Mi az otthoni szórakozás jövője?(TV vs. VOD vs. Cloud Gaming) összehasonlítás

A kor amiben élünk,a jelenben és amiben élni fogunk a jövőben technológiailag, társadalomszemléleti és kulturális, szórakoztatási szempontból igencsak innovatív, előremutató de ugyanakkor ha nem éljük és értjük meg mindezt tudatosan és okosan, könnyen ránőhet a fejünkre. Soha nem látottan/hallottan jó minőségű és mennyiségű tartalmat tudunk ma már fogyasztani/átélni, a hagyományos értelmű televízió viszont ehhez a fejlődéshez elég nehézkesen áll, olyannyira, hogy előbb-utóbb a tévéműsorok teljes egészében eltűnhetnek( de hogy erősen átalakul, átültetődik az internetre az már most megfigyelhető).

Körkép a koronavírusról és annak hatásairól

 Az elmúlt hónapokban a mindennapjainkat lassan másfél éve megkeserítő pandémiával foglalkoztam. 

 

  Valentin nap környékén utánanéztem a pandémia alatti társkeresésnek, majd később a korlátozások és a bezártság által előidézett addikcióknak, az öngyilkosságok drámai megugrásának. Valamint, hogy valami pozitívról is írjak, a pandémiás helyzet pozitív hatásainak.

COVID-19

Hatások

Pozitív

1. NN Biztosító felmérése szerint a bezártság összehozta az embereket.
   
2. Több idő jutott az embereknek a személyes hobbijaikra.
3. Megnövekedett a sportolásra és a családra szentelt idő.
4. Valentin nap egy nap alatt berobbant a nőknek szóló társkereső.

Személyes pozitív változások : bátrabb online ügyintézés, megtanultam, hogy azok a dolgok, amelyek elsőre magától értetődőnek tűnnek, nem biztos, hogy azok. Emellett a tanulásban , valamint az Egyetemi Könyvtár és Levéltárban és A Magyar Nemzeti Múzeum Központi Könyvtárában elvégzett szakmai gyakorlatban leltem vigasztalódást. A tanulás és a könyvtáros szakma iránti lelkesedésem pedig nem csökkent le a pandémia ellenére sem.

Negatív

1. A járvány ideje alatt drasztikusan emelkedett az öngyilkosok száma.
2. Az emberek egzisztenciálisan bizonytalan helyzetbe kerültek.
3. Az elszigeteltség, izoláltság sok embernél depressziót váltott ki. 
4. A folyamatos stressz, bizonytalanság, a korlátozások által bevezetett frusztráció sok esetben addikciók (drog, alkohol) megjelenését vagy kiújulását idézték elő. 
5. A pandémia idején megnőtt a magányos emberek száma, ezért többen választották az online ismerkedést .
6. A kiszolgáltatott emberekre a nehéz helyzetekben még az átlagosnál is nagyobb veszély leselkedik, ezért jelentősen megnőtt a lelki, anyagi kizsákmányolások száma.

Személyes negatív hatások : Az első hullám idején hajlamos voltam túl sokat foglalkozni a pandémiával, amely kezdett a saját lelki egészségem rovására menni.

A második hullám idején megfogadtam azt a tanácsot, hogy ,,Azzal érdemes foglalkozni, amelyre az embernek személyes hatása van." Ennek a tanácsnak a betartása segített abban, hogy a 2020/21/1 szemeszterre a kredites átlagom 3,93 helyett 4,34 lett. Viszont idén márciusban a harmadik hullám idején újra nehezemre esett elhatárolódni a pandémiától és annak hatásaitól. Ennek a visszaesésnek talán az lehett az oka, hogy velem együtt sokan várták az idei tavasztól az élet visszarendeződését. S azért lássuk be a tavalyi év után újból leszámolni azzal a gondolattal, hogy az idei tavasz sem a felszabadulást sem hozza el, hogy idén sem lesznek hagyományos március 15-ei, húsvéti ünnepségek, az azért eléggé húzós volt. 

Végezetül itt egy jó tanács a krízis átvészelésére az ország legmegosztóbb pszichiáterétől.

A kérdésem az lenne az olvasóktól a legendás mondatot idézve,,Bevállalják? Igen vagy nem!"

Aki pedig az előbbi riport után kedvet kapott a műsorhoz , annak itt van egy intro .

Vigyázzunk magukra!

Vigyázzunk egymásra !

Források : 

Egy nap alatt berobbant a nőknek szóló társkereső

Karaténrandi - Az online ismerkedés veszélyei

Ismerkedés a pandémiás helyzet idején

Az utolsó 1 év viszontagságainak hatása az emberek pszichikai állóképességére és szoiális életére

A koronavírus-járvány pszichológiai hatásai

A pont, ahonnan nincs visszaút- Az elmúlt 1 év során drasztikusan emelkedett az öngyilkosságok száma

Több lett az öngyilkos Magyarországon a járvány alatt

A koronavírus-járvány pozitív hatásai

A magyarok szerint ezek a koronavírus-járvány pozitív hatásai

COVID-19

Hogyan hat a lelkünkre a koronavírus? - Csernus doki válaszol

Heti Napló Sváby Andrással intro

Az ufóészlelések száma is megugrott a járvány alatt

Az amerikai Nemzeti UFO-bejelentő Központ adatai szerint 2020-ban megduplázódott a New-Yorkban észlelt ufóészlelések száma, a városból 300 bejelentés érkezett, míg országos szinten körülbelül 7200 észlelést jelentettek be.

A megkérdezett kutató ufológusok szerint nincsen szó semmilyen idegen invázióról, inkább a vírus áll a háttérben. A járványügyi korlátozások miatt az embereknek sokkal több idejük volt az eget nézni. Az észlelések növekedésére az is hatással volt, hogy New York-ból tömegek költöztek ki a külvárosi részekre, a szabad ég alá.

TikTok és Trump

Nem lehet az sem véletlen, hogy a tavalyi bejelentések negyede márciusban és áprilisban érkezett a központba, pont akkor mikor a legszigorúbb lezárások voltak érvényben. Az ufóészlelések számát ezen kívül több tényező is növelte. TikTok hatására több millió ember láthatott repülő fénycsóvákról videókat, a Pentagon pedig két hírrel is felkeltette az ufókultuszt: a minisztérium akciócsoport vizsgálatot kezd egy katonai gép által bejelentett azonosítatlan légi jelenség ügyében, amiről 3 videót is kiadtak, valamint Trump elrendelt, hogy a Pentagon a hírszerzéssel együtt írja meg és hozza nyilvánosságra a nagy amerikai UFO-jelentést.

A rövid felvételeket a haditengerészet pilótái rögzítették 2004 és 2005 között. Az egyiken egy sötét, ovális objektum halad el egy repülőgép előtt, míg egy másikban egy kisebb objektum látható, ahogy a földfelszín felett gyorsulni kezd.

Nick Pope, aki korábban a védelmi minisztérium ufókutatásait segítette, a Sky Newsnak elmondta: elképzelhető, hogy a Pentagon által kiadott videókon földönkívüli jelenségeket látni, de ezt egyelőre nem lehet biztosan állítani. „Ha nem arról van szó, hogy a pilóták félreláttak valamit, miközben az infravörös kamerákban is hiba lépett fel (ráadásul a radarok is rögzítette több jelenséget), akkor kevés dologgal lehet magyarázni.”

A NUFORC igazgatója szerint a kormány fontos lépést tett afelé, hogy hajlandó elismerni, hogy tudnak a jelenségekről, és figyelemmel követik őket. 

"Korábban úgy tűnt, hogy a kormány őrültként tekint a hozzám hasonlókra, pedig nem vagyunk azok" -monda Davenport, aki szerint a legjobb ufológusok a legszkeptikusabb emberek közé tartoznak.

Rejtett törvényben kényszerítették ki, hogy az USA elárulja, mit tud az UFÓKRÓL

Donald Trump (ekkor még amerikai elnök) aláírt egy 2300 milliárd dolláros covid-mentőcsomagot tartalmazó törvényjavaslatot. A dokumentumban, azonban több olyan törvény is bekerült, aminek nem sok köze van a járványhoz vagy a gazdasághoz. Egyikben például arra szólítja a Pentagont, hogy 180 napon belül, nyílt jelentést adjanak le az ufókról. A törvény szövege szerint "azonosítani kell minden olyan esetet vagy mintát, ami arra utal, hogy egy lehetséges ellenség elérte azokat az áttörő repülési képességeket, amelyek veszélyeztethetik az Egyesült Államok stratégiai vagy hagyományos erőit." 

Földönkívüliek Magyarországon

713 darab pdf került nyilvánosságra az interneten a Black Vault adatbázis működtetőjének hála, kereshető formátumban. A legtöbb sajtófigyelésben a földönkívüliek témája mindig hírként, sokszor betelefonálók vagy hallgatók mondanivalójaként jelenik meg, de ezeknek a kivonatoknak csak pár mondatot szántak, nincs részletezés, csak egy kis összefoglalás. Így történt, hogy a C05527991 nevű dokumentumban egy egész MTV Híradót kivonatoltak 1991. január 19-ből. Bejátszásként pedig szerepel, hogy:

16. VIDEO REPORT ON UNIDENTIFIED FLYING OBJECT SPOTTED IN KECSKEMÉT (1.15 MIN)

1991. januárjában valóban volt egy fényes repülő tárgy a magyar égbolton, amit többen is láttak, több területről is, többek közt Kecskeméten is. A Magyar Honvédség szóvivője Keleti György ezredes így nyilatkozott az esetről: 

"Pénteken tíz perccel éjfél előtt ufó járt Magyarország légterében. Az ország számos pontján észlelték. A kecskeméti repülőalakulatnál szolgálatban lévő tisztek is látták a kifutópálya fölött mintegy háromszáz méter magasságban mozgó ufót, amely körülbelül háromszáz kilométeres sebességgel haladt."

Vegül az Uránia Csillagvizsgáló munkatársa Batta László elmondta, hogy valószínűleg egy meteor volt. Hasonló említést kapott az 1992. október 24-i híradóban beszámoltak egy kozmikus eseményről, ufo-kongresszus volt Budapesten. Az eseményt az előbb említett Csillagvizsgáló munkatársai szervezték. 

Korábbi nyilvánosságra hozott akták is említenek ufo észleléseket Magyarországon, egyiket 1947-ből, másikat 1956-ból. Az első esetben Budapestről érkeztek jelentések villogó, „ezüstös labdákról” az égbolton. Az akta szerint a tárgyak gömb alakúak voltak és nagy sebességgel repültek. Az amerikai légierő szerint valószínűtlen, hogy meteoritokról volt szó, de a jelentés szerzője nem tudott semmi további biztosat állítani. A második esetben Oroszlány közelében három, tompán kivilágított tárgy haladt nyugatról keletre, középen erős fényponttal. A három tárgy lassan forgott egymás körül, kipufogólángokat, hangot, fénycsíkot, párát nem észleltek a megfigyelők. Az esetet lejegyző tiszt szerint nincs elegendő adat a további analízisre. Hogy hogyan kerültek a magyar észlelések az amerikai aktákba a hidegháború közepén, nem tudható. Lehet, hogy kémeken keresztül, lehet, hogy magyar emigránsok később jelentették.

Első elrabolt magyar

1968-ban megjelent első magyar, aki azt állította, hogy elrabolták a földönkívüliek. Heltai Magda, aki jósnő és asztrológus, róla még titkosszolgálati akta is született. Heltai Magdolna nem naprendszerbeli bolygókat jelöl meg az idegenek lakhelyéül, ami a korszakban igencsak népszerű volt. Viszont sok újdonságokat sem mond, csak ugyanazokat a kliséket ismételgeti, mint mások. Az UFO-k ekkoriban még Magyarországon nem éppen számítottak népszerű témának, a magyar tudományos körök pedig megpróbálták lejáratni azt és harcoltak elterjedése ellen.

Hétköznapi UFO

A központba érkező bejelen
tések többségét hamar be tudják azonosítani, leggyakrabban madarak, denevérek, bolygók vagy műholdak állnak a háttérben. Tavaly például rengeteg bejelentést okoztak a SpaceX Starlink műhold-konstelláció furcsa látványt okozó darabjai. A megnövekedett bejelentések ellenére nem emelkedett az olyan észlelések száma, amelyek okait nem sikerült azonosítani.

Testközeli találkák

Virginia Stringfellowm akit állítása szerint évekkel ezelőtt raboltak el a földönkívüliek, és havonta tart egy találkozót olyanokkal, akik szintén úgy gondolják, hogy találkoztak már idegenekkel. A csoport létszáma sokáig stagnált, de tavaly megnőtt az érdeklődés: minden hónapban egyre többen vesznek részt a találkozón. 

Stringfellow szerint a Pentagonból érkező hírek miatt több szó esett az elmúlt egy évben az ufókról, ráadásul a védelmi minisztérium által közzétett videók miatt egyre többen veszik a bátorságot arra, hogy elmeséljék a saját történetüket.

Eredeti cikk: https://qubit.hu/2021/04/12/az-ufoeszlelesek-szama-is-megugrott-a-jarvany-alatt

Egyéb forrás: https://qubit.hu/2021/01/07/rejtett-torvenyben-kenyszeritettek-ki-hogy-az-usa-elarulja-mit-tud-az-ufokrol

https://telex.hu/szorakozas/2021/01/12/ufo-cia-titok-igazsag-dokumentumok-magyarorszag-foldonkivuliek

https://24.hu/tech/2020/07/13/magyar-eszlelesek-ufo-akta-foldonkivuli/

http://magyarfoldonkivulikontaktok.blogspot.com/p/heltai-magdolna.html

https://telex.hu/tudomany/2021/01/11/barki-letoltheti-a-cia-osszes-ufokkal-kapcsolatos-dokumentaciojat

Ne keress itthon munkaidőn kívül

"Olyan inkább, mintha a munkahelyemen élnék, nem otthonról dolgoznék"- árulja el az egyik interjúalany a Prospect kutatásaiban. A járványügyi helyzet terepet adott annak, hogy számos munkahely megtapasztalhassa, mik is a távolléti munka/home office örömei és buktatói, és mennyire tartható rendszer ez. Az még kérdéses, a hibrid munkahelyi jelenlét lesz-e a jövő megoldása, ám tapasztalatokkal felvértezve sokan úgy érzik, már a jelenben rendezni kéne a digitális munkaviszonnyal kapcsolatos attidűdöket és a munkajogi alapokat.

Múzeumi séta a kanapéról

 

A COVID-19 világjárvány előtt sokak tervei között szerepelt legalább évente egy múzeum meglátogatása. Egy kirándulás során, az idegen város felfedezése közben, a turisták gyakran útba ejtettek egy-egy múzeumot is. Lassan minden településen találunk hasonló intézményeket, ha mást nem, a falu tájházát. A járvány sajnos ezt az ágat is pihenőidőre küldte, így sok múzeum digitalizálta a megtekinthető kiállítási tárgyait. Ezáltal életben tartva önmagukat is, és a kultúrára, művészetekre kíváncsi érdeklődőket is kiszolgálták.

Könyvtárak az álhírek ellen

Egy ideje felborult a világ rendje és ezzel együtt felfordultak az emberek hétköznapjai is, hiszen több, mint egy éve tombol a koronavírus-járvány világszerte. Ennek is köszönhető, hogy rengeteg hír és információ kering a neten, mostanában főleg a vírusról, a vakcinákról, stb. Jogosan merül fel a kérdés, hogy ennyi infó közül melyik igaz és melyik fake? Melyik hírforrásnak higgyünk? Túl sok hír van minden irányból ugyanarról, például a vakcinákról: az egyik oldal azt mondja, hogy ez jó vagy ez nem jó, ezzel párhuzamosan a másik oldal teljesen ellentmond. Nagyon sok a rossz, megbízhatatlan információ és a szakemberek véleményét, álláspontját már meg sem hallja az ember. A teljesen laikusok pedig már teljen elbizonytalanodtak, hogy akkor kinek higgyenek, kinek a szavában bízhatnak.

Nehéz eligazodni a hírek és álhírek között?

 

Pontosan ezért indított weboldalt tavaly májusban az MTA Könyvtár és Információs Központ kutatói karöltve a Pro-Sharp Research and Innovation Centerrel.
A weboldal neve: Covid-19 Tudástérkép és Tudásbázis. Bibliometriai kutatásokkal próbálják segíteni az orvosokat, kutatókat a pandémia alatt a Könyvtár és Információs Központ tudósai.

A Web of Science adatbázisban több különböző csoportba soroltak szakirodalmi cikkeket és a már említett tudástérképpel világítanak rá az összefüggésekre.

Az adatbázison keresztül több, mint 400 cikk hozzáférhető itthon. Mindehhez hozzájárul több egyetemi könyvtár, sőt kutatóintézetek is. Emellett továbbra is bővítik a tudásbázist, más adatbázisokat bevonva, hogy segítsék a bibliometriai elemzéseket. Ilyen például a Scopus. 

 

Emellett az IFLA, magyarul a Könyvtári Egyesületek és Szervezetek Nemzetközi Szövetsége mozgalmat indított az álhírek elkerülése, megelőzése ellen: Hogyan vegyük észre az álhírt? címmel. A könyvtáraknak feladta, hogy segítsen használóiknak kritikusabban és tisztábban látni és eligazodni a tengernyi hírzuhatagban, hiszen a használó úgy tekint a könyvtárra, hogy ott megbízható, hiteles információt kap a kérdésére. A mozgalom nagy hangsúlyt fektet arra, hogy az adott információ megbízható forrásból származzon.

Még ezeken felül a könyvtárak semlegesíteni szeretnék az úgynevezett infodémiát. Az információ és az epidémia szavak összevonása. Maga a szó információs fertőzést jelent, vagyis amikor a túlzott mennyiségű információ már inkább megnehezíti a megoldást, mintsem segíti.

Az Országos Széchényi Könyvtár azon belül is a Könyvtári Intézet már foglalkozott az álhír témával: Húzzuk be a fake-et! Könyvtárak az álhírek ellen, mely egy továbbképzési sorozat része lett.

Képek és a cikkek forrása:
https://qubit.hu/2020/05/20/nehez-eligazodni-a-hirek-es-az-alhirek-kozott-magyar-konyvtarosok-segitenek

https://www.covidscimap.org/home

https://www.pro-sharp.hu/

https://en.wikipedia.org/wiki/Web_of_Science

https://www.mtmt.hu/4dmin/ujra-hozzaferhetove-valt-scopus-adatbazis

https://www.ifla.org/

https://www.ifla.org/node/93016

https://www.un.org/en/un-coronavirus-communications-team/un-tackling-%E2%80%98infodemic%E2%80%99-misinformation-and-cybercrime-covid-19

 

Milyen hatással van a környezetre az állandó "kütyühasználat"?

Ma az emberek többségének egyértelmű, hogy különböző elektronikus eszközöket használ, legyen szó egy lámpáról, háztartási eszközökről, mint például egy hűtő, vagy kevésbé létfontosságú dolgokról, mint a hajvasaló, vagy az elektromos borotva.
Az utóbbi évtizedekben pedig az okostelefonok, számítógépek, laptopok, okos tv-k is elterjedtek és hétköznapivá váltak, nem beszélve az egyéb okos eszközökről, amiket az életünk megkönnyítése érdekében találtak ki. Ezen eszközök és az internet nélkül már el sem tudnánk képzelni az életünket, különösen a mostani helyzetben, amikor online az oktatás és a home office vált megszokottá. Éjjel-nappal képernyőket bámulunk, streaming szolgáltatásokat veszünk igénybe, folyamatosan online vagyunk.
Viszont tisztában vagyunk-e azzal, milyen hatással vagyunk ezzel az életmóddal a környezetünkre, ezáltal pedig a jövőnkre? 

Mesterséges intelligencia buktatta le a Holt-tengeri tekercsek szerzőit

Egy kutatócsoport bebizonyította, hogy a Holt-tengeri tekercseknek, két írója volt, ehhez a felfedezéshez mesterséges intelligenciát használtak. A tesztet a leghosszabb dokumentumrészlettel, a Nagy Ézsaiás-tekercs néven ismert szöveggel végezték el. A teszteredmények azt mutatták, hogy a tekercs szövegeit két, máig ismeretlen ismeretlen írnok másolhatta le, akiknek szinte azonos volt a kézírásuk.

Ezek a tekercsek tartalmazzák többek közt az általunk ismert legrégibb változatát a Bibliának. Az első tekercseket egy beduin barlangban találták meg a Holt-tenger partján. A tekercsek között héber, arámi és görög nyelven írt kéziratok tartoztak; a szakértők szerint az időszámításunk előtti III. századból származnak.

Ha felitatjuk a tintát, láthatjuk, hogy ketten voltak

A hollandiai Groningeni Egyetem kutatói alaposan megvizsgálták a tekercset. Ehhez a legkorszerűbb mintafelismerő eljárásokat és mesterséges intelligenciákat használták. Elsősorban a héber álef betűt vették alapul, ami több mint 5000-szer fordul elő a tekercsek szövegeiben. Az eljárás során a kutatók sikerrel kivonták azokat az ősi tintanyomokat a tekercsekről, amik csak digitális képeken láthatók.

„Az ősi tintanyomok közvetlenül egy adott személy izommozgásához kapcsolódnak, és ennléfogva személyspecifikusak. Valószínű, hogy két írnok szorosan együttműködve dolgoztak, és bár megpróbálták felvenni ugyanazt az írási stílust, mégis elárulják magukat, az egyéniségüket.”

A kutatók szerint a tekercseken látható kézírások hasonlóságát az is megmagyarázhatja, hogy a skriblerek esetleg egy helyről tanulhattak írni. Nem elképzelhetetlen hogy az egyik írnok egy apa volt, a másik pedig a fia, aki az apjától tanult írni. A másolat annyira jól sikerült, hogy a modern tudomány mostanáig nem is tudta megkülönböztetni a kétfajta kézírást.

Eredeti cikk: https://qubit.hu/2021/04/23/mesterseges-intelligencia-buktatta-le-a-holt-tengeri-tekercsek-szerzoit

Fáradtság

Sokszor a fáradtságot a zsúfolt életmódra fogjuk a munka,  család, barátok és egyéb kötelezettségek mellett. A fáradság fogalma orvosilag nehezen definiálható, a fáradtság legtermészetesebb okai az alváshiány ám a hátterében betegségek is állhatnak.

Gyakori fáradtság oka

Nyilvánvalóan az a legjobb megoldás ha pihentetően megszakítások nélkül pihentetően alszunk. Az alváshiány az életkor előrehaladtával csökken és egyénenként változó. A gyerekeknek nagyon sok alvásra van szükségük, ami első életévükben lehet akár napi 16 óra is. Az iskoláskorú gyerekek napi alvásigénye 10-12 óra, ennyi szükséges ahhoz, hogy az iskolában koncentrálni tudjanak. A legtöbb felnőttnek napi 6-8 órányi alvás szükséges ahhoz, hogy másnap friss legyen. Az idősek gyakran kevesebbet alszanak. A fáradtság oka sokszor az életmódban, a munkakörülményekben keresendő, de betegségek is okozhatja.

A fáradtságnak lehet hétköznapi velejárója is például mozgáshiány, zsíros és kalóriadús ételek és a velejáró túlsúly is vezethető alváshiányhoz. De okozhatja alultápláltság, folyadékhiány, rosszul szellőzött, száraz levegőjű helyiségekben való tartózkodás a légtérben lévő mérgező és egyéb káros anyagok (munkahelyen vagy otthon). Ami még elengedhetetlen probléma forrás a mindennapokhoz tartozó stressz, túlhajszoltság is lehet.

Betegségek

A vérszegénység (anémia) gyakran okozhat fáradtságot. Hátterében a tüdőből a szövetekbe és sejtekbe oxigént szállító vörösvérsejtek hiánya csökkent száma áll. Legtöbb esetben nőknél fordul elő vashiányos vérszegénység menstruáció alatt gyakran előfordul vagy terhesség és szoptatás alatt pedig a megnövekedett vasszükséglet miatt. A vashiány oka lehet még a kevés vasat tartalmazó étrend, gyerekeknél gyors növekedés, bélbetegségek, felszívódási zavarok (pl. Crohn-betegség vagy gluténérzékenység). Tünetei lehetnek a folyamatos fáradtság, koncentrációs problémák, gyors szívverés, mellkasi fájdalom, fejfájás. Fontos hogy a vérszegénység nem betegség, csak egy tünet, amelynek hátterét mindig keresni kell! Általában elegendő vasban gazdagabb ételek fogyasztása.

Az olyan anyagcsere-betegségek, amilyen a pajzsmirigy-alulműködés vagy a cukorbetegség, szintén gyakran járnak fáradtsággal. Amikor a pajzsmirigy termeli a metabolizmusért felelős hormonokat, s túl sok pajzsmirigyhormon-pajzsmirigy-túlműködés (hyperthyreosis) - esetén az anyagcsere gyorsul, míg túl kevés - pajzsmirigy-alulműködés (hypothyreosis) - esetén lassul. Az olyan mozgásformák, mint például a lépcsőzés vagy biciklizés nehezebbé válik. További tünet a megmagyarázhatatlan fogyás, hogy a betegnek folyamatosan melege van, a megnövekedett pulzusszám, a rövidebb és rendszertelen menstruáció és a fokozott szomjúságérzet, hasmenés. A pajzsmirigybetegségék kezelése eltérő, de magába foglalhatja a gyógyszere kezelést, a műtétet is.

A pajzsmirigy problémánál említettük a cukorbetegséget de nem beszéltük arról hogyan is köthető a fáradtsághoz. A cukor, más néven a glükóz azaz üzemanyag, mely biztosítja a szervezet működését de a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedők szervezete azonban nem termel elegendő mennyiségű inzulint. A cukor a sejtekbe való bevitelét végzi, ezáltal az felhalmozódik a vérben. Megfelelő energia nélkül a cukorbetegek gyakran fáradtak, mely a betegség egyik első figyelmeztető jele. A fáradtság mellet a diabétesz egyéb jelei közé tartozik a túlzott szomjúság, a gyakori vizelés, az éhség, a fogyás, az ingerlékenység, a gombafertőzések és a homályos látás. A tünetek kezelésére a betegség állapotától függően étrend változtatást vagy inzulint javasolnak.

De a fáradtságnak más további problémák is lehetnek a hátterében:

• Vírusos vagy bakteriális fertőzések: influenza, megfázás, tüdőgyulladás 
• Alvási apnoe: többszöri éjszakai légzésleállás megszakíthatja a nyugodt alvást
• Szívritmuszavarok (alacsonyvérnyomás)
• Migrén

Covid és a levertség

A koronavíruson aki már átesett a betegség súlyos tünetein túl, de fertőzés lefolyása után is vannak szűnni nem akaró tünetek. A COVID -on átesettek fele a gyógyulást követően például hosszú heteken át tartó fáradtságról számol be. A koronavírus még hetekig levertséget okoz a 128 vizsgált személy 52%-a koronavírus fertőzés után még legalább 6 héten keresztül tapasztalta a fáradtság tüneteit, többek viszont még 10 hét után is így érezték. A megkérdezettek 42%-a mondta azt, hogy ennyi idő után érezte magát teljesen egészségesnek. A pécsi virológusok is, még a brit mutáció felbukkanása előtt megfigyelték hogy a koronavírussal fertőzött betegek életminősége hosszútávon romlik.

A leggyakoribb visszamaradó tünet: a fáradtság,krónikus fáradékonyság valamint neuronfiziológiai problémák a legjellemzőbbek.

Betegség elhúzódása

Az elhúzódó Covid-ot már a koronavírus fertőzés kezdeti szakaszában felismerhetjük. Amerikai, svéd és brit szakértő kutatók megfigyelése alapján 2 tünetet emelt ki: étvágytalanság és a tartósan fennálló láz. A szakemberek azt is hozzátették, hogy az elhúzódó Covid kétszer nagyobb eséllyel alakul ki a 70 év fölöttieknél, de az 50 és 60 év közötti nőknél is. De az olyan alapbetegségek azonban, mint például a cukorbetegség nem befolyásolja az elhúzódó Covid-ra való esélyt. Az elhúzódó Covid-ra utalhat még az állandó fejfájás, rekedt hang és az állandó izomfájdalom.

Zoom-fáradtság

Napközben videókonferencia a kollégákkal, este integetés a családnak, aztán netes iszogatás a haverokkal - jobbára ezek a fő kapcsolattartási módok maradtak a koronavírus-járvány idején. Több százmillió virtuális meetinget tartanak világszerte, vannak, akik nap mint nap több órát töltenek el ezeken.Furcsán hangzik, de nem véletlenül érezhetjük kimerültnek magunkat, ha sokat vagyunk a webkamera előtt - egész egyszerűen nem arra vagyunk kitalálva. A járványhelyzet miatt a videóhívások sok helyen teljesen átvették az audiohívások szerepét, és a videokonferenciát lehetővé tévő appok, mint a Zoom, Teams, Skype, WebEx vagy a Meet letöltései robbanásszerűen megugrottak attól kezdve, hogy a legtöbb országban általánossá váltak a korlátozások (csak 2020. március 14-21. között például 62 millió letöltést mértek).

Az Ipsos adati szerint az Egyesült Államokban a teljes munkaidőben dolgozók 66 százaléka használt valamilyen videokonferenciára alkalmas appot tavaly áprilisban. Szakértők ráadásul a videokonferenciára alkalmas appot tavaly áprilisban. Szakértők ráadásul a videokonferencia-piac további erőteljes növekedésével számolnak, ami 2026-ra az 50 milliárd dollárt is elérheti. 

Több lap is írt az úgynevezett "Zoom-fáradtságot" már 2020-ban, a járvány első hullámának kellős közepén megjelentek az első figyelmeztető jelek, a Bitport is foglalkozott a kockázatokkal. A videókonferenciák után érzett kimerültséget a Zoom alkalmazásról nevezték el, miután a szolgáltatás a járványnak köszönhetően hihetetlenül népszerű lett, de maga a jelenség természetesen nem csak a Zoom használatakor jelentkezhet. A CNN cikke szerint a "Zoom-fáradtság" jelenségét 4 okra vezették vissza.

1. Természetellenesek a szemkontaktusok.

Egyszerre akár 10-15 ember is látunk a képernyőn, akik mindannyian bennünket figyelnek, a képernyőn megjelenő beszélő fejek mérete pedig természetellenes. Egy fizikai értekezleten az emberek váltogatják, hogy mit néznek: figyelik az előadót, jegyzetelnek, mást résztvevőket figyelnek stb. De egy videocsetben mindenki néz mindenkit, és ebben a szituációban a hallagató is olyan figyelmet kap nonverbális jelekkel, mintha beszélő lenne, és folyamatosan szemkontaktust kellene tartania 10-15 másik emberrel.

A másik stresszforrás az arcméret. Ez elsősorban a használt kijelző méretétől függ, de az alkalmazások is tehetnek róla. A videocset-alkalmazások általában egy olyan személyes teret akarnak szimulálni, amit akkor tapasztalunk, amikor valakivel bensőséges a kapcsolatunk, így a testi távolság is kisebb. Az ilyen helyzeteket azonban agyunk intenzív helyzetként értelmezi, amit nagyon fárasztó órákon keresztül fenntartani.

Ez ellen bárki tehet, írja a pszichológus: nem szabad teljes képernyős módban csetelni, sőt érdemes minimalizálni az alkalmazás ablakának méretét, illetve el kell távolodni a képernyőtől, hogy a felhasználó levegősebb teret érzékeljen maga körül.

2. Folyamatosan tükröt mutat.

A legtöbb alkalmazás folyamatosan mutatja, hogy mit látnak belőlünk a többiek, ami természetellenes. Mintha úgy élnénk, dolgoznánk a világban, hogy közben folyamatosan nézzük magunkat egy tükörben. Ez folyamatos önkritikára kényszeríti az embert, nem viselkedik természetesen, hanem úgy, ahogy elképzeli, hogy a többiek leginkább elfogadják. Ennek hosszú távon súlyos következményei lehetnek.

Bailenson szerint platformokat át kellene alakítani, hogy alapértelmezésben mindig csak beszélgetőtársakat mutassák, és "szelfinézetet" külön kelljen előhívni, ha például ellenőrizni akarjuk, hogy jól állítottuk-e be a kamerát.

3. Drámai mértékben csökkenti a mobilitást.

A személyes találkozóknál vagy egy telefonbeszélgetésénél nagy a beszélgető felek mozgási szabadsága. A kamera ellenben egy helyre szögezi a résztvevőket, pedig, írja Bailenson, kutatások sora bizonyítja, hogy mozgás közben az embereknek javul a kognitív teljesítménye. (Jó példa erre, hogy telefonálás közben sokan elkezdenek ösztönösen sétálgatni.)

Ez gondos tervezéssel oldható meg: olyan helyről és olyan eszközökkel (pl. külső, széles látószögű kamera, külső billentyűzet stb.) kell videokonferenciázni, ami a lehető legnagyobb mozgási szabadságot biztosítja számunkra.

4. Drámaian növeli a kognitív terhelést.

A személyes találkozókon a résztvevők ösztönösen használják a nonverbális kommunikáció (gesztusok, mimika stb.) teljes eszköztárát. Ezek azonban videocseten nem működnek, ezért a beszélgető felek tudatosan kezdenek egyértelműen dekódolható jeleket adni például arra vonatkozóan, hogy követik a beszélőt, egyetértenek az elhangzottakkal stb. Ez nagyban növeli a résztvevők kognitív terhelését.

Ez Bailenson úgy csökkenthető: ha időnként kikapcsoljuk a kamerát, és otthagyjuk a képernyőt, és csak a beszélő hangjára figyelünk.

ZEF-skála

Bailenson kollégáival most azon dolgozik, hogy kialakítsák a zoom-fáradtsági, azaz a ZEF (Zoom Exhaustion&Fatigue) skálát. Összeállítottak egy 15 kérdéssorból, csoportonként jellemzően három kérdésből álló kérdőívet, ami a videokonferenciákkal kapcsolatos fiziológiai és pszichikai tapasztalatainkra kérdez rá anonim módon ( pl. fáj-e a szemünk a videokonferenciázás után, mennyire szeretne egyedül maradni utána, mennyire lesz ingerlékeny a videokonferenciától stb.)

A kutatás első eredményeiről itt lehet olvasni. A nemzetközi szerzőgárda szerint még a kezdetén vagyunk annak, hogy megértsük, hogyan épülhet be a legjobban életünkbe ez a kommunikációs forma. A kutatás segíthet a fejlesztő cégeknek a forma tökéletesítésében is.

Források, linkek:

Gyakran érzi fáradtnak magát?

Koronavírus

Mindig fáradt?

A Zoom-fáradtság

A Zoom-fáradtság legfőbb okai

A mesterséges intelligencia megfékezése

 "A letiltandó AI rendszerek leírása homályosak és tele vannak olyan kifejezésekkel, amelyek nem egyértelműek, így teret engednek a kiskapuknak." (Daniel Leufer, Europe policy analyst at Access Now)

Illustration by Alex Castro / The Verge

Amennyiben a tervezetet elfogadják, akkor az EU keményen tiltja vagy korlátozza majd a mesterséges intelligencia használatát számos területen. Hivatalosan mindezt a jövő héten jelentik be állítólag, de online már kiszivárgott, hogy mire lehet számítani. 

A tagállamoknak egy tanácsot kellesz fellálítaniuk, amely tesztelni és minősíteni fogja az Ai-rendszereket; a tiltott Ai-szoftvert fejlesztő és forgalmazó cégek a globális árbevételük 4 százalékának megfelelő büntetést kellesz majd befizetni. Legfőbbkép a megfigyelési célokra használt AI-t szabályoznák, nem szabadna majd azokat felhasználni emberek követésére. A biometrikus azonosítórendszerek használatához külön engedély lesz szükséges. Ezen felül az önvezető autók, toborzórendszerek, jogi döntéshozó rendszerek, stb. is bele tartozik a felügyelőbizottságok fenhatósága alá.

Mi volt a reakció?

Leufer szerint meghatározni, hogy melyik rendszer veszélyes/káros és melyik nem, szinte lehetetlen a homályosan felvázolt szempontok miatt. Másrészről viszont szerinte túl engedékenyek az AI tömeges megfigyelési elleni szabályok. Omer Tene, az IAPP (The International Association of Privacy Professionals) alelnöke szerint ez egy tipikus reakció az új technikai innovációra: „ha kétkedés van, szabályozz”.

Felhasznált források:
Mesterséges intelligencia-alapú rendszerek betiltására készül az EU
The EU is considering a ban on AI for mass surveillance and social credit scores

 Chatbotként élhetünk tovább a halál után

Decemberben fogadták el a Microsoft személyre szabható chatbotjának a szabadalmát az Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegy Hivatala, de csak most tűnt fel a lapoknak, hogy miről is van szó igazán. A találmány részletezésénél az az opció is szerepel, hogy a bot egy elhunyt személyiségét, hangját és kinézetét modellezze. Ez nem áll meg a halott rokonoknál, ismerősöknél és üzletfeleknél, a leírás szerint kellő adat birtokában bármilyen történelmi vagy fiktív személy is modellezhető lesz, sőt, az ember akár a saját fiatalabb énjével is elbeszélgethet majd.

A bot létrehozásához a Microsoft felhasználhat képeket, beszédhangot, az adott személy közösségi médiás tevékenységét, akár az üzeneteit és leveleit felhasználhatja a program. Ez lehet a két- vagy háromdimenziós kép is.

Jogilag ez hogyan lehetséges?

Kissé nyugtalanító, hogy erre az eshetőségre is fel van készülve a cég. Döldhözragadtabb forgatókönyv szerint elképzelhető, hogy a már most is széles körben elterjedt ügyfélkezelő chatbotok tökéletesítéséhez szeretne használni valósnak tűnő személyiségjegyeket, ez viszont egy sor adatvédelmi és etikai kérdést is felvet. Kellő információk birtokában bárkit le lehet modellezni és az elhunytak adatait a világ legtöbb országában nem védi semmi. Aston Egyetem szerint csak abban az esetben aggályos egy elhunyt modellezése, ha ezzel még élők adatvédelmi jogait sértik: így például nem használhatnak fel előzetes beleegyezés nélkül másokkal folytatott beszélgetéseket, de a halott tweetjeit viszont már használhatják.

Kommentek a síron túlról

"Több vállalkozás is digitális alteregókat kínál a vásárlóknak, amelyek akár még kommentelhetnek is az ügyfél halála után – ehhez a Facebookos, Twitteres és egyéb közösségi médiás tevékenységét használják fel, és ennek megfelelően nyilvánítanak véleményt a síron túlról. az ETER9 nevű közösségi hálózat fejlesztője egyenesen a digitális öröklét ígéretével akarja magához csábítani a felhasználókat: a hálózatban mindenkihez tartozik egy algoritmus, amely figyeli a tevékenységét, és a kliens halála után megpróbálja ugyanúgy folytatni a közösségi életet, mintha mi sem történt volna. A szolgáltatásra már százezren regisztráltak."

Simán elmehetne egy újabb Black Mirror epizódnak nem?

Eredeti cikk: https://qubit.hu/2021/01/15/chatbotkent-elhetunk-tovabb-a-halal-utan

Egyéb forrás: https://pcworld.hu/pcwlite/hatborzongato-chatbot-szabadalmat-nyujtott-be-a-microsoft-289607.html

Identity theft - Mindig résen kell lenni

Az elmúlt hónapokban több olyan témával foglalkoztam, amelyek arra világítottak rá, hogy védettnek hitt privát szféránkat hány oldalról érheti támadás. Ez leginkább annak köszönhető, hogy magától értetődőnek vesszük, az online térben jelszavaink biztonságot adnak. Elvárjuk, hogy a különböző weboldalak a rájuk bízott adatainkat  a megfelelő gondossággal kezeljék. Sok esetben pedig magunk is elhessegetjük a gondolatot, éppen a mi adatainkra utaznak, hiszen milyen jelentéktelenek is vagyunk a befolyásos emberekhez képest. A következőkben a személyes adatokkal való visszaélés egy fajtáját, a személyiséglopás témáját járom körbe.

Megrekedt a Netflix?

 

A 2019 decemberében Kínában megjelent majd az egész világon elterjedt Covid-19 vírus jelenléte alapjaiban változtatta meg az életünket. Előtérbe került az otthoni munkavégzés és elveszett a házon kívüli szabadidős programjaink nagy része is. Nincs sem színház, sem mozi többek között. Így 2020-ban egyre többen csatlakoztak az online stream világához, mint például a Netflixhez. 

A Netflix és természetesen sok más online tartalomközvetítő úgy tűnik átvette jelenleg a mozi világát. Azonban a Covid-19 pandémia hatással van Hollywoodra is, egyre halasztják az új filmek, sorozatok premier dátumait ezáltal egyre kevesebb újdonság kerül ki a stream felületekre. 

Mi is az a Netflix?

A kaliforniai székhelyű, eredetileg DVD kölcsönző vállalkozás 2010-ben csatlakozott a stream-szolgáltatókhoz. Manapság több mint 200 millió előfizetővel rendelkezik, és az egyik legjelentősebb média szolgáltató. Egyre több saját gyártású filmet készít, és folyamatosan igyekszik bővíteni filmkínálatát a klasszikus filmektől kezdve a legújabb mozifilmekig. Magyar változata 2019. október 4-én jelent meg. Azonban manapság is a filmek jelentős része csak angol szinkronnal érhető el rajta, illetve egyre több magyar felirattal. 

Előfizetők számának változásai

Nyilvánvaló, hogy a 2020-as év sok előfizetőt hozott a Netflixnek is, ugyanúgy mint más stream platformoknak. Jelentős megugrások voltak tapasztalhatók az előfizetők számában, 2020-ban negyedévekre bontva volt, hogy 10 millió fővel is növelte táborát. 2021-re viszont, az első negyedévet nézve jelentős lassulás tapasztalható. Természetesen még mindig bőviti előfizetői körét a szolgáltató, de jelentősen kisebb mértékben. Ennek valószínűsíthető oka a már említett új filmek halasztása. Bár folyamatosan igyekszik újdonságokat hozni, de a beígért valószínűsíthető kasszasikerek elmaradoznak a tartalmak közül. Így talán sokan nem érzik érdemesnek, hogy előfizetést vegyenek. Mindezek mellett egyre több stream szolgáltató jelenik meg, például a Disney új platformja a Disney Plus, mely nagyon népszerű azon országokban, ahol elérhető a tartalma. Magyarországon egyenlőre még nem nézhető. 

A jövő

A Netflix a következő negyedévre sem jósolja, hogy jelentős mértékű növekedés várható az előfizetések terén. Remélhetőleg lassan a világ is kezd visszazökkenni a régi kerékvágásba bizonyos tereken, így a mozik újranyitásában is. Ezáltal sok eddig halasztott film kerülhetne bemutatásra. Ezen filmek nagy része valószínűleg megtalálható lesz Netflixen is, azonban véleményem szerint a 2020-as kiugróan magas adatok produkálása már nem lesz elérhető. Azonban egy kiegyensúlyozott, lassabb növekedés mindenképp lehetséges a jövőben is. Hiszen továbbra is könnyebb, otthoni opcióját biztosítja a filmnézésnek. 

Források: 

IT café

"Halál" az unszimpatikus közszereplőre a Facebookon

 A Facebook új irányelvei lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy a közszereplők halálát kívánják. Mint tudjuk, a Facebooknak vannak szabályai zaklatásra, bántalmazásra vonatkozóan. Az újdonság az, hogy ez a szabályrendszer kivételt tesz a jövőben a közszereplőkre nézve.
Már közszereplőnek számít az is, akit sokan követnek a közösségi médiában (Instagram, TikTok, Youtube, Twitter stb.), vagy csak cikkeztek róla az újságok. Ennek oka, hogy a hírekben megjelenő emberek kritikus kommentárjainak is helyet akar adni a Facebook.

 

Sussex hercege és hercegnője

Mindenhonnan Meghan Markle, Harry herceg és a körülöttük lévő zavaros hírekről hallani. Felmerül a kérdés, hogy szabad-e nyilvánosan ilyen módon bántani magas rangú embereket vagy egy olyan profi focistát mint Marcus Rashford. A Facebook az új szabályok bevezetése mellett vállalta, hogy együttműködésbe lép a bűnüldöző szervekkel gyűlöletbeszéd terén.

A részletes irányelvekben olvashatjuk például, hogy eltávolítják:
- a közszereplőket ért támadásokat,
- a közszereplők közvetlen megcímkézését a bejegyzésben,
- magánszemély esetében pedig eltávolítanak olyan tartalmat, melynek célja a megalázás.

De hogy is működik ez?

Amennyiben aki egy közszereplőről kíván rosszindulatú megjegyzést tenni, akár a kommentszekcióban bátran megteheti. Hiszen míg nem jelöli meg a kommentben vagy bejegyzésben az illetőt, addig a Facebook ezt teljesen jogszerűnek tekinti.

Ki számít közszereplőnek?

Már a cikk elején említettem, hogy közszereplőnek számít az is, aki online felületen szerez hírnevet, persze magas követői számmal, de annak számítanak a politikusok és azok az újságírók, akik megfordulnak a nyilvánosság előtt.

A szabályzat szerint:

"Azokat az embereket, akiket az elmúlt két évben 5 vagy több hírcikk vagy médiacím címében, alcímében vagy előzetesében említettek, közszereplőnek kell tekinteni."
Kivételt képeznek a 13 évnél fiatalabb gyerekek.

Imran Ahmed, a Digitális Gyűlölet Elleni Központ alapítója arról beszélt, hogy ez a szabályzat rossz fényt vet az illetőre, akinek a Facebookon a "halálát" kívánják.  Veszélybe kerülhet az emberek személyes biztonsága is emiatt a jövőben.

Akik 1900 előtt elhunytak...
A Facebook szabályzata szerint a már elhunyt személyeket is lehet ilyen formában "bántani", persze csak abban az esetben, ha az illető 1900 előtt hunyt el.
Amennyiben ez még nem lenne elég, nem létező személyekről is lehet negatív véleményt kinyilvánítani az online felületen: "Lara Croft egy r*banc".

A cikk és a képek forrása: index.hu, theguardian.com, cumberlandlodge.ac.uk

 

 

A deepfake bugyraiban

 

A deepfake szó a deep learning és a fake kifejezés elegyéből ered. A deep learning a mesterséges intelligencia tanulási folyamatát, a fake pedig hamisat jelent, ebből már kikövetkeztethető, hogy mire is lett kitalálva ez a technológia. A kifejezés 2017-ben jelent meg először az interneten. Azóta nagyon elterjedt és  széles körűvé vált a felhasználása. Segítségül szolgált már filmek utólagos szerkesztéséhez,  zsaroláshoz, megtévesztéshez és politikai fegyverként is előkerült már.

Az új Selyemút

Immár nyolc éve, hogy Kína párt főtitkára Xi Jinping, Kazahsztánban bejelentette az Egy Övezet Egy Út projektet, amely a következő évtizedekben egyik sarokköve lesz a kínai kül- és gazdasági kapcsolatok irányának. A vállalkozás mérete és költségei gigásziak, a kínai állam kikötőket, felhőkarcolókat, vasutakat, utakat, alagutakat, repülőtereket és gátakat finanszíroz, szinte az egész világban. A befejezés tervezett határideje 2049, a kommunista állam kikiáltásának 100. évfordulója. Ez a hatalmas vállalkozás az egész világgazdaság működését alapvetően befolyásolja, de vajon tényleg a kölcsönös felvirágzás lesz az eredménye, vagy kizárólag Kína érdekeit fogja előmozdítani?

A Sas felszállt: avagy a találékopter útja

2021. Április 19-én, magyar idő szerint 9:30-kor sikeresen felszállt pár másodpercre, Ingenuity a NASA által Február 18-án Marsra juttatott Perseverance technikai demonstrátor gépezete. Ezzel az emberiség egy újabb igen jelentős lépést tett a űrtudomány(de nem kizárólag az űr) fejlődése irányában.

Ingenuity(ami találékonyságot jelent) volt az első ugyanis, ami közvetlen emberi beavatkozás nélkül, sikeresen hajtott végre egy ugyan rövidtávú, még annál is rövidebb ideig tartó utat egy idegen bolygón. Ezzel számítástechnikai/informatikai bravúrnak is számíthat a művelete.

Okos könyvtárakkal az okos jövőért

Folyamatosan változik körülöttünk a világ és szinte mindennap előrukkolnak valamilyen technikai újdonsággal. Egyre rohamosabb tempóban fejlődnek a különböző technikai eszközök, elérhető szolgáltatások. Ilyen mértékű fejlődés mellett azt gondolhatnánk, hogy a különböző hagyományos információszolgáltató intézmények, mint például a könyvtárak, hátrányba kerülnek, sőt talán fokozatosan el is tűnnek majd a színről. Szerencsére azonban úgy tűnik nem ez a helyzet és nagyon sok könyvtár megkezdte a digitális eszköztárának fejlesztését elindulva az „okos könyvtárrá” válás útján. De mit is jelent valójában az okos könyvtár kifejezés? Milyen új szolgáltatásokat

tudnak nyújtani ezek a könyvtárak? Cikkünkben erre keressük a választ!

Google Pay

 

Mi az a Google Pay?

A Google Pay egy digitális pénztárca, amit különböző élethelyzetekben használhatunk fizetésre.  A Google 2018 februárjában egy szolgáltatásban, a Google Pay márkanév alatt egyesítette korábbi fizetési megoldásait, a Google Wallet-ot és az Android Pay-t. Lehetőség nyílik az  alkalmazáson belül, online és személyes érintés nélkül vásárlások támogatására mobil eszközökön, lehetővé téve a felhasználók számára, hogy fizessenek Android telefonokkal, táblagépekkel vagy órákkal .

Szépségideál a közösségi médiában

A közösségi média használata mindannyiunk életére kihat, de legjobban a fiatalabb korosztályt érinti. Az instagram és a tiktok felemelkedésével megszokottá vált mások fényképét, videóit nézegetni, önmagunkat összehasonlítani idegenek gyakran beállított, erősen retusált képeivel. Ez nagy mértékben kihat az öntestképre és számos evészavarokat, testképzavart okozhat.

Hogyan (nem) védi adatainkat a Facebook?

A különböző botrányok, problémák ellenére a Facebook még mindig az egyik legnépszerűbb közösségi oldal világszerte. Sokak számára elengedhetetlen a felület használata, hiszen itt tart kapcsolatot a munkatársaival, osztálytársaival, barátaival, családtagjaival. A Facebook "ingyenessége" miatt a regisztrációhoz meg kell adni néhány alapadatot, mint az email cím, esetleg telefonszám, név, születési adat. Ezeken kívül pedig megadhatjuk tanulmányainkat, munkahelyünket, lakhelyünket is, és a különböző megosztások alapján számos egyéb információ is kiderülhet rólunk. Viszont a privát adataink valóban biztonságban vannak? 

A jövő kamionosai a pilóták

Már 2. éve mindenki azt a bejelentést várta, hogy elkészült a vakcina, ami egyben közelebb hoz a végéhez mindannak, amit a pandémia ránk kényszerített, pl. az állandó maszk viselést, a karantént, a kötelező otthonlétet, az online "létezést", stb. Ehhez viszont elengedhetetlen bizonyos mennyiségű sikeresen beadott oltás ("átoltottság") a világ minden táján. Amíg ez a legtöbb országban nem probléma, hiszen vannak hűtőkamionok, illetve könnyen elérhetőek az egyes lakott települések, így akár egy autóval körbe tud járni egy orvos több települést néhány nap alatt. Viszont infrastruktúrálisan nem minden ország annyira fejlett, mint az európai országok többsége, sőt, egy egész kontinens, illetve több kontinensnyi ország van a Földön, ahol nemcsak a kiépített infrastruktúra számít luxusnak, - mert csak a helyi szinten nagyobb és vagyonosabb közösség juthat hozzá, - hanem az általunk alapnak tartott víz-, villany-, stb. ellátás is.

 

 

 Jelenlegi helyzet

A mai technológia itt is nagy segítség tud lenni, különböző nem konvencionális megoldás is létezik arra, hogy igazából bármit, bármikor eljuttassunk egyik helyről a másikra (valójában egyedül az dönt, hogy mennyi pénzt vagyunk hajlandóak erre áldozni). Vajon az 1920-as évek közepén el tudta volna egy hétköznapi ember képzelni, hogy megvalósulhat, az "Overnight Shipping" akár Moszkvából Anchorageig? Ezidőtájt a megszokott még az volt, hogy a küldeményt feladjuk a megadott címre a legközelebbi postán. Ha azt a világ másik oldalára szánták, akkor talán hónapok/hetek múlva érkezett meg különböző szállító eszközök igénybevételével (pl. hajó, postakocsi). A repülőgépek fejődésével minden felgyorsult, mindenféle szállítás is. Kevésbé ismert dolog, hogy az utasszállító gépek felelnek a napi áruszállítás majdnem 60%-ért, mivel sokkal gazdaságosabb 2 poggyász mellé berakni a postát is, mint egy egész teherszállító repülőt üzemeltetni. A koronavírus világméretűvé válásával ez a lehetőség először akadozott, majd beszűkült, végül szinte teljesen megszűnt, mert voltak hetek amikor a világ légiparkjának a 90%-a nem repült. Pedig az otthon ragadt emberek ugyanúgy szerettek volna vásárolni a világ minden tájáról, illetve most elérkezettnek látták az időt megrendelni azt az új tízezer darabos puzzlet is, amit évek óta szeretett volna. 

Problémák és megoldások

A teherszállítás repülővel viszont csak két repülőtér közöttig valósulhat meg. Az "utolsó mérföld" problémáját viszont általában vonattal, teherautókkal vagy egyéb kisebb szállítóeszközökkel kell megoldani. Mielőtt eljutnánk odáig, a repülőkbe kell minimum 2 fős személyzet, akikre természetesen ugyanúgy vonatkozik minden Covid-megelőző előírás. Ilyenkor jön segítségünkre a modern technológia és az újfajta megoldások iránti fogékonyság. A szállítás esetében előtérbe kerültek pl. a drónok. A drón egy olyan megoldás, ahol a pilóta nincs a fizikailag a gépen. Méretük és teherbírásuk miatt viszont az egyszerűbb, kisebb csomagokat simán el tudják juttatni a címzetthez, a távolság tartás problémáját is megoldva. A távvezérelt vagy előre beprogramozott drónok maguktól repülnek az előre meghatározott GPS-koordinátákra, szó szerint ledobják az árut majd visszarepülnek a bázisukra, ahonnan ez a szállítási mód ismétlődhet akár naponta többször.

Sajnos, ez a világ elmaradottabb részein nem megoldás azokra a problémákra, hogy egyes településeken nemhogy kórház, de még orvos sincs, viszont a bevezetésben említett vakcina ellátási problémát meg lehet oldani, sőt, ez lehet az olcsóbb és gyorsabb megoldás a nagyon nehezen elérhető kórházak ellátása esetében is.

Források:

Qubit

A koronavírus-járvány pozitív hatásai

 

Hogy mik a koronavírus-járvány pozitív hatásai?

Talán az otthon töltött idő, ráébredés a saját környezet előnyeire és hátrányaira?

Vagy az, hogy az utazással megspórolt időt az ember a szeretteivel töltheti?

Esetleg az új hobbik felfedezése?

A pandémia sok negatív hatása ( ismerkedés veszélyei online, depresszió, addikciók, öngyilkosságok számának növekedése) után a pozitív hatásokra keresem a választ. 

A home office miatt nincsen új konzolom?

Mivel pandémiáról van szó, így minden szektorra befolyással bír, jelen esetben - kizárólag a gazdaság területére fókuszálva - a bányákra, a szállításra, a feldolgozó üzemekre, a gyári termelésre is. Nem nehéz kikövetkeztetni, hogy a meredeken megnövekedett kereslet, a járvány kitörése előtti raktárkészletek kiürülése után, a sokkal kisebb kínálat nem tudja kielégíteni a vásárlói igényeket, aminek egyenes következménye, hogy az árak az egekben. 

Intel Processzor

2021-et írunk, már 2. éve egy világjárvány kellős közepén vagyunk és a legoptimistább előrejelzések szerint is csak 2023-ra, de inkább 2025-re tud visszaállni - valamilyen mértékben - a járvány előtt megszokott világ. Van akinek ez az új helyzet sokat hozott időmegtakarításban és anyagilag (is). Szinte mindenki életét teljesen megváltoztatta nagyon sok területen. Bizonyára újonnan azokba is beleégett a "home office"szó, akik eddig csak egy irodai "szleng"-nek tartották...

Mit is takar a home office kifejezés?

Röviden a munka/munkakör otthonról való ellátását, amennyire lehet ugyanazokat a feladatokat, mintha bejárnánk az irodába csak most nem kimozdulva a lakhelyünkről. Ezzel többszörösen összetett problémák sora merült fel, mert volt, akinek a privát életében elég volt az okostelefonja. Az előállt új helyzetben, hogy nem tud a munkahelyére bemenni, nem fér hozzá a cég által munkaköréhez biztosított munkaeszközéhez, a kijárási korlátozás/tilalom miatt és csak a feltétlenül szükséges utazás engedélyezett. Vagyis kollektíven - a kicsiktől a nagyokig, minden korosztály - az online térbe kényszerült, így még az is valamilyen számítástechnikai eszköz vételére szánta el magát, akinek eddig egyáltalán vagy csak a távlati terveiben szerepelt ("egyszer majd..."). A statisztikák szerint ezt a megoldást nem egyedül választotta. Több mint 262 millió új számítógépet szállítottak ki az eladási statisztikák szerint: [https://www.gartner.com/en/newsroom/press-releases/2021-01-11-gartner-says-worldwide-pc-shipments-grew-10-point-7-percent-in-the-fourth-quarter-of-2020-and-4-point-8-percent-for-the-year]. Minden egyes számítógéphez kell egy processzor, ami minden számítógép agya, ehhez viszont bányákból kitermelt szilíciumra van szükség, amit utána különböző módon dolgoznak fel. 

További problémák

A kötelező/kényszerű otthonlét, a beszűkülő lehetőségek, a megszűnő munkahelyek, az árak emelkedése az embereket más bevételi források felkutatása, használata felé (is) terelte, fokozódott - többek között pl. - a cryptobányászat iránti érdeklődés.  A cryptobányászathoz videókártyák kellenek, amelyek különböző matematikai feladatok megoldásáért "valutát" kapnak. Ahhoz, hogy ez rentábilis, sőt profitábilis legyen nagyban kell csinálni. Az Nvidia által 2020-ban bejelentett 30-as szériájú videókártya többek között emiatt is szinte beszerezhetetlen lett, olyan ritka mint a fehér holló. Aki volt olyan szerencsés, hogy hozzájutott, akár 1 millió forint felett is fizethetett érte, míg a piaci ár nagyjából 210-250 ezer forint lenne. A Sony illetve a Microsoft is az új generációs játékkonzolokat egy időben adta ki (PlayStation5, Xbox series X) kihasználva a megnövekedett vásárlási hajlandóságot, amik gyártásához úgyszintén szilícium kell, de jelenleg nem engedélyezett emberi erőforrás igénybevétele, aki kirtermelné, viszont még nem teljesen automatizált a kitermelés. Miközben a beszerzési igények exponenciálisan, szinte a végtelenségig növekednek.

Crpyto-bányászat

Megoldások?

Rövid távú, gyors megoldás nincs. Egyelőre hiába jelentett be több chip gyártó (Samsung, TSMC) sok milliárd dolláros befektetéseket a termelési kapacitást növelő új gyárak építésére, ezek nem egy éjszaka alatt fognak felépülni, több év is kellhet hozzá. Ráadásul amíg a bányákban a kitermelés, szállítás, feldolgozás, egyáltalán a régi és új gyárakban nem indulhat újra a termelés, sajnos úgy néz ki, hogy aki a legújabb technikai vívmányt használó, új számítástechnikai eszközzel akarja meglepni a számára kedves embereket vagy önmagát az jelenleg vagy kivár vagy jóval áron felül teheti csak meg. 

Források:

Washington Post

Beebom

Techradar UK