Sharing economy Magyarországon

Néhány éve az internet elterjedésének köszönhetően  sok olyan cég jött létre (főleg városokban), amelyek lényege, hogy az egymás közelében lakók megoszthassák egymással azokat a dolgokat, amelyekre egyébként csak időnként van szükségük. Persze, ez működött már az internet előtt is, de akkor ehhez még személyes ismeretségre volt szükség. Ma, az internet korában ez nagyságrendekkel könnyebb lett. Megosztani tulajdonképpen bármit lehet, például valamilyen eszközt: ütvefúrót, fűnyírót, akkutöltőt, bikakábelt stb., de akár autót, nyaralót vagy lakást is. A megosztás terjedésének alapja, hogy egyre többen realizálják a tulajdonlás és használat közötti különbséget: lehet, hogy nem feltétlenül egy fúrógépre van szükségem, hanem egy lyukra a falban?! Ebből kifejlődve profitorientált vállalkozásként az Uber vagy az Airbnb rendkívüli nemzetközi sikert ért el. Sok ilyen kezdeményezés megmaradt azonban nonprofit szervezetnek - egy adott település vagy közösség segítésére, vagy valamilyen közös érték létrehozatalára (pl. környezetvédelem, szegényel, rászorulók támogatása) összpontosítva.

"Sharing economy - minek nevezzelek?" 

Ezt a címet Urbán László közgazdásztól vettem kölcsön, aki a hvg.hu 2017. augusztus 30-ai cikkében remekül összefoglalta, mit is kell(ene) tudni erről. Szerinte a magyar elnevezés (a szöveghű fordítás : 'közösségi gazdaság', hibás, mert a fogalom éppen ennek ellenkezőjét jelenti: az egyén szintjére lebontott gazdálkodási modellt. A közgazdász két csoportra (profitorientált és nonprofit) osztja a különböző cégeket, amelyek azon alapulnak, hogy bizonyos eszközöket -akár autókat vagy lakásokat is- megosszanak az emberek. Azonban mindkét csoport vállalkozásainak az alapját az internetes információs felület adja, ezen keresztül válnak hozzáférhetővé a szükséges adatok, és állnak a felhasználók rendelkezésére.

Autómegosztás

Kicsiben ezt már 4-5 éve feltaláltuk, amikor a környéken lakó másik két családdal összefogva megbeszéltük, hogy az összesen 4 gyereket hetenkénti váltásban mindig másik szülő szedi össze és fuvarozza el az iskolába. Ezzel egy családra csak háromhetente került sor, nem kellett minden reggel három autóval araszolni a forgalomban. Ez a rendszer évekig (amíg a gyerekek ugyanabba az iskolába jártak, és amíg már önállóan nem közlekedtek) remekül bevált. Tulajdonképpen ugyanezen az elven működik a magyar Oszkár. Ha valaki autóval megy valahová, az Oszkáron keresztül meghirdetheti az üres helyeket, némi pénzt is kap érte (benzinköltség, autópálya stb.), de a viteldíj még így is jóval olcsóbb szokott lenni, mint a vonat, menetrend szerinti busz, vagy mintha egyedül kellene autóznia. Az internetes felületen be lehet írni, mikor, honnan, hová készül az ember, és látja a lehetőségeket, válogathat, akár a visszajelzések alapján is. Külföldre is lehet így menni, és az utazás után visszajelzést lehet írni a sofőrről. Akár csomagot, kisállatot is lehet így szállítani, vagy küldeni. Ennek a cégnek a nemzetközi megfelelője a BlaBlaCar, aminek már létezik a magyarországi tagközössége is.

Közösségi bicikli

Budapesten már mindenki ismeri a Bubit - teljes nevén MOL Bubi közbringarendszer, amely 2014 óta vehető igénybe. Új közlekedési lehetőség Budapesten, mely. 124 gyűjtőállomásból és 1486 kerékpárból áll, célja pedig, hogy egyre többen válasszák rövid városi utazásaikhoz alternatívaként a biciklit. (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy Párizsban a 'Vélib' rendszer 2007 óta működik, 1800 állomással és több, mint 20.000 biciklivel -sőt: gyerekeknek is elérhető!)

Közösségi autó
Tudta Ön, hogy egy átlagos autó ideje 95 %-át kihasználatlanul tölti? A lakosság jelentős részének nincs szüksége az autójára napi rendszerességgel. Micsoda pazarlás! Milyen drága egy autó megvétele, majd a fenntartása! 
A fentiek tudatában, ha figyelembe vesszük az autófenntartással járó jelentős költségeket jó megoldásnak tűnik a közösségi autómegosztás, amely már Magyarországon is elérhető: a Bee Rides, az elektromos autókat kínáló Green Go vagy az Avalon Car Sharing-

Kanapészörf

Szintén egyik előző cikkemben már említettem ezt az érdekes lehetőséget: ez nem kerül pénzbe, az internetes felületen kikereshető, mikor, ki, hol szeretne megszállni és persze fordítva is működik, ha valaki nem utazik, de szívesen adná kölcsön a kanapéját, akár azért, hogy nyelvet gyakoroljon a vendéggel, vagy, hogy így, otthon maradva 'lásson világot', kommunikáljon külföldiekkel.

Szociális funkciók - Családsegítés

Erre is sokféle lehetőség kínálkozik. Az ilyen szerveződések legtöbbször alapítványi keretben működnek. Az egyik ilyen például az Otthon segítünk. Ez önkéntesek segítségével azoknak a kisgyermekes családoknak segít, amelyeknek nem állnak rendelkezésére nagyszülők, segítő rokonok. Összehozza a ráérő, segítőkész pótnagyikat az időhiányos fiatal szülőkkel, és így mindenki jól jár.

Szociális funkciók - Szegények, rászorulók segítése

Ilyen kezdeményezés az adománybolt-hálózat. Ennek az a lényege, hogy az adományozók felajánlják (beviszik a boltba) az általuk már nem használt, de másnak még hasznos tárgyakat, ruhaneműket, eszközöket. A boltban vásárolók pedig jóval a piaci ár alatt, kedvező áron juthatnak ezekhez hozzá.

Szociális funkciók - Közösségi kertek

Ezek eredete még a II. világháborús Angliából ered, ahol az élelmiszerhiány enyhítésére hozták létre a parkokból kialakított konyhakerteket. Magyarországon  a városi kertészkedés élménye  mellett fontos a közösségépítés, a városi, sokszor sivár környezet javítása. A városi gyerekek számára felbecsülhetetlen az, amikor a saját maguk által ültetett, locsolt, szüretelt zöldséget, gyümölcsöt ehetik. Sok helyen a közeli iskolák tanulóinak kihelyezett biológiaórákat is tartanak a kertekben.

Szociális funkciók - Önkéntes munka

Az önkéntes munka mások által ki nem kényszerített, el nem rendelt, nem kötelező, kifejezetten személyes akaratból született, közvetlen anyagi haszonnal nem járó tevékenység mások számára, amelyért az önkéntes munkát végző személy nem vár ellenszolgáltatást, viszonzást... (Wikipédia). Eleinte bizony furcsán néztek arra, aki szívesen dolgozott bármilyen területen - ingyen. Ma szerencsére már másképp van, sőt! A lehetőségek széles tárháza áll rendelkezésére annak, aki szívesen végezne a közösség érdekében önkéntes munkát.
Lehet például a kórházban fekvő gyerekeket segíteni a tanulásban, vagy mesét olvasni nekik, állatvédelmi, állatmentő területen dolgozni, hátrányos helyzetű gyerekeken segíteni, karitatív munkát, akár ételosztást végezni,  állatkertben dolgozni, házat építenivagy hajléktalanokat segíteni. Külföldön tanulni és/vagy itthon külföldi diákokat fogadni, vagy akár külföldön önkénteskedni. A lehetőségek száma tulajdonképpen végtelen, mindenki találhat kedvének, érdeklődésének megfelelőt.

Egy környéken élők szerveződései
Sokszor a közös lakóhely köti össze az embereket. Erre is sok internetes közösség jött létre, az én közvetlen környezetemből most csak kettőt emelek ki: az egyik a Facebookos Gazdagrét közösség, amely szigorúan politikamentesnek deklarálja magát, de nagyon hasznos például a "gazdagréti szakik" feltöltött és rendszeresen frissített dokumentumuk, ahol a legkülönbözőbb, a használók által már lecsekkolt és így általuk ajánlott szakemberek elérhetőségei találhatók. Megtudhatjuk, melyik gyógyszertár van nyitva vasárnap is, miért szirénáztak szombat este a tűzoltók, vagy hogy mikor van a termelői piac. A másik ilyen pedig a Miutcánk.hu, amely egy lokális közösségi oldal, ahol a lakcímmel való bejelentkezés után megadhatjuk az érdeklődésünket, vagy hogy milyen eszközöket tudunk igény esetén kölcsön adni. Felfedezhetjük, hogy a szomszédban kik laknak, ki keres jógaórát vagy kölcsön létrát, esetleg közös kutyasétáltatáshoz sétálótársat.

Közösségi műhelyek

Ma egyre jobban terjed a DIY (Do It Yourself)- Csináld magad! - mozgalom. Ehhez nyújtanak főleg városiaknak segítséget- nem kell műhelyt bérelni, drága szerszámokat megvásárolni, a saját lakást felforgatni, ehelyett olyan közösségi tereket hoznak létre, ahol például barkácsolni lehet, és ehhez egyébként költségigényes műhelyt, szerszámokat és szakértő segítséget biztosítanak. Már régebb óta működik Budapesten a Made by you, ahol kerámiákat festhetünk, amelyeket aztán kiégetnek. Vagy a Technika Közösségi Barkácsműhely, amely tulajdonképpen egy közösségi asztalosműhely. A legújabb pedig a közösségi varroda, ahol négy varrógép és a szükséges eszközök állnak rendelkezésre.

Közösségi irodák
Ez is főleg Budapesten működik: felesleges egy saját irodát fenntartani (venni/bérelni) saját titkárnőt fizetni, drága irodai eszközöket venni - mindezt már egyszerűbben meg lehet oldani a közösségi (co-working) irodák segítségével. Széleskörű infrastruktúrát biztosítanak: több nyelven beszélő munkatársak, akár saját iroda, kérésre tárgyalók, szkenner, fénymásoló, internet, nyomtató áll rendelkezésre olcsóbban, mintha mindezt önerőből kellene finanszírozni. Mivel van rá igény, egyre többet találhatunk: 3 budapesti, 1 vidéki címmel, sőt, még bécsi helyszínekkel a LOFFICE, Kubik a Jászai Mari térnél, az Oktogonnál a Greenspaces, a XI. kerületi i-Office, az Arany János utcai metrómegállónál a KAPTÁR, a Károly körúton a CoWorking, és még hosszan lehetne sorolni.

Mi lesz a jövő?

Az állam általában kétféle módon reagál az ilyen és ehhez hasonló kezdeményezésekre: vagy betiltja, megszünteti, mert úgy véli, valamilyen módon sérti az érdekeit (lásd: a magyarországi Uber ismert története), vagy pedig megpróbálja beszabályozni, hivatalos, ellenőrzött mederbe terelni. Ez utóbbira itthon főleg az Airbnb működésében lehet példákat találni.  Ez főleg az adózási szabályok változtatására vonatkozik. Persze a szabályozás mindig követő jellegű, a kialakult helyzetet próbálja rendezett, átlátható mederbe terelni, több- kevesebb sikerrel: elég csak a betiltott/ellehetetlenített Uber helyett létrejövő "fapados"Uber-re gondolni (félig-meddig titkos Viber-csoporton belül működő taxiszolgáltatás - biztosítás, számlaadás nélkül, feketén) A szociális jellegű sharing economy pedig minden valószínűség szerint fennmarad, sőt fejlődni fog, hiszen tulajdonképpen az állam (nem teljesített) feladatait vállalja át és egyelőre úgy néz ki, hogy egyre nagyobb szüksége lesz rá...

Azoknak, akik még mélyebben szeretnének elmerülni a témában,ajánlom a Sharing Economy Szövetség honlapját, vagy kissé szerénytelenül saját korábbi cikkeimet.