Internet
Mindenki használja, de senki sem tudja pontosan mi az és, hogy hogyan is működik. Igen, ez az internet és az ahhoz szorosan kapcsolódó fogalmai. Kezdjük talán a legelején. Az internet egy globális számítógépes hálózat, amely számítógépek milliárdjait kapcsolja össze és lehetővé teszi az olyan rendszerek működését, mint a World Wide Web (világháló) röviden: web. Kialakulásának fő oka az USA hadseregéhez köthető. Létre akartak hozni a 60-as években egy olyan önállóan is működö, központ nélküli hálózatot ami egy esetleges szovjet atomtámadás után is működőképes maradhat. Így született meg először az ARPANET-et, amit a katonaságon kívül egyes egyetemek és kormányzati laboratóriumok is használni kezdtek. Ez a rendszer már elektronikus levelezésre is alkalmas volt. Az internet kifejezés először 1974-ben jelent meg egy tanulmányban, de igazi a mai értelemben vett internetről csak az 1990-es évek eleje óta beszélhetünk.
World Wide Web
Amit ma a köznyelvben internetnek nevezünk, azalatt valójában - ha ugyan hibásan is - de a világhálót, a webet értjük. “A világháló (angol eredetiben World Wide Web, WWW vagy röviden Web) az interneten működő, egymással úgynevezett hiperlinkekkel összekötött dokumentumok rendszere. A rendszert webböngésző program segítségével lehet elérni. Ez a program képes megjeleníteni az egyes dokumentumokat, „weblapokat”. A felhasználó a lapokon található hiperlinkek segítségével további lapokat kérhet le, amelyeken újabb hiperlinkek lehetnek. A rendszer „háló”-jellegét is ez adja; a dokumentumok a háló csomópontjai, míg a hiperlinkek a háló szálai, amelyeken keresztül egy vagy több lépésben tetszőleges csomóponthoz eljuthatunk.” [1]
Hipertextek, hiperhivatkozások
A hiperlinkek vagy más néven hiperhivatkozások azok az ún. “Klikkelhető” szövegrészek amikre kattintva egy másik oldalra lukadunk ki, és ha azon is egy ilyenre kattintunk akkor megint egy másik oldalra és így tovább. A web alapelveit a CERN részecskefizikai kutatóközpontban dolgozták ki. Alapötlete egy globális információs hálózat létrehozása volt a hipertext képességeinek ötvözésével. [2] Tehát ezen információk birtokában kiejelnthetjük, hogy a web és a hipertext nem létezhet a másik nélkül.
A mai világháló teljes egészében a hipertext-ekre épül, ami mostmár intermediális környezetben is előfordulhat. Mindenki emlékszik még gyerekkorából azokra a könyvekre amelyeknél a történetre befolyással lehettünk azáltal, hogy a könyv a lap alján több opciót is felajánlott a történet folytatására. Ha ‘A’ opciót választod lapozz erre az oldalra, ha ‘B’-t akkor meg arra stb. Ugyanez az ötlet már a filmek terén is megjelenik. Ha a youtube-on rákeresünk az interaktív videókra most már tucatszám válogathatunk a lehetőségek közül. Itt is a film történéseire mi vagyunk befolyással, a mi kezünkben van a döntés folyamata. Az egyik legnagyobb költségvetésű ilyen film (vagy ez már játék?) a Late Shift amely már egy különálló programként futtatható az erre alkalmas táblagépeken vagy telefonokon. Meg is kérik érte az árát, ami ugyan még mindig olcsóbb, mint egy mozijegy. Egy másik igen érdekes és hasznos kezdeményezés a brittek által létrehozott Lifesaver c. interaktív film. A Martin Percy rendezte filmben arra készülhetünk fel és arra tanít meg minket virtuálisan, hogy vészhelyzetekben, amikor esetleg emberéletek is kockán forognak, mi a helyes tennivaló. Különböző szituációkban választási lehetőségeket ajánl fel, de, mint az életben is itt sincs a gondolkodásra végtelen hosszúságú idő. Az Amerikai TV-ipart pedig Soderbergh és az HBO fogja teljesen felforgatni Mosaic című sorozatával. Soha nem látott mélységekbe tudunk elkalandozni a sorozatban, hiszen a TV-ben látott verzió mellett, a külön-külön minden karakter szemszögéből meg tudjuk, majd vizsgálni az eseményeket. Nem mellesleg a januárban bemutatásra kerülő sorozat előtt viszont már úgymond végigzongorázhatjuk az eseményeket, hiszen egy app keretén belül a fent említett másik filmhez hasonlóan itt is a különféle döntések eredményeképp alakíthatjuk a történetet. Vajon Soderbergh filmje igazából egy szociológiai tanulmány, és a végleges verziót, ami majd bemutatásra kerül befolyásolják a nézői döntések amit az okostelefonokon és tableteken hoznak? Januárban kiderül.
Hiperhivatkozások a 21. században
A mai világháló teljes egészében a hipertext-ekre épül, ami mostmár intermediális környezetben is előfordulhat. Mindenki emlékszik még gyerekkorából azokra a könyvekre amelyeknél a történetre befolyással lehettünk azáltal, hogy a könyv a lap alján több opciót is felajánlott a történet folytatására. Ha ‘A’ opciót választod lapozz erre az oldalra, ha ‘B’-t akkor meg arra stb. Ugyanez az ötlet már a filmek terén is megjelenik. Ha a youtube-on rákeresünk az interaktív videókra most már tucatszám válogathatunk a lehetőségek közül. Itt is a film történéseire mi vagyunk befolyással, a mi kezünkben van a döntés folyamata. Az egyik legnagyobb költségvetésű ilyen film (vagy ez már játék?) a Late Shift amely már egy különálló programként futtatható az erre alkalmas táblagépeken vagy telefonokon. Meg is kérik érte az árát, ami ugyan még mindig olcsóbb, mint egy mozijegy. Egy másik igen érdekes és hasznos kezdeményezés a brittek által létrehozott Lifesaver c. interaktív film. A Martin Percy rendezte filmben arra készülhetünk fel és arra tanít meg minket virtuálisan, hogy vészhelyzetekben, amikor esetleg emberéletek is kockán forognak, mi a helyes tennivaló. Különböző szituációkban választási lehetőségeket ajánl fel, de, mint az életben is itt sincs a gondolkodásra végtelen hosszúságú idő. Az Amerikai TV-ipart pedig Soderbergh és az HBO fogja teljesen felforgatni Mosaic című sorozatával. Soha nem látott mélységekbe tudunk elkalandozni a sorozatban, hiszen a TV-ben látott verzió mellett, a külön-külön minden karakter szemszögéből meg tudjuk, majd vizsgálni az eseményeket. Nem mellesleg a januárban bemutatásra kerülő sorozat előtt viszont már úgymond végigzongorázhatjuk az eseményeket, hiszen egy app keretén belül a fent említett másik filmhez hasonlóan itt is a különféle döntések eredményeképp alakíthatjuk a történetet. Vajon Soderbergh filmje igazából egy szociológiai tanulmány, és a végleges verziót, ami majd bemutatásra kerül befolyásolják a nézői döntések amit az okostelefonokon és tableteken hoznak? Januárban kiderül.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése