2012-ben Dániában indult egy kezdeményezés mely az individualizáció és a digitalizáció hatását vizsgálta a társadalomra nézve. A program fő célja az volt ,hogy opciókat ajánljon a könyvtárak számára ,hogy megtudjanak felelni az új kihívásoknak.
A dánok szakemberei három alaptétel alapján igyekeztek megtalálni a megoldást. Ezek a következők voltak:
- A könyvtár a vonzáskörzetében lévő településből és az ott található közösség elvárásaiból és viselkedéséből induljon ki.
- A tereit ezen szükségletek és igények kiszolgálásával alakítsák ki.
- A könyvtár belső télelrendezését a közösségek tevékenységeire szabva határozzák meg.
Az év vége felé a Realdania és a Danish Agency for Culture támogatásával megindult az a webes felület létrehozása mely segítette az összehangolódást és az együttműködést a felhasználók, építészek, dizájnerek és a könyvtárosok között.
Ezek után megnézték ,hogy hol terveznek könyvtárakat az országban. A kísérletre jelentkezettek közül a három kisorsoltnál (Thisted, Sonderborg, Billund) dizájn-workshopokat tartottak. Ezeknek a célja az volt ,hogy felmérjék a települések adottságait, szükségleteit, és a jövőbeni elvárásait, ami alapján majd felépítik az új könyvtárat. Nem sokkal később létrejött egy ötletkatalógus mely rengeteg ihletet adott a szakembereknek. Ez alapján dolgozták ki a Four Space Model-t mely a közösségi igények teljes figyelembevételével alakítja ki a belső tereket.
A model mint ahogy a nevében is benne van négy fő szempont alapján határozza meg a belső felépítést .
Tanulás helye- Inspiráció helye
- Találkozó hely
- Alkotás helye
A cikk többi részében ezeket fogom mélyebben ismertetni, kezdjük is az elején.
A tanulás helye (Learning Space)
A részleg elsősorban a felfedezésre és az új dolgok elsajátítására helyezi a hangsúlyt. A hagyományos könyvtárakkal szemben itt a számítógépeken kívül más eszközökkel, például fényképezőgépekkel stb. is játszhatnak az ide érkezők. Az irodai környezet helyett igyekeznek több aktivitást és gyakorlati tevékenységet is belevinni a tanulás folyamatába. A Svédországi Larcentrum-ban például a programozás mellett lehetőség van betekinteni az üzleti élet rejtelmeibe is. Emellett a könyvtár legtöbb bútorzata teljesen mobil, a székek szétszedhetőek, átalakíthatóak és lehetőség van tanulószobákat is bérelni melyre hatalmas belső tér áll a rendelkezésre.
Ez a részleg nagy hangsúlyt fektet a tudásra, és a nagy mennyiségű anyagot biztosít szinte minden témakörből. A más-más eszköz, a dizájn a források és az ehhez kapcsolódó foglalkozások folyamatosan arra ösztönzik az embereket, hogy a megszerzett ismereteiket továbbgondolják és fejlesszék. Ez a fajta elgondolás abból származik ,hogy az északi országok úgy gondolják ,hogy a felfedezések mindig valamilyen véletlennek tudhatóak be. Az ide látógatók többségénél nagy népszerűségnek örvend ez a hely, mivel sokukra nagy hatást gyakorolt, és egyeseknek teljesen megváltoztatta az életét.
A találkozóhely (Meeting Space)
Manapság egyre nagyobb igény van a szórakozó helyek mellett, olyan környezetre ahol az ember kulturáltan eltölthet egy kis időt, az ismerőseivel egy forró kávé vagy tea mellett. A meeting space pontosan azoknak az embereknek szól akik nem kedvelik a zajos kocsmákat, vagy a klubok dobhártyaszaggató légkörét. Az egyszerűbb kávézókban eltöltött idő mellett az üzletembereknek, politikusoknak lehetőségük van még arra is ,hogy konferenciatermet béreljenek és itt beszéljék meg az üzleti élet vagy a reálpolitika válságának gondjait.
Ezzel el is érkeztünk az utolsó ponthoz ami véleményem szerint a legjobban figyelemre méltó, ez pedig nem más mint a könyvtár az alkotás helye részleg (Performative Space) (Makerspace)
Maga a kifejezés egy egy olyan helyet jelent ahová az emberek azért mennek ,hogy alkossanak illetve létrehozzanak valami újat és még ráadásként együtt szórakozzanak is. Az első ilyen funkcióval rendelkező könyvtár a Fayettville Free Library volt ahová Lauren Smedley beszerzett egy 3D nyomtatót. Ma közel 230 négyzetméteres területet tartanak fenn a foglalkozásoknak amit Fab Lab-nak (Fabrication Labor) hívnak. A Fab Lab három részlegből áll, ebből az első a Creation Lab mely a serdülőknek van kitalálva. Itt lehet megtalálni a különféle barkácsoláshoz szükséges komolyabb eszközöket. A másik részleg a Little Maker, ez a kicsiknek tartalmaz mindenféle újdonságot melynek a fő célja az ,hogy a gyerekek ráérezzenek és behatárolják saját képességeiket, melyek a későbbiekben meghatározzák a pályaválasztásukat. Az utolsó részleg a Dream Lab amit a elsősorban a cégeknek szán a könyvtár, és a legkorszerűbb eszközökkel és számítógépes programokkal van felszerelve. Csak be kell iratkozni és a vállalatok alkalmazottjai máris szabadjára engedhetik a képzelőerejüket.
Zárásként elmondhatjuk, hogy szerencsére a könyvtárak egyre jobban kezdenek ráérezni azokra az igényekre, melyet a hagyományos oktatás nem tud betölteni. Éppen ezért azt hiszem pozitív szemmel nézhetjük ,hogy a Makerspace-re a külföldi könyvtárak többsége már alapszolgáltatásként tekint, és így csak idő kérdése, hogy megjelenjen nálunk Magyarországon is.
Források:
- realdania.org
- webarchive.nationalarchives.gov.uk
- modelprogrammer.slks.dk
- modelprogrammer.slks.dk
- blogs.ifla.org
- librariandbd.blogspot.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése