Eladnám a lakásom, de kinek nem? Avagy a diszkriminatív Facebook.

Utolsó cikkemben egy komolyabb esetet dolgozok fel a Facebook hirdetésekkel kapcsolatban. Először 2016-ban vették észre a faji alapú szűrőt a Facebook hirdetések szűrési lehetőségeinél, ami azóta is benne van a közösségi oldal rendszerében, ha eladó vagy kiadó lakás hirdetést szeretnénk feladni. A közösségi oldal, akkor azt ígérte, hogy egy sokkal jobban ellenőrizhető rendszert fognak létre hozni, hogy elkerüljék a diszkriminatív hirdetéseket, hiszen az oldal egyik legfontosabb alapelve, pont a diszkrimináció és a rasszizmus elkerülése, megszüntetése az oldalon.

Visszatekintés

A ProPublica még 2016 februárjában számolt be arról a jelenségről, miszerint a lakáshirdetéseknél szűrni lehet az etnikai fajokat. Így például beállíthatjuk, hogy a latin-amerikaiak, vagy épp a négerek ne láthassák azt, hogy kiadó vagy eladó a házunk, vagy a lakásunk. 2016-ban ezt jelentették a népszerű közösségi oldalnak. A Facebook adatvédelmi és nyilvánossági elveinek vezetője, Steve Satterfield akkor azt nyilatkozta, hogy a hirdetők a faji alapú szűrőt nem használhatják diszkriminációra és nem léphetik át ezzel a törvényes kereteket. Ez szerepel a a közösségi oldal hirdetői szabályzatában, amit a hirdetőnek el kell fogadnia, ahhoz, hogy hirdessen. Illetve a Facebook keményen fel is lép az ilyen hirdetések ellen.
A népszerű közösségi oldal véleménye az, hogy azért kell egy ilyen szűrő, hogy az adott cég egy célközönséget fel tudjon mérni. Hiszen, ahogy a korábbi cikkeimben is írtam a hirdetési szűrőnek két oldala van. Nem csak a kizárásra lehet használni, azt is beállíthatjuk, hogy konkrétan melyik népcsoport láthassa az adott hirdetést.
Viszont miből állapíthatjuk meg, hogy az adott hirdetés nem diszkriminatív? Hiszen az ilyen fajta szűrési beállítással felrakott hirdetés, embereket, családokat foszt meg attól, hogy új otthont teremtsenek pusztán a származásuk, vagy a vallásuk miatt. Ráadásul az ilyen hirdetések szűrésekor szinte lehetetlen bizonyítani, hogy valóban rasszista indítékú. A Facebook azt ígérte, hogy igyekszik kidolgozni egy biztonságosabb, sokkal jobban körültekintőbb rendszert.

A törvény

A fenti bekezdésben Satterfield, arról nyilatkozik, hogy a faji alapú szűrés nem lépheti át a törvényes kereteket. Maga a szűrő már egy fontos törvénybe ütközik. A Fair Housing Act (egyenlő lakhatási jogokat biztosító törvény) első változata 1968-ban jelent meg Amerikában Lyndon Baines Johnson elnök jóvoltából, aki már akkor illegálisnak minősítette a diszkriminációt (faji, vallási és nemi alapon) a lakóhelyek eladásánál és bérlésénél.
Hazánkban utoljára 2011-ben módosították azt a törvényt (2003. évi CXXV. törvény), amiben a hátrányos megkülönböztetésről is szó esik.

Mi a helyzet ma?

Miért is nyúlok ennyire vissza az időben? A Propublica nem rég ismét ránézett a fent emlegetett "faji" szűrőre, hogy a beígért biztonságosabb rendszer megvalósult-e. Az eredmény? Még mindig megtalálható ez a menüpont, sőt azóta újabb kitételekkel bővült. A továbbiakban sem lehet bizonyítani, hogy egy-egy hirdetés, nem diszkriminatív.

A Propublica több áll hirdetést is felrakott a legkülönbözőbb szűrési feltételekkel. Átlagosan 1 perc múlva már ki is került az adott hirdetés. Egyetlen hirdetés kikerülésére kellett 22 percet várni csak, mégpedig annál, ahol az iszlám, a szunnita és a síita vallásúakat akarták kizárni az adott hirdetésből, de végül ez is kikerült a népszerű közösségi oldalra.Mindössze annyi változást lehetett  észlelni a rendszerben, hogy már nem a demográfia  (nem, kor, lakhely) kategóriában található meg ez a feltétel, hanem a viselkedésnél, illetve a nevét is megváltoztatták “Ethnic Affinity”-ről, “Multicultural Affinity”-re változtatta.
A Facebook részéről az a nyilatkozat érkezett, az oldal számára, hogy igyekeznek kijavítani az ehhez hasonló problémákat.