Kik juthatnak eszünkbe, ha a popkultúra berkein belül gondolunk a robotokra? R2-D2, BB-8, Data, Wall-E vagy GLaDOS. Hosszú listát lehetne írni arról, hogy a robotok milyen filmekben, sorozatokban, képregényekben, játékokban jelentek meg. Az alábbi írásból látható, hogy mennyi embert megihlettek már.
A teljesség igénye nélkül következik néhány jól ismert karakter, megjelenési platformokra bontva. A lista a 20. és 21. századi megjelenésekre szorítkozik, mivel maga a popkultúra is a 20. századtól indul.
Irodalom
Az első írásomban szó volt a robotika szó eredetéről, ami 1941-ben került nyomtatásba. Ekkor azonban már létezett a robot szó. Ennek a szónak az elterjedését Karel Čapek cseh írónak köszönhetjük – pontosabban a testvérének, Josef-nek. Ő használta először a robot szót, az 1921-ben megjelent drámájában, a Rossum's Universal Robots-ban (ez a műve akkora siker lett, hogy 2 évvel később 30 nyelvre fordították le). Čapek ezzel jelentős szerepet kapott a korai tudományos-fantasztikus irodalomban. Maga a R.U.R. egy elég sötét hangvételű mű lett, egy később klasszikussá vált megközelítéssel: a történet egy robotgyárból indul, ahol az emberekhez kísértetiesen hasonló robotokat készítenek. A robotok sokszor annak is gondolják magukat és boldogan szolgálják az embereket, ám később egy lázadás alkalmával megölik majdnem az összes embert... A történet vége azonban korántsem annyira komor, mint amilyennek hinnénk.
Magyar vonatkozásban azonban már 1916-ban jelent meg olyan mű amiben, bár a szerző nem használja a robot szót, a szereplők robotok. Ez a mű Karinthy Frigyes Utazás Faremidóba című regénye. A regény Gulliver történetét helyezi 20. századi, utópikus kontextusba.
A tudományos-fantasztikus műfaj koronázatlan királya kétségtelenül, Isaac Asimov. A műfajban jelentős mennyiségű művet alkotott, azonban a legkiemelkedőbb mind közül A robotika három törvénye. Eszerint:
- A robotnak nem szabad kárt okoznia emberi lényben, vagy tétlenül tűrnie, hogy emberi lény bármilyen kárt szenvedjen.
- A robot engedelmeskedni tartozik az emberi lények utasításainak, kivéve, ha ezek az utasítások az első törvény előírásaiba ütköznének.
- A robot tartozik saját védelméről gondoskodni, amennyiben ez nem ütközik az első és a második törvény előírásaiba.
Filmek
A tudományos-fantasztikus világok és ezzel együtt a robotok nagyon gyakran ihlették meg a filmkészítőket, ezzel robotos filmek sorát adva a nézőknek. Már az 1940-es években készültek ilyen filmek, így például az 1921-ben készült The Mechanical Man (L'uomo meccanico) című némafilm is ilyen volt. Erről a filmről érdemes megjegyezni, hogy az olasz sci-fi egyik legelső alkotása. A filmben egy tudós egy távirányítású, emberformájú mechanikus szerkezetet épít, melynek irányítása később egy bűnöző kezébe kerül.
Az 1970-es évek egyik jelentős robotos filmje a Feltámad a vadnyugat (Westworld), melyből sorozat készült 2016-ban. A két film története közel azonos: létezik egy kifejezetten gazdagok számára létrehozott vidámpark, ahol androidok segítségével élhetik át a látogatók a legmerészebb álmaikat. Azonban egy rendszerhiba után az egyik android önálló életre kel, s később ez vírusszerűen átterjed a többi androidra is.
Ugyancsak a 70-es években veszi kezdetét a Star Wars filmek mai napig tartó hódítása, aminek következtében a popkultúra szerves részévé vált. A jelenleg 9 megjelent filmmel, könyvekkel és videojáték adaptációkkal rendelkező címet említve szinte nincs olyan ember, akinek ne jutna eszébe a híres robotpáros: R2-D2 és C-3PO. Lehet, nem túlzás azt állítani, hogy ők ketten a robotos popkultúra legismertebb alakjai. R2-D2 egy (nem emberformájú) szerelőrobot, aki eddig minden filmben szerepet kapott. Olyannyira sikeres, hogy több sorozatban felbukkant vendégszereplőként (Sesame Street, Family Guy). C-3PO, a porotkoll droid is hasonló népszerűségnek örvend. A történet szerint őt Anakin Skywalker építette (Spoiler Alert: aki még nem látta a Sith-ek bosszúját, az óvatosan kattintson a linkre!), R2-D2-vel ők biztosítják a humor egy részét a filmekben. A 2015-ben megjelent Az ébredő erőben megjelent egy új droid: BB-8, akit sokan R2-D2 "kistestvérének" tekintenek. A film előzetesében már megjelent kis droid nagyon hamar belopta magát a rajongók és nem rajongók szívébe egyaránt. A film során ő is hasonló szereppel rendelkezik mint két másik társa, valamint R2-D2-hoz hasonlóan ő is csipogva kommunikál. Olyannyira sikeres lett, hogy telefonnal irányítható játékrobotot is készítettek belőle, ami ugyancsak nagy siker lett.
De hogy, ne ragadjunk le a Star Wars droidoknál térjünk át a Star Trek: Az új nemzedék című sorozatra. A sci-fi rajongóknak biztosan ismerős a sorozat, ami 1987 és 1994 között futott. Data, az Enterprise tudományos tisztje, egy android aki teljesen önálló tudattal rendelkezik, érzelmekre is képes. Összességében véve maga a karakter úgy lett megtervezve, hogy a részek során egyre emberibbé váljon, de teljesen emberi sosem legyen.
Az embereket alapvetően foglalkoztatja, hogy a robotoknak szükségük van-e érzelmekre, így számos film is tematikájául választja ezt a kérdést. Az egyik ilyen a 2015-ben megjelent Chappie. A címszereplő egy rendőrségi robot, amit egy programozó ellop és újfajta mesterséges intelligenciával akarja ellátni. A film során a programozót és a robotot is elrabolja egy bűnbanda, aki arra utasítja a programozót, hogy a robotot úgy programozza át, hogy rájuk hallgasson. A férfi végül frissíti a robot rendszerét a mesterséges intelligenciával, aminek következtében a robot öntudatra ébred, képes lesz érezni, véleményt formálni. Viszont olyan, mint egy gyermek. A bűnbanda férfi tagjai minél hamarabb harci robotot akarnak belőle faragni, ám az egyetlen női tag tanítani és nevelni akarja. A film során Chappie megtapasztalja a hazugságokat, átverést és önfeláldozást is. A filmet elég sok kritika érte, de kérdés amit felvet, elgondolkodtató. Az érző robotokról szóló filmek közt megemlíthetjük a sokkal családbarátabb Rövidzárlat (1986) című filmet, a depressziós szuperintelligens robotot szerepeltető klasszikust, a Galaxis útikalauz stopposoknak (2005) című sci-fi vígjátékot, valamint az Asimov tollából eredő Én, a robotot (2004) is.
Ezeken kívül még rengeteg robot témájú film létezik, ezek csak szubjektíven a legjelentősebbek.
Videojátékok
A mai játékos generációnak nem biztos, hogy ismerős a klasszikusok klasszikusa a Portal első és második része. Ezekben a játékokban találkozhatunk GLaDOS karakterével, aki egy mesterséges intelligenciával működő számítógépes rendszer. Az ő feladata a játékos irányítása, amiről kiderül, hogy a játékos halálába vezet. Ő az egyik példája az "emberek rosszul bántak velem, ezért bosszút állok" klisének. Ugyancsak klasszikusnak számít a Syberia játék is, melyben egy automatával, Oscarral él át kalandokat a főhős. A Syberia (ami immár trilógia) egyébként maga a Kánaán a téma szempontjából: automata lovak, félig automata gőzmozdony. Oscar egy igen szerethető karakterként lett kidolgozva a játékban. A játékokban megjelenő robotokról is méteres listát lehetne írni, mert a játékok esetében szinte semmi nem szab határt a fantáziának (kivéve a költségvetést).
Az utolsó példa egy személyes kedvenc: a Mass Effect trilógia. Ez a jövőben játszódó TPS ad otthont EDI-nek. EDI nem más mint egy mesterséges intelligencia, ami az űrhajó irányítását segíti. A történet elején még egy test nélküli hologramként jelenik meg, aki megfigyelés alatt tartja a főszereplőt és a küldetéseken információkkal látja el a csapatot, "hobbija" az emberi viselkedés tanulmányozása. A játék harmadik részében testet is kap (egy emberformájú, női alakként megtervezett android szerepében) és lassacskán képes lesz arra, hogy morális kérdésekben is döntés tudjon hozni. Ezen túl az is egészen emberivé teszi, hogy a játék során lassan plátói kapcsolatot alakít ki a hajó pilótájával.
A sort még lehetne folytatni, más platformokkal, más példákkal. De ebből a néhányból is látszik, hogy a popkultúra igen hálás táptalaja a robotoknak és a velük kapcsolatos történeteknek. Sőt, egyáltalán nem merész kijelenteni azt sem, hogy a fiktív robotok lendíthetik előre a robotikát is.
A tudományos-fantasztikus világok és ezzel együtt a robotok nagyon gyakran ihlették meg a filmkészítőket, ezzel robotos filmek sorát adva a nézőknek. Már az 1940-es években készültek ilyen filmek, így például az 1921-ben készült The Mechanical Man (L'uomo meccanico) című némafilm is ilyen volt. Erről a filmről érdemes megjegyezni, hogy az olasz sci-fi egyik legelső alkotása. A filmben egy tudós egy távirányítású, emberformájú mechanikus szerkezetet épít, melynek irányítása később egy bűnöző kezébe kerül.
Az 1970-es évek egyik jelentős robotos filmje a Feltámad a vadnyugat (Westworld), melyből sorozat készült 2016-ban. A két film története közel azonos: létezik egy kifejezetten gazdagok számára létrehozott vidámpark, ahol androidok segítségével élhetik át a látogatók a legmerészebb álmaikat. Azonban egy rendszerhiba után az egyik android önálló életre kel, s később ez vírusszerűen átterjed a többi androidra is.
Ugyancsak a 70-es években veszi kezdetét a Star Wars filmek mai napig tartó hódítása, aminek következtében a popkultúra szerves részévé vált. A jelenleg 9 megjelent filmmel, könyvekkel és videojáték adaptációkkal rendelkező címet említve szinte nincs olyan ember, akinek ne jutna eszébe a híres robotpáros: R2-D2 és C-3PO. Lehet, nem túlzás azt állítani, hogy ők ketten a robotos popkultúra legismertebb alakjai. R2-D2 egy (nem emberformájú) szerelőrobot, aki eddig minden filmben szerepet kapott. Olyannyira sikeres, hogy több sorozatban felbukkant vendégszereplőként (Sesame Street, Family Guy). C-3PO, a porotkoll droid is hasonló népszerűségnek örvend. A történet szerint őt Anakin Skywalker építette (Spoiler Alert: aki még nem látta a Sith-ek bosszúját, az óvatosan kattintson a linkre!), R2-D2-vel ők biztosítják a humor egy részét a filmekben. A 2015-ben megjelent Az ébredő erőben megjelent egy új droid: BB-8, akit sokan R2-D2 "kistestvérének" tekintenek. A film előzetesében már megjelent kis droid nagyon hamar belopta magát a rajongók és nem rajongók szívébe egyaránt. A film során ő is hasonló szereppel rendelkezik mint két másik társa, valamint R2-D2-hoz hasonlóan ő is csipogva kommunikál. Olyannyira sikeres lett, hogy telefonnal irányítható játékrobotot is készítettek belőle, ami ugyancsak nagy siker lett.
De hogy, ne ragadjunk le a Star Wars droidoknál térjünk át a Star Trek: Az új nemzedék című sorozatra. A sci-fi rajongóknak biztosan ismerős a sorozat, ami 1987 és 1994 között futott. Data, az Enterprise tudományos tisztje, egy android aki teljesen önálló tudattal rendelkezik, érzelmekre is képes. Összességében véve maga a karakter úgy lett megtervezve, hogy a részek során egyre emberibbé váljon, de teljesen emberi sosem legyen.Az embereket alapvetően foglalkoztatja, hogy a robotoknak szükségük van-e érzelmekre, így számos film is tematikájául választja ezt a kérdést. Az egyik ilyen a 2015-ben megjelent Chappie. A címszereplő egy rendőrségi robot, amit egy programozó ellop és újfajta mesterséges intelligenciával akarja ellátni. A film során a programozót és a robotot is elrabolja egy bűnbanda, aki arra utasítja a programozót, hogy a robotot úgy programozza át, hogy rájuk hallgasson. A férfi végül frissíti a robot rendszerét a mesterséges intelligenciával, aminek következtében a robot öntudatra ébred, képes lesz érezni, véleményt formálni. Viszont olyan, mint egy gyermek. A bűnbanda férfi tagjai minél hamarabb harci robotot akarnak belőle faragni, ám az egyetlen női tag tanítani és nevelni akarja. A film során Chappie megtapasztalja a hazugságokat, átverést és önfeláldozást is. A filmet elég sok kritika érte, de kérdés amit felvet, elgondolkodtató. Az érző robotokról szóló filmek közt megemlíthetjük a sokkal családbarátabb Rövidzárlat (1986) című filmet, a depressziós szuperintelligens robotot szerepeltető klasszikust, a Galaxis útikalauz stopposoknak (2005) című sci-fi vígjátékot, valamint az Asimov tollából eredő Én, a robotot (2004) is.
Ezeken kívül még rengeteg robot témájú film létezik, ezek csak szubjektíven a legjelentősebbek.
Videojátékok
Az utolsó példa egy személyes kedvenc: a Mass Effect trilógia. Ez a jövőben játszódó TPS ad otthont EDI-nek. EDI nem más mint egy mesterséges intelligencia, ami az űrhajó irányítását segíti. A történet elején még egy test nélküli hologramként jelenik meg, aki megfigyelés alatt tartja a főszereplőt és a küldetéseken információkkal látja el a csapatot, "hobbija" az emberi viselkedés tanulmányozása. A játék harmadik részében testet is kap (egy emberformájú, női alakként megtervezett android szerepében) és lassacskán képes lesz arra, hogy morális kérdésekben is döntés tudjon hozni. Ezen túl az is egészen emberivé teszi, hogy a játék során lassan plátói kapcsolatot alakít ki a hajó pilótájával.
A sort még lehetne folytatni, más platformokkal, más példákkal. De ebből a néhányból is látszik, hogy a popkultúra igen hálás táptalaja a robotoknak és a velük kapcsolatos történeteknek. Sőt, egyáltalán nem merész kijelenteni azt sem, hogy a fiktív robotok lendíthetik előre a robotikát is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése