inapló szemle: Ai, amit már tudunk és amit még nem

Már tisztáztuk, hogy pontosan mit is jelent a mesterséges intelligencia. Sok mindent tudunk már róla, de sok minden van, ami nem csak előttünk, de még a tudósok előtt is rejtély. A szakemberek pedig szintén félnek az ismeretlentől, ezt az is bizonyítja, hogy az ENSZ-hez fordultak segítségért, hogy tiltsák be a robotokat, amiket mi vezérel. Azzal már tisztában vagyunk, hogy az ai egyre inkább a mindennapok részévé válik. A legtöbb szektor az egészségügy, a közlekedés, a közbiztonság, űrtechnológia, szórakoztatóipar, és még sorolhatnánk, mind elkezdte alkalmazni a mesterséges intelligenciát. A hétköznapi emberek okostelefon vagy egyéb okos eszközök formájában szintén nap mint nap használják. Régen a vallás az emberek mindennapjait boldogabbá tette, értelmet adott neki. Ha megfelelünk a vallási szabályoknak, betartjuk a szokásokat, istentiszteletre járunk, akkor helyesen éljük az életünket és a mennybe jutunk. Mára egyre inkább a tudomány vált az "új" vallássá. Vajon a tudomány boldogabbá és könnyebbé teszi az életünket? Mi lesz később? A mesterséges intelligencia a jövőnk, de a barátunk vagy az ellenségünk?

Társadalom

Az egyik lehetséges jövőkép az miszerint az ai hatására megszűnnek a munkahelyek. Vannak, akik ezt cáfolják, vannak, akik egyetértenek ezzel és vannak, akik azt mondják, ekkor is lenne megoldás az infrastruktúra ingyenessé tételével vagy egy alapbérrel, ami mindenkit megilletne. Az mind a három esetben biztos, hogy a kezünkben kell tartani az ellenőrzést, az mi nem kaphat teljes hatalmat felettünk, már csak a biztonsági kérdések tekintetében sem. Hiszen ezek a rendszerek ugyanúgy feltörhetőek és ha kicsúsznak a kezünk közül végzetes következményei is lehetnek. Az élet nem fekete és fehér az mi pedig ekképp gondolkozik. Friss hírek szerint a lakáskérdések ügyében is alkalmazzák az intelligens programokat. A Fundamenta (a legnagyobb lakástakarékossági pénztár Magyarországon) pályázatot hirdetett, melynek győztese az Internet of Things, a dolgok internete elnevezésű program, mely pénzügyi szolgáltatásokat kínál lakástakarékosság ügyében. Továbbá a második helyezett a dokumentumok kezelésében vívta ki az elismerést. Ezek az intelligens programok észrevétlenül kezdik behálózni a társadalom minden területét.

Szórakozás

A szórakoztatóipar a legkedveltebb és legnagyobb népszerűségnek örvendő ágazat évezredek óta az emberiség körében, mert mi kell a népnek ha nem kenyér és cirkusz. Az egyik előző cikkemben említettem az AlphaGo Zero-t az emberi beavatkozás nélkül kifejlesztett go játékprogramot, ami saját magát építette fel és "megverte" go-ban a világbajnokot is. Az egyik napokban megjelent cikk szerint a programot szembeállították a Stockfish 8 ellen, ami a világ legjobb sakkozógépe. Az AlphaGo Zero program minden esetben vagy legyőzte a másik programot vagy döntetlent ért el vele szemben. A Google nagyon büszke lehet magára, hogy az AlphaGo Zero nemcsak a go-ban, hanem a sakkban is jeleskedik. A szakemberek egyetértenek abban, hogy a DeepMind alapú algoritmus a Google-t kiemeli versenytársai közül. Programjuk a sakkjátszmák megnyerésével arról is tanúbizonyságot tett, hogy szinte bármilyen problémát képes önállóan megoldani. Fontos kiemelni, hogy négy óra alatt tanult meg sakkozni a program. Ezen felül az AlphaGo Zero megtanította magát Space Invaders-t is játszani. Hamár szórakozásról van szó, egyes előrejelzések szerint a következő mi forradalom az okostelefonok világában jelentkezik. Az IDC (International Data Corporation) jelentése szerint a felhőtechnológia segítségével az eszköz megtanulja a funkciókat és képessé válnak értelmezni az adatokat. A telefon ezáltal jobban megérti felhasználóját és személyre szabott szolgáltatást nyújt automatikusan. Ehhez ez ai-t működtető chip-et elhelyezik a telefonban, azonban ez nagy tervezést igényel, a fogyasztást, a méretet és a tápegységet is figyelembe kell venni. Elsőként a Huawei alkalmazta ezt a technológiát, telefonjuk a Mate 10 pro pedig már ősztől megvásárolható. A jövőben az okostelefonokba szerelt ai a fotózás, az egészségügy, a közlekedéslogisztika és az információbiztonság területén jelenhet meg. Tehát hamarosan az mi ott lesz majdnem mindenki zsebében.

Közösségi média

Google
A Google szárnyal a mesterséges intelligencia területén, ahogy azt már fentebb is említettük. A vállalat egyik célja, hogy megtalálja a legnagyobb szakembereket, a téma szakértőit, hogy azok csatlakozzanak a Google csapatához. A csapat tagja Peter Norvig a NASA volt kutatási igazgatója, aki az informatikáról és a számítógépek fejlődéséről írt tankönyveket. A gépi tanulás atyjának nevezett Geoffrey Hinton, Fei-Fei Li, aki a Stanford mesterséges intelligencia részleget vezette, Andrew Ng, a Google Brain alapítója vagy a jövőkutató, Ray Kurzweil is mind szerepet játszanak a Google mi fejlesztéseinek sikereiben. A szakemberek toborzása már az egyetemeken elkezdődik, ami a kisebb cégekre nézve igen nagy hátrány lehet, hiszen a Google-nek dolgozni elég csábító lehet.

Facebook
Természetesen a Facebook is igyekszik fejleszteni az mi területén. Sokféle hír jelent meg a mesterséges intelligenciájukkal kapcsolatban. Például, hogy öntudatára ébredt a program vagy emberek életét menti meg attól, hogy saját kezükkel vessenek véget az életüknek.
Youtube

szándékosan rosszat akartak okozni

Tinder
,,A Tinder már a mesterséges intelligenciát is beveti, hogy megtalálja az igazit" jelent meg a napokban a hvg egyik cikke. Mondanom sem kell, hogy a mesterséges intelligencia az általunk megadott adatokból a társkereső appon kiválasztja azokat a felhasználókat, akikkel hasonló az ízlésünk, ezáltal a legmegfelelőbb partnerjelölteket jeleníti meg.

Tudomány

Tény, hogy a leginkább hozzáértőkben merült fel eddig a legtöbb kétség az mi biztonságát illetően. Azomban a tudomány tudja az ai előnyeit a leginkább kihasználni. A Teslának segített önvezető autók kifejlesztésében. A mesterséges intelligencia segített továbbá a Google-nek győzni a go-ban az ember felett, a Facebooknak felismerni az öngyilkos hajlamúakat vagy rájönni arra, hogy mit ábrázol az általunk feltöltött kép. Ugyanehhez a neurális hálózathoz nyúltak a csillagászok is, amikor több millió graitációs lencsét mutattak neki, hogy később felismerje azokat. Eleinte tévedett a gép 761 esetben, de felfedezett 56 újat. Ez a felfedezés a sötét anyag kutatásában viheti előrébb a tudósokat. A gravitációs lencse az a jelenség ami a tér egy különösen nagy tömegű objektumának gravitációs ereje vált ki, mert elgörbíti a mellette elhaladó fény útját, így úgy néz ki mintha egy lencse lenne (a linkre kattintva megtekinthető a jelenség). Levonhatjuk azt a következtetést, hogy az ai segít felfedezni a körülöttünk lévő világot és észreveszi azt, amit mi nem vagyunk képesek. De nézzünk a hátulütőit.

Árnyoldal

Mondanom sem kell, ha a mesterséges intelligencia rossz kezekbe kerül... Ahogy azt a Közösségi média pont alatt említettük, a Youtube-ot elözönlötték az erőszakos tartalmú videók. Kiderült, hogy ezeket automatizált szoftverek töltik fel a videómegosztóra. A trükk az, hogy ezek az automatizált programok figyelik a legnagyobb nézettséget hozó témákat és azokból táplálkozva mixelnek olyan sikert ígérő anyagokat, amiket feltöltenek a Youtube-ra. A videómegosztó pedig kiteszi az ajálott videók sávba. A nézettségből jön a profit. Tehát ai fordul ai ellen az egésznek a levét pedig szegény kisgyerek issza meg. Az Amazon oldalát is elárasztották egy másik rosszindulatú szoftver kamu telefontokjai, melyeket eladásra kínáltak. Reméljük senki nem akart ,,női hónalj szőrtelenítése" samsung telefontokot vásárolni. A program 30 ezer feltöltése után lett gyanús az eset. Szintén az Amazonon a pólókat vette célba egy rosszindulatú program és 10 millió feliratos pólót gyártott különböző ostoba szövegekkel: "csak nyugi, és (nemi)erőszakolj sokat". Sajnos ez még csak a kezdet. A nagyvállalatoknál van a legtöbb adat amivel úgymond etethetik a mesterséges intelligenciát. A Facebook 2 millió felhasználója a Google, Amazon, Apple, Michrosoft kb. 1 milliárdos felhasználója, a cégek kezébe adja az irányítást. A megszerzett tudást a felhasználók ellen használhatják, vásárlásra vesznek rá a véleményünkre, a gondolkodásmódunkra, az érzelmeinkre, az előítéleteinkre is hatnak. Gondoljunk bele abba, hogy mennyire tudja befolyásolni a kedvünket az, hogy mit olvasunk az interneten és, hogy ezen cégek mennyire tudják befolyásolni azt, hogy milyen hírekkel találkozzunk. Valószínűleg már többet tudnak rólunk mint mi magunkról. A másik oldalon ott vannak azok a szűrő programok, amik igyekeznek ezeket letiltani, például a rengeteg reklámot, vagy rosszindulatú tartalmakat. Algoritmusok küzdenek algoritmusok ellen. A témába vág Zeynep Tufekci technoszociológus előadása. Sajnos a pénz és a hatalom itt is nagy úr és amíg bármilyen hír és kattintás ezen cégek bankszámláját gyarapítja nem lehet ellene védekezni. Csak reménykedhetünk abban, hogy később jobb belátásra térnek és “Do the right thing” a helyes dolgot teszik.

Előretekintés

Ahogy a mesterséges intelligencia kopogtat az ajtónkon és tuningolja az okos eszközeinket, nem szabad megfeledkezni az egészet működtető hálózatról sem. Egyre sürgetőbbé vált, hogy a hálózatokat azt az infrastruktúrát, ami minél inkább leterhelődik az ai által is, fejlesztésnek vessük alá. Erről a Symposium konferencián is szó esett, amiről Hajdu Péter, a Cisco Közép-Kelet-Európai régiójának ügyvezető igazgatója tartott előadást. ,,A mesterséges intelligencia, a felhők, a big data vagy épp a mobilok fejlődése miatt újra kell gondolnunk az egész rendszer alapját képező hálózatok felépítését" mondta Hajdú Péter. Olyan hálózatokat akarnk létrehozni, amelyek a jövőben saját magukat irányítják. Idén nyáron például a Tesla cég megszűntette az akkumlátorai korlátozásást, ezáltal autói további 50 km plusszt tehetnek meg. Tehát a rendszer fel kell, hogy készüljön különböző helyzetekre, ilyenek az időjárás vagy egyéb természeti, környezeti viszonyok. A rendszereknek döntéseket kell hozniuk a jövőben. A mostani helyzetben - amikor a hálózatok 95%-a emberek által vezérelt és a jövőben további eszközök csatlakoznak fel, akár óránként 1 millió - megoldást kell találni. Képtelenség ezt emberi munkaerővel menedzselni, az átláthatóságról, gazdaságosságról nem is beszélve. A biztonság is egy fő szempont, erre példa lehet, hogy egy négycsillagos szállodában a vendégek kártyáját meghackelték és nem tudtak bemenni a szobájukba, az eset 180 ügyfelet érintett. A mostani rendszerek nagyon sérülékenyek. Szükség van a mesterséges intelligenciára, hogy karban tartsa a helyzetet és a végbemenő folyamatok folyamatos megfigyelésével önálló döntést hozzon.

Végső következtetéseim

Még mindig nagyon keveset tudunk a jövőről és később sem lesz ez másképp. A mesterséges intelligencia ijesztő? Igen. Dobjuk a kukába? Nem. Csak az embereken múlik, hogy hogyan és mire használják, egy egyszerű konyhakéssel is ugyan ez a helyzet. Kényelmesebbé teszi az életünket és segíti a munkánkat az egészségügyben és az élet többi területén is. Az is tény, hogy egyre többen tanulnak meg programozni, így egy rosszindulatú programot megírni nem annyira bonyolulut, mint más bűncselekményt elkövetni. Otthonról kényelmesen a fotelből ellophatjuk mások adatait, sérthetjük meg a jogaikat vagy engedhetünk szabadjára egy vírust. Az, hogy a maroknyi nagyvállalat mit kezd a mesterséges intelligenciájával sajnos csak rajtuk múlik. De azt megtehetjük, hogy nem dőlünk be minden álhírnek és reklámnak, amit az orrunk alá dörgöl a közösségi média. Országos viszonylatban nézve Kína felvette a nyúlcipőt, hogy 2030-ra monopol helyzetbe kerüljön az mi piacán, 150 milliós bevételt remélnek. A fejlett országok között nagy a verseny ezen a területen is. Arra, amit még nem tudunk térjünk vissza leghamarabb 2025-ben, hátha addigra kiderül valami.