otthon félbehagyott dolgozatunkat/munkánkat a városi forgalomban, a buszon vagy a villamoson is folytathatjuk egy tábla PC-vel vagy okostelefonnal. Ha pedig ez nem lenne elég, akkor még egy plusz funkció: ingyen dolgozhatunk csoportban! Ugyanis a fájlokat egyszerre, valós időben több felhasználó is szerkeszteti. De ez már inkább a felhő alapúszámítástechnikába tartozik (cloud computing). A felhő alapú számítástechnika típusai:

• Szoftver szolgáltatás (Software as a Service) pl.: Google Docs, Microsoft Web App.
• Platform szolgáltatás (Platform as a Service) pl.: Google App Engine.
• Infrastruktúra szolgáltatás (Infrastructure as a Service) pl.: : Amazon EC2.

Tipp! Ha nem lenne elég az ingyenes tárhely, akkor regisztráljunk be más felhőszolgáltatásra is, hiszen ingyen van és legális J Akinek így se lenne az elég a hely, az használja a http://www.weiyun.com kínai oldalt 10 TB ajándék tárhelyével. (Kár keresni az angol felületet, mert nincs.)

Az adatfolyamként továbbított média története

         Bár korábban is létezett az adatfolyamként továbbított tartalom (streaming media), elterjedni csak az utóbbi években kezdett. Ennek legfőbb oka az volt, hogy a felhasználók részéről nem állt rendelkezésre a megfelelő sávszélesség. A nagyobb probléma viszont az volt, hogy nem sok olyan oldal akadt, aki ki tudta volna szolgálni a tömegek igényét. Az első nagyobb áttörést a 2005-ben alapított, majd 2006-ban a Google által felvásárolt Youtube érte el, de ők sem azonnal, annak ellenére, hogy becslések szerint már 2007-ben nagyobb sávszélességgel használt az oldal, mint a 2000-es évek elején az egész internet.

             A streaming mediában a 2010-es év hozott jelentős változást. A Netflix ekkor választotta szét a fizikai DVD eladásokat az online nézhető filmektől, mert annyira megugrott az érdeklődés az online nézhető filmek, sorozatok iránt.

Forrás: http://www.broadbandbuyer.co.uk

Az adatfolyamként továbbított média jelene

Ha valaki most, 2013-ban amerikai állampolgárú – vagy proxy szerveren keresztül „elhiteti”, hogy az Amerikai Egyesült Államokban él – akkor rengeteg lehetősége van ingyen és legálisan sorozatokat és filmeket néznie. Mivel a stream média egy összefoglaló elnevezés, az ilyen típusú szolgáltatásokra a helyes megnevezés a Videoon Demand (VOD).  „A legszűkebb értelmezés szerint olyan videó kölcsönzési szolgáltatásról van szó, amelyet elektronikus felületen lehet elérni, s amelynek használatával filmek és sorozatok tekinthetők meg.” A legnépszerűbb ilyen oldalak a Dramafever, Hulu, NetFlix, Viki.com. Mivel a tartalomszolgáltatóknak is valamiből fent kell tartaniuk magukat, így a műsort tíz percenkét néhány perces reklámok szakítják. Amiktől persze megszabadulhatunk, ha előfizetünk prémium, azaz a reklámmentes szolgáltatásra. Jelenleg három típusát különböztetjük meg a VOD-nak:

• PPV (Pay per View) – Ha valamit meg akarunk nézni azért egyszeri díjat kell fizetnünk.
• SVOD (Subscription Video on Demand) – Általában havi előfizetési díjért cserébe a teljes online tárolt filmekhez és sorozatokhoz hozzáférhetünk.
•  FOD (free on demand) – Ingyenes nézhetők meg a filmek, sorozatok, de reklámokat tartalmaznak.

A legelterjedtebb szolgáltatás a tengerentúlon a SVOD és FOD. Hazánkban hasonló kezdeményezésűek az online videótékák, amik PPV alapúak pl.: http://www.t-home.hu/lakossagi/tv/videoteka Havi 2 film mindössze 850Ft vagy havi 5 film 1690Ft. Összehasonlításként az Hulu-nál 7.99$-ért (~1800 Ft) annyi filmet nézhetünk meg amennyit akarunk. A kínálat mennyiségéről pedig akkor még nem is beszéltünk.

Fontos, hogy a VOD-on keresztül megtekintett filmek nem kerülnek a néző vagy előfizető tulajdonába, mert csak a megtekintési jogot kapja meg.

A BitTorrent jelene

Végére maradt a BitTorrent, ami valahogy mindig az illegális letöltés szinonimájaként él a köztudatban. Pedig ez koránt sincs így, hiszen ez egy P2P alapú fájlcserélő szolgáltatás, amit sokan használnak legális letöltésre is. Sőt, vannak erre kifejezetten szakosodott oldalak is pl.: http://www.publicdomaintorrents.info/, http://bt.etree.org/, http://vodo.net/films/, http://www.legittorrents.info, http://www.clearbits.net/.

Forrás: http://news.cnet.com

A Torrent ereje a mai napig abban rejlik, hogy nagyon sok ritkaság, „régiség” elérhető. Továbbá, a többi vizsgált szolgáltatással ellentétben nincs központi szerver. S ez miért jó? Ha leállítanak, megszűntetnek, bezárnak vagy törölnek egy fájlcserélő oldalt, felhőszolgáltatót, online filmnéző oldalt akkor a rajta tárolt összes tartalom nagy valószínűséggel megsemmisül. Pl.: www.megaupload.com - leállították, www.nirvanix.com – 7 év után megszűnt a felhőszolgáltató.

A zárt, magyar Torrent trackerekről 2013 áprilisáig készítettek is felméréseket, amit itt lehet megtekinteni. A felméréseket végig olvasva egy érdekes jelenségre hívnám fel a figyelmet. A magyar háztartásokban internetre előfizetők számára (2,3 millió) és csak az nCore oldalán jelenlévő felhasználók számára (0,5 millió). Ezek alapján talán érthető, hogy mért van még minidig mindenki a rács innenső oldalán.

A jövő fájlcseréje

Mivel van igény a legális, ingyenes, nagyon olcsó tartalmakra így valószínűleg még növekedni fog ez a piac, elsősorban Nyugat-Európában. Kelet-Európában is meg fogják vetni ezen szolgáltatások a lábukat, de nagy valószínűséggel az illegális fájlcsere marad előtérben, mert a felhasználók többsége zárt torrent oldalakon él és már hozzászokott az ingyen tartalomhoz. Ha nagyon olcsó, akkor úgy is megveszi majd valaki és megosztja másokkal, ha nagyon drága, akkor meg annyi pénzt nem ad érte, mert úgyis felrakják. Sokan úgy gondolják, hogy ez „Keletnek” azért jár, mert mindig csak a Nyugatot akarja beérni az életszínvonalban, de mi mivel nem sikerül, legalább a szórakozás legyen mindenkinek ingyen.

A jövő zenéje ezen kívül még az intelligens eszközök közötti fájl- és adatcsere. Ez egy nagyon érdekes és futurisztikus téma még, hogy minden eszközünk tudna kommunikálni egymással, de már jó úton haladunk a megvalósítása felé. A következő videó ezt mutatja be. Remélem, ez jobban megvalósul, mint a 2015-re ígért légdeszka, vagy a Nike önbefűző cipője.

Egyéb, a szövegben nem linkelt felhasznált források:
http://nmhh.hu/
http://www.gvh.hu
http://en.wikipedia.org/wiki/Megaupload_legal_case