Lerágott csont lenne? A közösségi oldalak működéséről, funkcióiról és
hatásairól szóló tanulmányok fénykorából már talán rég ki is sétáltunk. Vajon
miért? Megjelent egy jelenség, amit még ki kell élni - amikor még újdonság
volt, a tudósok minden lehetséges oldalról megközelítették. Ottlik írja A Budában, hogy igazán akkor
történnek meg velünk a dolgok, amikor visszaemlékezünk rájuk. Tehát most éljük
a közösségi oldalak fénykorát, és a tanulmányok akkor lesznek újra érdekesek,
amikor már kiléptünk aktualitásából és értékelni tudunk egy szinte lezárt
korszakot.
Egy 2010-es cikkről van szó, mely tudományos magyarázatot ad a szocializálódás
(értsük bele a verbális kommunikációt is) kialakulásának szükségességéről és
ebben a (tömeg)kommunikációs fejlődésben helyezi el a virtuális közösségek
kialakításának lehetőségét.
Nézzük
pozitív szemmel a dolgokat: Dunbar azt állította, hogy az ember agykapacitása
150 kapcsolatot képes fenntartani. A közösségi oldalak nem a barátok számát
növelik, hanem az ún. "gyenge kapcsolatokét", melyek erősítik a
társadalmat, az egyén lehetőségeit (munkaszerzés, tanács kérése,
információáramlás); ugyanakkor nem hivatalos kapcsolatok fenntartására szolgál
leginkább. Nem hiszem, hogy a Facebook, Twitter etc. használata önmagában
alkalmas értékes (bár ki mit tart "értékesnek" és mit ért alatta) emberi
kapcsolatok ápolására, inkább egy oldal, ahol információforrásként tekintünk
ismerőseinkre, és a róluk közölt információk mélyebb rétegeihez nem jutunk el.
Ez adja a felszínességét. Könyvet is írtak már arról, vajon mit jelent az
intimitás a hálón tartott kapcsolatokban. Úgy gondolom, hogy intimitás csak
akkor jelenhet meg, ha az már egy fizikailag valóságos térben és időben
létrejött kapcsolat alapjaira épül. De ez már az érme másik oldala. A cikk is
azt hangsúlyozza, hogy a gyenge és erős kapcsolatok egyaránt megjelennek - az
erős kapcsolatok azok lesznek, amik nem csak a virtualitásban léteznek, ezeknek
a számát nem is bővíthetjük, viszont a gyenge kapcsolatokét igen - a virtuális
valóság segítségével. Hogy mi a konklúzió? Nem szeretnek többen, de (túl?)
sokan ismerik az "fészed".
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése