A Sharing Economy Magyarországon

A Sharing Economy kezdetben csak néhány iparágban volt jelen (pl. közlekedés). Mára azonban a felhasználási területek száma megsokszorozódott: pénzügy, logisztika vagy az egészségügy terén is léteznek a Sharing Economy modelljére épülő szolgáltatások.
A Sharing Economy pontos definíciójával kapcsolatban máig nincs egyetértés a szakértők körében. Különböző kifejezések (collaborative economy, collaborative consumption, peer economy, sharing economy...) élnek egymással párhuzamosan, melyek mind-mind más nézőpontból tekintenek a közösségi gazdaság modelljére. – olvashato a magyar Sharing Economy Szövetség oldalán.

A Sharing Economy Szövetség

Az internet és az okos eszközök terjedésének köszönhetően egyre többet hallani egy teljesen új vállalkozási modellről, a sharing economy, magyarul közösségi gazdaságról. Az Uber, Airbnb vagy Waze neve szinte mindenkinek ismerősen cseng, de azt kevesebben tudják, hogy hazánkban is tucatnyi hasonló elven működő startup céget indítottak már. A frissen alapított magyar Sharing Economy Szövetség fő célja lehetővé tenni, hogy a közösségi gazdaság szereplői jogszerűen és kiszámítható szabályok szerint tudjanak működni.
Az Uber ellentmondásos magyarországi története közismert és jól rámutat a területtel kapcsolatos szabályozás kialakításának szükségességére. Hazánkban is gombamód szaporodnak ugyanis a közösségi gazdasági modellre alapuló vállalkozások, melyek már számos iparágban, a közlekedésen kívül például a logisztika, a pénzügy, vagy a mezőgazdaság terén nyújtanak szolgáltatásokat.
A közösségi gazdasági modellen alapuló vállalkozások lényege leegyszerűsítve, hogy magányszemélyek meglévő felesleges erőforrásaira építenek üzletet és/vagy közösséget. Így működik a városi közlekedést támogató Waze vagy éppen a Járókelő.hu, de említhetnénk a hazai kezdeményezésű PickItApp közösségi futárt vagy a miutcank.hu-t, a kölcsönözhető eszközök online piacterét is.
A magyar Sharing Economy Szövetséget hat hazai vállalkozás – a közösségi irodákat működtető LOFFICE, az Oszkár telekocsi szolgáltatás, a Rukkola.hu online könyvcserélő platform, az online fizetési megoldást biztosító Barion, a Tickething online jegypiactér, és a Zöldségközösség.hu közösségi mezőgazdasági szolgáltató vezetői alapították.
A szövetség célja, hogy elősegítse a közösségi gazdaság hazai fejlődését, támogassa a hazai közösségi szolgáltató vállalkozások működését, illetve a megfelelő szabályozási környezet kialakítását. Fontos cél továbbá a közösségi gazdaság modell működésének és előnyeinek bemutatása a jelen és a jövő generációi számára. A szervezet továbbá aktív szerepet kíván betölteni a digitális kompetenciák és a pénzügyi kultúra fejlesztésében is.
A sharing economy szerepe utazásaink során

Az Internet megkönnyíti az utazásokat a rendelkezésre álló információnak köszönhetően, a sharing economy pedig alapvető szerepet játszik a költségkímélő megoldások területén. A közösségi hálózatok összekapcsolják az embereket egymással, lehetőségeket teremtenek, hogy az utazás még kielégítőbb élménnyé váljon.
A sharing economy mindenképpen megváltoztatja az utazási szokásokat azáltal, hogy megteremti azt a lehetőséget az utazók számára, hogy személyre szabott szolgáltatásokat vegyenek igénybe helyiektől, alacsonyabb áron. Nemcsak könnyebbé teszi egy út megtervezését vagy a költségek csökkentését, de arra is lehetőséget teremt, hogy az utazó olyan közösségekhez csatlakozzon, melynek tagjai hajlandóak a világot felfedezni és tartalmasan élni.

Sharing Economy: a szabályozás alapvető fontosságú

Mindenki egyetért abban, hogy a közösségi gazdálkodási tevékenység szabályozása mind Magyarországon, mind Európában alapvető fontosságú. Az uniós jogszabályok és a magyarországi törvények természetesen vonatkoznak a sharing economy elvein működő cégekre is, mégis vannak olyan területek, ahol a szabályozóknak még nem sikerült csatlakozni a fejlődés üteméhez. Legyen szó adójogi, versenyjogi, fogyasztóvédelmi vagy munkajogi kérdésekről a szabályozás nem halogatható tovább.
Az Európai Bizottság által kiadott "A közösségi gazdaságra vonatkozó európai menetrend" című közlemény iránymutatást ad arra vonatkozóan hogyan kell alkalmazni a már érvényben lévő uniós jogszabályokat a közösségi gazdálkodásban, elősegíti az új üzleti modellek kiegyensúlyozott, fenntartható fejlesztését. A Bizottság ennek az iránymutatásnak a figyelembevételével kéri a tagállamoktól saját szabályozásuk megalkotását.
Egyelőre azonban az tapasztalható a tagállamok körében, hogy tiltás, figyelmeztetés, kritizálás van, de jól átgondolt és kidolgozott szabályozás nincsen, pedig égető szükség lenne rá leginkább adóügyi kérdésekben, hogy a későbbiekben elkerülhetőek legyenek az olyan botrányok, melyek az Uber és az Airbnb nevével kapcsolatban folyamatosan felmerülnek.
Érthető, hogy az állam azt szeretné, hogy a sharing economy cégek is adózzanak forgalmuk után, továbbá ellenőrizni szeretnék a hagyományostól eltérő kifizetéseket is. A legnagyobb problémát leginkább az okozza, hogy a bevételek sokszor egy távoli országban bejegyzett cég bankszámláján landolnak, adófizetés teljesítése nélkül.
Az Uber vagy az Airbnb nagyon jól példázza az adófizetési fegyelem hiányát, de ebből természetesen nem szabad azt a téves következtetést levonni, hogy az egész ágazatban ez a trend uralkodik. Mégis inkább hatékonyabb és az egész gazdaság érdeke lenne egy átlátható szabályozás kidolgozása.