Az internet hatása a barátságra
Rombolja -e a hálózatiság a barátságokat?
Ez a kérdés tipikusan olyan, amire nem lehet egyértelműen válaszolni.Véleményem szerint részben igen, de inkább nem. A gyenge minőségű kapcsolatokkal rendelkező serdülők, akik egyre több időt töltenek internetezéssel, de nem kommunikációs célokból teszik , rengeteg problémát alakítanak ki magukban.
" Unatkozom, szünet van, de barátaim megszűntek létezni." Írta egy lány a "rockerek közössége" nevű facebook csoportban, aminek én is tagja vagyok. Ennek mi értelme van? Ezen tűnődtem magamban, mivel a tanítási szünet csak negyed órából áll. Rengeteg fiatal olyankor szokott belenézni a tankönyveibe. Én olyankor könyvet olvastam, a tankönyveimből tanulgattam és a körülöttem ülő osztálytársaimmal váltottam pár mondatot. Igaz, nekem 10. osztályban még okostelefonom sem volt.
A lány posztjára érkezett két "jelölj be", "én szívesen beszélgetnék veled" szövegű komment, a harmadik pedig így szólt:"gyere ki az udvarra, ott vagyunk!"
Ez a rövid kis életkép lehet szívszorongató, de a mai világba, ha belegondolunk, teljesen átlagos. Talán nem is a facebook-függő diákot tartják manapság antiszociálisnak, hanem a magamfajtákat, a könyveket olvasó diákokat. Amikor 10. osztályba jártam 2011-2012-ben, akkor kezdett elterjedni az okostelefon a gyerekek körében. A tehetősebb szülők gyermekeinek iphone 4 volt a kezében, míg a többieknek samsung érintő képernyős, de még operációs rendszer nélküli telefon. A következő tanévben már csak három osztálytársamnak volt nyomógombos telefonja. Amikor megérkeztünk az iskolába, általába eltettük a telefonunkat a táskánk mélyére, esetleg reprezentatív jelleggel kitettük az asztalra, hogy eldicsekedhessünk vele, milyen új telefont adtak nekünk szüleink szülinapunkra. Megfigyeltem, hogy az osztályunk keveset facebookozott. Az alattunk lévő évfolyamokban viszont nagyon gyakori volt, hogy állandóan a telefonjukat nyomkodják. Talán nekik régebb óta vált életük részévé. Eddig csak saját tapasztalataimat írtam le, most pedig közelítsük meg a témát tudományos szemszögből.
"Az internet közösségekre, a társas kapcsolatokra gyakorolt hatásáról, illetve ennek a hatásnak az újdonságáról, természetéről és mértékéről megoszlanak a vélemények. Ezzel kapcsolatban három lehetséges megközelítést említ Wellman ". Írja Csüllög Krisztina "Kapcsolatok online és offline"című tanulmányában. A három megközelítés pedig a következőkből áll:
A disztópisták attól tartanak, hogy a hálózatiság elgyengíti az emberek közti kapcsolatokat. Ők az otthont emelik ki a közösség fontos színterének. A hálózati közösségek nem követelik meg a személyes jelenlétet, emiatt az ember elkényelmesedik és nem jár annyit közösségi területekre.
"Egy nap 24 órából áll, ha valamivel többet foglalkozunk, akkor más tevékenységekre kevesebb idő marad. Ebből a megfontolásból kiindulva minél többet tölt a számítógép előtt valaki, annál kevesebb ideje jut találkozni a barátaival, a családjával programot szervezni vagy akár csak átmenni a szomszédba beszélgetni. " Írja a tanulmány.
Az utópisták azt hangsúlyozzák ki, hogy az internet remek lehetőséget ad a földrajzilag bármerre élő emberek közösséggé formálására. Lehetőséget ad nemzetiségtől, rassztól, társadalmi státusztól független közös érdeklődésen alapuló demokratikus társaságok kialakulására. Az egyén már a világhálón keresztül is megtalálhatja a neki való közösséget. Barátokra is lelhet teljesen más országokból.
Szociológiai elméletek
"Az internet közösségekre, a társas kapcsolatokra gyakorolt hatásáról, illetve ennek a hatásnak az újdonságáról, természetéről és mértékéről megoszlanak a vélemények. Ezzel kapcsolatban három lehetséges megközelítést említ Wellman ". Írja Csüllög Krisztina "Kapcsolatok online és offline"című tanulmányában. A három megközelítés pedig a következőkből áll:
- Az internet gyengíti a közösségeket, illetve a társadalmi tőkét, mert elvonja az embereket a társas tevékenységektől, akik a személyes kapcsolataikra fordítható időt egyre inkább magányosan töltik, egy virtuális valóságban, ami személyiségtorzuláshoz és függőséghez vezet.
- Az internet erősíti a közösségeket, illetve a társadalmi tőkét, mert lehetőséget teremt a politikai és civil részvételre, új kapcsolatok, közösségek kialakítására, 32 amelyek a közös érdeklődésen alapulnak, és demokratikusabbak a hagyományosaknál.
- Az internet csupán egy kiegészítő kommunikációs eszköz, amely a többi kapcsolattartásban használt eszköz (telefon, autó) mellett a meglévő kapcsolatok ápolásában játszik leginkább szerepet.
A disztópisták
A disztópisták attól tartanak, hogy a hálózatiság elgyengíti az emberek közti kapcsolatokat. Ők az otthont emelik ki a közösség fontos színterének. A hálózati közösségek nem követelik meg a személyes jelenlétet, emiatt az ember elkényelmesedik és nem jár annyit közösségi területekre."Egy nap 24 órából áll, ha valamivel többet foglalkozunk, akkor más tevékenységekre kevesebb idő marad. Ebből a megfontolásból kiindulva minél többet tölt a számítógép előtt valaki, annál kevesebb ideje jut találkozni a barátaival, a családjával programot szervezni vagy akár csak átmenni a szomszédba beszélgetni. " Írja a tanulmány.
Az utópisták megközelítése
A kutatással levont konklúziók
A hálózatiság többnyire az introvertált személyeknél váltja ki a legtöbb negatív hatást.
Az idősebb generációk embereinek nincs hatással a barátságaira az internet, a fiatalok barátságaira viszont igen meghatározó mértékben hat. A felmérések azt mutatják, hogy az internetet nem
Az idősebb generációk embereinek nincs hatással a barátságaira az internet, a fiatalok barátságaira viszont igen meghatározó mértékben hat. A felmérések azt mutatják, hogy az internetet nem
használóknak sokkal kevesebb barátjuk van, mint az internetet használóknak.
De vajon a legjobb facebookbarát el tud -e menni velünk moziba?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése