keresés

2013. november 29., péntek

Where is my mind? - Chapter One


 "Maguk tényleg azt akarják, hogy 870-en tudják, hogy maguk éppen mit csinálnak?" Tette fel a kérdést egy nagyon kedves tanárom pár hete. Az idézet nem pontos, nem tudom szó szerint visszaidézni, de a lényeg ettől még lényeg marad. Adatlapok akarunk lenni, akiket posztjai és a like-ok száma határoz meg? Miért fontos, hogy a virtuális világ részei legyünk? Talán mert a megkérdezésünk nélkül valaki eldöntötte, hogy a XXI. század társadalmát az internet neveli fel. Az internet pedig mindig "fejlődik", és új trendeket vezet be, melyeket kénytelenek vagyunk követni. Ez igaz?
Nézzünk egy másik fogalmat kedves tanárom nyomán: globális tudatalatti kiváncsiság. (De mire kiváncsi?) A média ma ki tudja elégíteni az emberek kiváncsiságát a mocsokkal, a katasztrófákkal. A közösségi oldalak pláne. Nem az az érdekes, hogy milyen értéket alkotnak neves emberek, értelmiségiek, sztárok, celebek (ebben az esetben talán az értékesség fogalmát más aspektusból érdemes megközelíteni), hanem az, hogy milyen magánéleti mocskot lehet felszínre hozni róluk. Nem is beszélve átlagos, Facebook-on vagy akármilyen más oldalon jelenlévő ismerősök "kis hülyeségeiről". Érdekes. Érdek. Kinek az érdeke? Az újságíróknak nem nevezhető "mocsokhajhászoké", akik azért kapják a pénzüket, mert sokan olvassák őket? Az olvasók egy rétegének érdeke, akik alig várják, hogy élvezkedhessenek valaki másnak a nyomorán? Miért engedjük, hogy a média azt az emberséget is igyekezzék kiirtani belőlünk, ami megmaradt? Hol az érték? Hol a határ? Ki segít, hogy mérlegelni tudjunk fontosság és nem fontosság, érték és értéktelenség, hitelesség és hiteltelenség, érdek és érdektelenség között?
A közösségi oldalaknak óriási szerepe van az emberi gondolkodás, az értékek felállításának alakulásában. Tény, hogy a felhasználók irányítják a rendszert, de az irányítás nélküli rendszert anarchiának nevezik. Nem gondolom, hogy a közösségi oldalakat ne irányítanák láthatatlan kezek, de nem ezek a kezek veszik el tőlünk szociális igényünk, családi kötelékeink, barátságaink valóságát.
Félreértés ne essék: ez nem jelenti azt, hogy ne hozna magával értéket egy közösségi oldal, a világháló. De hogyan találhatjuk meg, és hol keressük? A fő probléma a határtalanságban és a szűrés hiányában kereshető.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése