Technológiai újításokat vezetett be a Google és Microsoft a gyermekpornográfia terjesztése elleni küzdelem jegyében.
Mindezeket követően pedig itt a legújabb "balhé": kínai internetcégek társultak a mindenki számára ismerős MPAA-val, hogy 300 millió jüanos kártérítést vasaljanak be a Baidun. Állításuk szerint a cég tulajdonában lévő QVOD videólejátszó olyan tartalmakat streamel a felhasználóknak, amelyek szerzői jogaival nem rendelkeznek. Természetesen a gyanúsított azonnal tagad: "a QVOD csak egy médialejátszó, nem szolgáltat tartalmat". A történetnek egészen bizonyosan folytatása következik. Jelenleg is nagy a baj(du), de ha a vádak igaznak bizonyulnak, komoly gazdasági krízisbe is kerülhet a vállalat. A Google pedig örömmel látná a visszaesést, hiszen az egyre fontosabb piacnak számító Kínában a keresések 80%-át tavaly a Baidun végezték. Számukra az esetleges elmarasztaló ítélet nagyon jól jönne - az lenne az igazi Bye, du.
A közösségi oldal tehát minden felhasználójáról nyilvántart egy rejtett adatbázist, amiben az összes ismerősét rangsorolja az alapján, hogy milyen szorosnak ítéli meg vele a kapcsolatot. Ez a rangsor állandóan változik attól függően, hogy kikkel beszélgetünk éppen többet, kinek a posztjait lájkoljuk, kommenteljük. Egy indiai programozó, Arjun Sreedharan készített egy scriptet, ami a Facebook-oldalunkról kinyeri az éppen aktuális toplistát. Ön is megnézheti a sajátját, ehhez a következőket kell tennie:
Ahogyan arról már korábban beszámoltunk, Bollen és tsai kutatásai nyomán egyre többen gondolják úgy, hogy a választási eredmények megjósolásában sokkal inkább az említésgyakoriság számít, mint az említések polaritása. Mi is arra jutottunk, hogy a magyar webes említések száma párhuzamba állítható a közvéleménykutatások eredményeivel. Azonban Andreas Jungherr a 2009-es német választások ideje alatt keletkezett tweeteket vizsgálva arra következtet Tweets and Votes, a Special Relationship című tanulmányában, hogy óvatosabbnak kell lennünk, amikor pusztán az említésgyakoriságot vizsgáljuk!
Granovetter óta tudjuk, hogy az ún. gyenge kapcsolatoknak nagyon fontos szerepe van a társadalmi hálózatokban. Lars Backstorm a Facebook kutatója és Jon Kleinberg a Cornellről Romantic Partnerships and the Dispersion of Social Ties: A Network Analysis of Relationship Status on Facebook című tanulmányukban rámutattak arra, hogy a gyenge kötések szerelmi életünkről is árulkodnak.
Egy vicces webes alkalmazás térképre viszi a Twitteren zajló káromkodást. Akárhányszor a mikroblogszolgáltató felhasználói leírják, hogy fuck, az megjelenik a térképen egy animációval kísérve.
A Google mindenki számára elérhetővé teszi legújabb szoltáltatását, a Helpoutsot. Ennek lényege, hogy a felhasználók rövid videókban kérhetnek és kaphatnak segítséget felmerülő problémáikra. A Helpouts Androidon és az weben is elérhető lesz.
Elindult a Helpouts, a Google élő videóchatre épülő közösségi portálja, melynek segítségével a jövőben bárki nyújthat segítséget, adhat tanácsot vagy oktathat akár az otthonából is, a díjat pedig saját maga szabhatja meg.
Granovetter ún. gyenge kapcsolatok (weak ties) elmélete (amit The Strength of Weak Ties tanulmányában fektetett le) szerint egy embernek általában sok kapcsolata van, ezek között egyesek erősebbek (pl. család, barátok, szomszédok stb.) mások gyengébbek. Kitől szoktunk új információkat hallani; azoktól akikkel szoros kapcsolatot ápolunk vagy azoktól akikkel gyenge kapcsolatban állunk? Egy találkozás egy rég nem látott volt osztálytárssal vagy szomszéddal gyakran beindítja a pletykát és hirtelen sok mindent megtudunk hajdani barátokról, ismerősökről. Ahogy a fenti ábra is szemlélteti az ún. gyenge kapcsolatok hídként kötik össze az egyes csoportokat és biztosítják az információ áramlását.
A perszonalizáció egyrészt szükséges rossz, hiszen a ránk zúduló információt valahogy szűrni kell és mi lenne jobb erre, mint saját preferenciáink? Eli Pariser azonban nagyon meggyőzően érvel amellett, hogy e szűrés következtében jelentősen torzul a világról alkotott képünk, hiszen kiesnek azok a dolgok, amik nem érdekelnek minket, de a minket érdeklő témákkal is csak a nekünk tetsző nézőpontokon keresztül találkozunk így.
A nyelvtechnológia legizgalmasabb és egyben talán legkevésbé ismert alkalmazása az ún. high frequency trading vagy automatikus pénzügyi kereskedelmi rendszerek területe. A nagy hír- és adatszolgáltató cég, mint pl. a Bloomberg és a Reuters már évek óta kínálnak ún. machine readable news szolgáltatásokat, melyek összeszedik, elemzik és programmatikusan is "emészthető" formában metaadatokkal feldúsítva API-n keresztül kínálják a pénzügyi és gazdasági híreket (szinte) valós időben. A teljesség igénye nélkül a hírelemzéssel kapcsolatos legfontosabb tanulmányokat mutatjuk be posztunkban röviden.
Tomas Mikolov és tsai a Google laboratóriumában egy új gépi fordítási eljárást dolgoztak ki, ami alaposan felkavarta a szakmát. Mivel a Nyelv és Tudomány már összefoglalta a lényeget, mi most a kalandvágyóbb olvasókat csábítjuk a vektorterekbe, hogy lássuk hogyan lehet hasonlóságot találni két különböző nyelvű és tárgyú dokumentumhalmaz között.
A webanalitikáról a szakmában mindenkinek van véleménye, a webshopot vagy tartalmi oldalakat üzemeltetők közül valószínűleg mindenki méri valahogy oldalai teljesítményét.
A Microsoft továbbra sem adja fel világmegváltó terveit a keresőpiacon és újabb fejlett képességekkel próbálja megcsáklyázni a Google-t. A felújított kezdőoldal, az új logó mellett a Pole Position és a Page Zero képességekkel próbál hátrányából faragni a Bing.
A Bingnek nem csupán a külalakja változott, több részét átírták, hogy megfeleljen a kor kihívásainak és jobban alkalmazkodjon a pc-k utáni korszakhoz, a tabletekhez és mobilokhoz. Az egyik legnagyobb változás az úgynevezett Page Zero, vagyis Zero oldal, ezzel még a találati oldal letöltése előtt is választ kaphatnak a felhasználók bizonyos kérdésekre. Ha például ugyanolyan nevű emberekre keresünk, akkor még begépelésnél felajánlja, hogy pontosítsuk, kire vagyunk kíváncsiak.
App!: Aki mer, az nyer! - HWSW hwsw.hu
Téved, aki azt gondolja, hogy ha bemásolunk egy mérőkódot a weboldalunkba és megszámoljuk a látogatókat, akkor mindent tudunk róluk. A weblapunkból kinyerhető adatok okos és eredményes használata a modern web egyik legnagyobb kihívása.
Egy korábbi posztunkban megemlékeztünk arról, mennyire nehéz csupán a tartalmilag releváns szövegeket kiszedni egy weblapból. Kulcsár Ádám gyakornokunk a hivatkozott bejegyzés nyomán készítette el Text Extractor alkalmazásunkat, ami egy megadott url alapján képes kinyerni a...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése