A kultúra alapjának a válasza a hálózatiság uralmára

A kultúra alapja a nyelv! A nyelv meghatározza az egyén egy nemzethez való tartozását, egy társadalmi réteghez való besorolását. A gondolkodás hat a nyelvre, a nyelv hat a gondolkodásra! Az egyén kommunikációja során a megválasztott hangmagasságával és hangszínével, valamint hangsúlyával, továbbá beszédének választékosságával leírást közöl magáról. Pontosan meghatározza, hogy honnan jött, hol tart és merre kíván tartani  az egyéni kvalitások vonatkozásában. A hálózatiság extra expanziója révén a nyelv új fordulatszámon szuperszonikus  sebességet diktálva csonkolva csökkenti az egyének közötti verbális és nonverbális kommunikációt, ami meghatározottan hatást gyakorol az egyéni, társadalmi és kulturális viszonyokra.

Természetesen nem mehetünk el szó nélkül a technikai vívmányok előnyei tekintetében, hiszen a gyors kommunikációval, hatékony lendületet hozott az üzleti, a gazdasági és a  politikai életben. Az információk hatékony áramlását és terjedelmét a hálózatiság kiszélesedésének köszönhetjük. Az egyén számára határtalan lehetőségek állnak az ismerkedés a kapcsolatfenntartás a tanulás és természetesen a kényelmi opciók színterein. DE! Nem mindegy, hogy a technikai vívmányokat mire használjuk fel. Sajnos a történelem nagyon sokat tud erről beszélni. Pro és kontra. A nyelv meghatározza kronologikus sorrendben egy adott társadalom kulturális attitűdjét.

Szólj, s mondom ki vagy!

Kazinczy fenti idézete időtállóan bölcs gondolatokat ébreszt. Az egyik oszlopos tagú nyelvujítónk annak idején a nyelvünk megújításán munkálkodott, valamint annak fennmaradásáért. Akkoriban a Habsburg Birodalom volt hatással a nyelvre, most jelenleg a hálózatiság birodalma diktálja a nyelv strukturális felépítését, hiszen az e-mail és a Facebook  határok nélküli csatornája elnyomja a személyes nyelvi kommunikáció felbecsülhetetlen szellemi és etikai értékét. Kazinczy mit szólna az új birodalomhoz? Tetszene neki?

Beszélgess, mondja a főnök

Barna József  IT café Tech rovatában az alábbiakat publikálta:

Egyre több amerikai vállalat próbálja visszafogni az elektronikus levelezést, hogy személyesebbé tegyék a dolgozók kapcsolatait.

Akárcsak a magánéletben, az üzleti kapcsolattartásban is kulcsszerepe van az e-mailnek, a fontos és kevésbé fontos történésekről egyaránt elektronikus levélben értesítjük egymást. Becslések szerint a világon naponta 170 milliárd e-mailt küldenek el a számítógép-használók, azaz másodpercenként kétmilliót. Néhányan azonban kezdik azt gondolni, hogy a levelezés elidegeníti egymástól az embereket, a munkatársakat a cégen belül, és valójában inkább akadálya, mint segítője a hatékony kommunikációnak. Közéjük tartozik Jay Ellison, az amerikai U.S. Cellular mobilszolgáltató operatív igazgatója is. „Az e-mailek egy része fontos, más részük azonban csak kifogás, hogy az élő kommunikációt elkerüljük” – foglalta össze a véleményét az elektronikus levelezésről az AP hírügynökségnek. Két és fél éve Ellison átlagosan napi 200 e-mailt kapott, melyek többségét el sem olvasta. Nem kellett hozzá sok idő, hogy megelégelje a levéláradatot, és 5500 beosztottjának elküldje az alábbi utasítást. „Bejelentem a pénteki e-mail tilalmat! [A hét e napján] mozduljatok ki és találkozzatok a munkatársaitokkal szemtől szembe! Vegyétek fel a telefont, és hívjátok fel egymást! Remélem, nem hallok majd felőletek, de az ajtóm nyitva áll előttetek” – írta. A körlevelet döbbenet fogadta. Kezdetben a dolgozók úgy engedelmeskedtek, hogy pénteken összegyűjtötték az e-maileket, és amint lehetett, szombaton azonnal el is küldték azokat. Idővel azonban meghozta a gyümölcsét a levelezési tilalom. Például az egyik alkalmazott így megtudta, hogy az a munkatársa, akiről úgy hitte: az ország másik felében dolgozik, valójában ugyanabban az épületben, ugyanazon az emeleten ül a számítógép előtt. Egy másikuk, Tyler Caroll – akit e tekintetben nem beszédes keresztneve miatt addig a levelekben mindig mint férfit szólítottak meg – most meglepte kollégáit azzal, hogy valójában nő. „Ma az e-mailt gyakran csak eszköznek tekintjük ahhoz, hogy elbújjunk a problémák mögé ahelyett, hogy felállnák, és odamennénk a másik emberhez” – mondja Ellison.

A fenti publikáció is arról tanúskodik, hogy az egyének, a technika vívmányait a mértéktelenségig magukévá akarják tudni, csak közben lassan-lassan elfelejtenek emberek maradni, valamint embertársaikra odafigyelni és tiszteletben tartani. A hálózatiság uralma alatt élünk, viszont ennek az uralomnak nem szabad teljes mértékig behódolnunk. A nyelv válasza az, hogy őrizni, ápolni, megbecsülni tessék a nyelvet. A platformok mögül csak kommunikálni, az egyén elszemélytelenedéséhez vezethet. A gyorsaság, a kényelem, a komfortzóna el nem hagyása, a minél több információ behabzsolása nem vezet járható útra. Semmi nem pótolhatja, egy valódi beszélgetés érzelmi intenzitását, amelynek fókuszában a megválasztott nyelv játszik főszerepet. Az egyén elhanyagolja a nyelv funkcióit, pedig a nyelvi kommunikáció a legerősebb bizalmi hatást közvetítő emberi adottság.










Képek forrása: Google
https://itcafe.hu/hir/ne_e-mailezz_beszelgess.html