Netes szuperhatalmak és ami a színfalak mögött van

Többé már nemcsak a nemzetállamok az egyetlen játékosok a világ tábláján. Néhány új játékos is színre lépett remek adottságokkal és kimagasló taktikai érzékkel, ja és mostmár ők uralják a világot. Nevezhetjük ezeket Net-államoknak. Miért net-államok? Mert a világ nem államokra, mint az USA vagy Franciaország és nem nem-államokra, mint például a terrorista szervezetek van osztva. Barbara Ehrenreich 2011-es cikkében (Coming to a Theater Near You: War Without Humans) nevezte el őket net-államoknak és újfajta ellenséget lát bennük. Bemutatkozik a Facebook, a Google Amazon és társaik.

Politikai befolyás

Természetesen vannak kisebb digitális egyesületek is, amelyek szintén erőszak nélküliek, élvezik a nemzetközi történéseket és törvény felett állnak. A terrorizmus fenyegetése évről évre emelkedik, tehát szükségünk van arra, hogy mindent biztonságosabbá tegyünk, így az internetet is. A nemzetállamoknak fel kell ismerniük, hogy szükségük van a net-államokra a nem államokkal szemben, ezek a netes entitások ugyanis hatalmat és befolyást gyakorolnak. A terrorszervetek szintén igyekeznek előnyöket szerezni az inteternet világában, ahogy a net-államok is, tehát a kettő hasonló területet szeretne magáénak tudni. Michael K. Nagata tábornok, az amerikai különleges műveleti erők parancsnoka azt nyilatkozta, hogy egyáltalán nem érti ezt az felvetést ezért cáfolni sem tudja. Az Egyesült Államok ezt az elképzelést nem érti és valószínűleg ezért ragadt bele a terrorizmus elleni harcba. Ahogy James Mattis védelmi miniszter is megerősítette "Nem győztünk Afganisztánban". A többi parancsnok a 16 éves háborút "patthelyzetnek" minősítette. A net-államok nélkül a háború továbbra is egy szintéren folytatódna. A kormány terrorizmus ellenes üzeneteket generál, ebből látható, hogy a nemzetállamok igyekszenek alkalmazkodni, hiszen ez közelebb hozza a lakosságot, tehát most ellentmondtak saját maguknak. Miért olyan erősek a netes hatalmak? A politikába is beleavatkoznak, a jog felett állnak:

• Google: 2013-ban a vállalat megindította a "Project Shield" nevű kezdeményezést, ez egyfajta online biztonsági menedék a kormányok által cenzúrázott hírekkel szemben. a demokratikus országoknak ezzel nem volt semmi problémájuk, de az ázsiai országokban vagy afrikában ezt a fajta tevékenységét a Google-nek bomlasztó és illegális tevékenységnek tartották. Azonban a  társalapító, Sergey Brin 2014-es interjúban azt nyilatkozta "a társadalmi cél az elsődleges célunk."
  
  
• Anonymous: a párizsi 2015 ovemberében lezajlott terrortámadások után, 5500 és 20000 közötti ISIS által támogatott Twitter fiókot 48 órán belül tiltott le. A kormányoknak megvan a módszerük arra, hogy leállítsák a terrorista közösségi média tevékenységét, de ilyen mértékben legálisan cselekedni rengeteg papírmunkát eredményezett volna, amit két nap alatt nem győztek volna.

Piaci erőfölény

Továbbá az elmúlt négy év során megváltozott a forgalom internetes piaci részesedése. A Google és a Facebook a forgalom 70%-át generálja. (természetesen a mobiltelefonok hozzák a legnagyobb forgalmat). A maradék 30% megoszlik az összes többi webhely és mobilalkalmazás között. A média weboldalak között is a Google és a Facebook dominál, ahol nem ott a sajtó. A két nagyhatalom egymással is rivalizál. A Google próbált bejutni a szociális piacra először a Google Wave-el, Google Buzz-al, Orkut-al, és végül Google+-al. A FB a keresési piacon versenyzett, a Bing-en keresztül, az MSFT-vel együttműködésben. A Google megvette a Youtube-t, a FB a WhatsApp-ot. Végül a Facebookon, a WhatsAppon, a Messengeren és az Instagramon keresztül a FB társadalmi szuperhatalom lett. Az ábrán látható a Facebook felhasználói körének növekedése. A Google mostmár a mesterséges intelligenciába fektet, mert tudják, hogy ez a jövő és hosszú távon megtérül majd a befektetésük. A Google már nemcsak internetes cég hanem tudás alapú internets cég, a FB-é a szociális terep, az Amazon pedig az e-kereskedelemben a befutó. Az Amazonnak is megvannak a saját taktikái például nem a profitra fókuszál, hanem a azt keresi, hogy miben lehetne piaci vezető.

Következmények

A három nagy internetes cég teékenységeinek köszönhetően átalakult a web. Lehet, hogy tevékenységük a web halálával egyenlő? A weben az információk szabadon áramlottak, politikától független volt. A Google sem védi már annyira a nyitott webet. A célja, hogy adatokat gyűjtsön az ai-nek. A web nyitottsága létfontosságú lenne a biztonság, a hozzáférhetőség, az innováció és a versenyképesség szempontjából. A Google-Facebook-Amazon forgalma a legnagyobb, az internethasználók körében elért népszerűségük miatt. Ilyen piaci kereslet mellett az internetszolgáltatók valószínűleg olcsóbb lehetőségeket fognak kínálni a Google-Facebook-Amazon hozzáféréssel szemben, ugyanakkor drágább lehetőségeket teljes internet-hozzáféréssel. Portugáliában ez már megvalósult. Ez még tovább növeli a három óriás dominanciáját. Eric Schmidt jövőképe olyan, ahol az internetes szolgáltatások mindenütt jelen vannak és személyre szabottak. Valójában a 3 internetes szolgáltató adatokat gyűjt a felhasznlóról, azt beleteszi egy felhőbe, a kereséseket kéréseket pedig, amiket a felhasználó kér, a felhő közreműködésével kapja meg. A három internetes óriás közös célja, hogy a böngészőkön túl új virtuális kontextusokat hozzon létre, ahol az adatokat létrehozzák és megosztják. A web halála a szükségszerűség fokozatos csökkenésével jár, az internet számos aspektusa is elveszíti jelentőségét, és az alapul szolgáló infrastruktúra csak a Google-Facebook-Amazon hármasának kedvez. Ez a Trinet, aminek az internetszolgáltatók is felismernék jelentőségét, mert csak a Trinetet támogatják. Nagyszerű felhasználói élmény, "kéz nélküli kereskedelem", tudásmegosztás, optimista perspektívát idézhet elő, de a weboldal 25 éve szabadságot élvez, amelyet magától értetődőnek tartunk. Sajnos lehet ezt a szabadságot a jövőben elveszítjük.

Források

The Web began dying in 2014, here’s how André Staltz 2017.12.18.

Net states rule the world, we need to recognize their power Alexis Wichowski 2017.12.18.