Bitcoin - az eddigiek

Cikkeim olvasói 3 hónapon keresztül tanulmányozhatták a Bitcoin világának varázsát. A Bitcoin egy webpénz, egy teljesen egyedi valuta, melyet sok ember nem igazán tud elképzelni. Összefoglaló cikkemben beszélni fogok a jelenlegi árfolyamokról, helyre rakjuk a rendes terminológiát, s feszegetni fogjuk mindazt, ami a jövőben erre a megfoghatatlan dologra várni fog.

Az alapok

Bitcoin egy kriptopénz, egy elektronikus fizetőeszköz. Születését feltehetően a 2008-as amerikai bankválságnak köszönhetjük, amikor a pénzügyi élet okosai elkezdtek pánikolni, hogy mi lesz így a világgal. 2009- ben egy magát Satoshi Nakamotonak nevezett blogger előállt egy ötlettel, ami ezt a válságot orvosolni tudná; ez volt a Bitcoin. Egy Bitcoin 100,000,000 részre osztható, legkisebb részegységét pedig satoshi-nak hívják. A Bitcoin azért volt jó ötlet, mert nagy mennyiségű, viszonylag alacsony költségvetésű fizetőeszköz, mert míg a hagyományos pénzgyártáshoz alapanyag is szükséges ( pénzveréshez fém, pénznyomtatáshoz papír) addig a Bitcoinhoz elektromosság kell. Tárolási szempontból is a Bitcoin van előnyben, egy átlagos pendrive akár több millió dollár értékű Bitcoint tud tárolni (erről később).

Ha egy Bitcoin akarunk szerezni borsos árat kell fizetni, vagy megpróbálhatunk saját magunk "bányászni" egyet. A bányászás lényegében egy számítógépes algoritmus futtatását és kiszámítását jelenti. Ez a folyamat több hónapokig eltarthat, ezért érdemes erősebb teljesítményű hardvert beszerezni. A bányászat során egy hálózatban tudunk bányászni, a hálózaton belül több bányász is van, ezekkel olykor-olykor tranzakciókat végzünk. Ahhoz, hogy ezeket a tranzakciókat figyelemmel tudjuk követni, valahogyan a Bitcoinok vándorlását nyilvántartásba kell venni. A tranzakciós történetek egy úgynevezett blokkláncba gyűlik össze, s ezt egy adatbázisba viszik be. Tehát van egy blokkunk ami a tranzakciós történeteket tartalmazza ( mint például boltban 500 db számla egyben), ezeket a blokkokat is összetudjuk kapcsolni egy blokklánccal. Ezt a blokkláncot ( előző példához hasonlóan 100* 500 db számla) folyamatosan ellenőrizni kell. Új tranzakciók során az addig ellenőrzött blokklánchoz egy újabb blokk kerül. Itt kerül szerepe a hash szónak, amit az előzőekben nem sikerült teljesen kiveséznünk; a hashet számolják ki végül is a bányászok, ez az az algoritmus amik számokból és betűkből állnak, ez a bizonyos hash kerül a blokkok végére és ez az alapja az ellenőrzés és a biztosítás folyamatának.

A tárolás

A tárolásról már több szó is esett, de alapvetően kettő fajta tárolás lehetséges : offline és online tárolás. Nézzük először az online tárolást.

Ahhoz, hogy tranzakciókat hajtsunk végre, szükségünk van privát kulcsokra. Csak akkor tudunk Bitcoint használni, ha ezzel a privát kulccsal rendelkezünk. Az online pénztárcákban tudjuk tárolni ezeket a kulcsokat, de a pénztárcának más szerepe is van. Online pénztárcák esetében végül is nem a mi pénztárcánkban vannak ezek a kulcsok, hanem egy bizonyos szervezet vagy magánszemély birtokában. Ez eleinte teljesen hülyeségnek tűnhet (és utólag is), hogy más személynél legyenek privát információnk, de ez a tárolási módszer valahogy mégis él. Egyik előnye, hogy bárhol, bármikor hozzátudunk férni a kulcsainkhoz. Leghíresebb online pénztárca "cég"a Coinbase, de a Circle vagy a Blockchain is közkedvelt.

Offline tároláskor hál' istennek nem kell totál idegenekben megbízni, személyes számítógépünkön ( vagy mobiltelefonunkon) tároljuk e kulcsokat. Ha valaki bányászott, vagy kereskedett Bitcoinnal, akkor nyilvánvalóan használt ( tudtán kívül ) pénztárcát is. Az eredeti Bitcoin alkalmazás a Bitcoin Core ugyanis tartalmaz pénztárcát is magában, valamint lehetőséges teremt, hogy megadjad a címedet ahova esetleges Bitcoinokat vársz.

Elterjedőben vannak a mobil alapú pénztárcák is, amit okostelefonunkon egy alkalmazás letöltésével használhatunk. A telefonos alap nem tudja biztosítani a teljes blokklánc letöltését ( ami több gigabájt) ezért, egy úgynevezett SPV-t  ( Simplified payment verification) alkalmaz, ami csak a szükséges blokkot tölti le. Több elterjedt android alapú pénztárca pl: Bitcoin Wallet, Mycelium.

Egyik legolcsóbb és legelterjedtebb pénztárca a papíralapú, úgynevezett "paperwallet". A papíralapú pénztárcát egyre több weboldal hírdeti, lényege, hogy egy papírra előre generált címet készítenek a vásárlónak, és két QR- kóddal ellátják a lapot. Mobilunkkal beolvasva a QR kódot pedig megkapjuk a Bitcoint.

Egyik cikkemben írtam a Glacier Protocolról is, melyet az alábbi linkre kattintva teljes pompájában meglehet csodálni.

Pénzügy

Ahogy azt már korábban láthattuk, a legtöbb kriptopénz, de főleg a Bitcoin ára hatalmas mértékben ugrál. Első bejegyzésem írásának pillanatában egy Bitcoin 1,2 millió forintot ér, november közepére 2 millió forint, mai nap pedig már 4,2 millió forint. Ez az őrületes emelkedés néhány kérdést von maga után. Hogyan lehetséges, hogy egy virtuális adathalmazból tudunk vásárolni maguknak egy autót ? A Bitcoin előnye a decentralizáltság; a többi céggel szemben, akik például elkérhetik bankszámlánk adatait vagy privát információinkat, a Bitcoinnal senkiben nem kell megbízni, ugyanis, mint már olvashattuk a blokklánc eljárással digitálisan levan védve. Az a kérdés, hogy miért is ér ekkora összeget, mire a válasz : nem tudjuk. A Bitcoin nem tud fizikális formát felvenni, s talán a népszerűségének köszönhetően van ekkora értéke. Ha látja valaki, hogy a szomszéd Bitcoinnal fizet, akkor megbízik benne, és feltehetően ő is fogja használni. Majd a mi emberünk kollégája is rájön, és így tovább. Egyik előnye azonban hátránya is lehet a Bitcoinnak : ez az elektronikus háttér. Mi van akkor ha jön egy áramszünet világszerte, egy elektromos vihar, mely tönkreteheti az egész Bitcoint?

És mi van, ha elfogy a Bitcoin? Maximum 21 millió Bitcoint tudunk termelni, és már 16 milliót jóval átléptük. Az okosok számítása szerint 2040-ig elfog fogyni az összes Bitcoin, és olyan hírek is terjengenek, hogy ha elérjük a 21 milliót akkor az egész rendszer megsemmisíti magát. A 2040-es limitet meg hamarabb is eltudjuk érni, novemberre kiírt "segwitx2" frissítés megduplázná a bányászat sebességét.

Mivel a Bitcoinnak közvetlen riválisa nincsen, egyeduralkodó a piacon. Egyik legnagyobb riválisa a Bitcoin Cash( BCH), mely nyáron kiválva a Bitcointól önálló kriptovalutaként folytatta. A BCH lényegében csak annyiban tér el a Bitcointól, hogy 2 MB-os blokkokban tárolja az adatot; alkalmazkodik az algoritmusos számításhoz és teljesen megegyezően kezeli a tranzakciókat. 

Szintén 2 MB-os blokkokat alkalmaz az Ethereum, amely 2015-es megjelenése óta a második legjobban teljesítő kriptopénz. Meg kell jegyezni, hogy a különböző kriptopénzek különböző módon végzik el a számításokat, s így egyedi valutát tudnak létrehozni. A blokklánc létrehozásának technológiája és nehézségei befolyásolhatják az értéket, minél bonyolultabb egy lánc, valószínű, hogy jóval több egységet tud a későbbiekben kibocsátani, és minél hosszabb ez a folyamat ( mint tudjuk a Bitcoin esetében hónapok) annál többet ér egy bizonyos egység. Ezért ilyen összetett ez a "tudomány" és talán ezért népszerű mindenki körében. De ha ilyen mértékben fejlődik a technika és fogynak el a blokkláncok , annál félőbb, hogy előbb utóbb kipukkan ez a Bitcoin lufi.