Selfie vagy nem selfie: az itt a kérdés

A hvg egy cikkébe foglalta össze egy pár éve még jelenségnek számított cselekvést, ami ma már a teljesen elfogadott és átlagos. De mit is nevezünk selfienek pontosan? Ki készítette az elsőt? Honnan jött? Hová tart? Pozitív vagy negatív hatásai vannak? Építi vagy rombolja az embert? Selfie a Földön és a világűrben!



KI VOLT AZ ELSŐ?
Azt nehéz megállapítani, mikor készülhetett a világ legelső selfije, hiszen az emberek már a fényképezés előtt törekedtek megörökíteni vagy megörökítettni arcképüket az utókor számára. Talán az első leghíresebb történelmi selfiet az Orosz Birodalom utolsó uralkodójának II. Miklósnak lánya, Anasztaszija Nyikolajevna Romanova orosz nagyhercegnő készített mindössze 13 évesen, egy Kodak Brownie kamerával 1914. októberében. Az kétséges, hogy ki csinálta az első ilyen fotót, hiszen a fotósok önportréit már 1839 óta számon tartják, csak nem selfinek nevezték.

MIKORTÓL SELFIE A SELFIE?

Ez a kifejezés csak 2013-ban vált elismerté, amikor is az Oxford English Dictionary elismerte a szó létezését, meghatározta és beemelte a szótárába, miután az éve szava lett. (Informális főnév: Egy fénykép, amit valaki magáról készít (általában okos telefonnal vagy webkamerával) és valamely közösségi médiumon keresztül megoszt.) Azonban, hogy ki találta ki vagy ki használta először ezt a kifejezést, az annyira, vagy annyira se lehet biztosra mondani, mint az első ilyen fényképet megtalálni.

Az viszont biztos, hogy a selfie még mindig töretlen lendülttel tarol az egész világban. Napjainkban a legnépszerűbb fotómegosztó közösségi oldalon, az Instagramon jelenleg közel 320 millió fotó van megosztva selfie hastaggel.
A népszerűségre pedig mi sem jobb bizonyíték, mint a Nemzetközi Selfie Nap, amikor is az amerikai elnöki családtól kezdve, a híres celebeleken és sportolókon át, a Földön is túl mindenki készíti a fotókat.

BENNE REJLIK A VESZÉLY

• “társadalmi elismertség és elfogadottság utáni kétségbeesett vágy – vagy pusztán a gátlástalan önfényezés – bizonyítékai, a kényszeres feltöltésük és a lájkok gyűjtése közösségi oldalakra pedig egyre többeknél mutat függőségre utaló jeleket”
• “tárgyiasító beállításokkal operáló szelfis „nőideál” terjedésében a pornókultúra hatása érhető tetten”
• internetre kerülve nem kontrollálható többé
• baleset- és életveszélyes szituációkba keveredés
• halálos balesetek (autóból kihajolva, vadállatok társaságában, sziklaszéléről zuhanva)

ÖNFEJLESZTŐ SZABADSÁG

• “a műfaj kifejezetten demokratikus eszköz, amelynek segítségével immár mindenki kontrollálhatja a saját arcmását, önreprezentációját”
• ”egyfajta vizuális naplóként működnek”

A spontaneitás háttérbe szorul és rengeteg szelfi aprólékos konstruáltság a jellemző, főleg a közszereplőknél. Pszichológusok és szociológusok szerint nincs a szelfizésben semmi természetellenes, a képek készítése és megosztása az emberek azért csinálják, hogy mások olyannak lássák őket, amilyenek vagy amilyennek szeretnének látszódni, hogy könnyítsék az elvárásokhoz igazodást, illetve a másokban jó benyomás keltését.

Szelfiparadoxon azonban, hogy saját fotóit mindenki önironikusnak és hitelesnek tartja, míg másokéit szinte minden esetben mesterkéltnek és önfényezőnek. Ennek hátterében az úgynevezett énvédő torzítás áll, vagyis az hogy emberek igyekeznek önmagukra nézve a lehető legkedvezőbben beállítani a dolgokat, ami végső soron mindenkiből kihozhatja a legjobbat, elérheti a célját, hogy tényleg olyanná váljon, amilyennek felépítette ideális önképét.

Forrás: [micro] [szómagyarító] [museum] [masstercard]