Tartalomfogyasztás

Ha tartalomfogyasztás, legyen aktív 

Az Ipad elterjedésével a tartalomfogyasztás és az informatika demokratikusabbá vált; ez azzal jár, hogy a digitális bennszülöttek – a mai kisgyerekek és általános iskolások – nemcsak egyre több eszköz között nőnek fel, hanem egyre korábban is kezdik használni ezeket. Ezzel kapcsolatban több felmérést is készítettek. A Kid Industries marketingügynökség egy 2011-es felmérésben azt vizsgálta, hogy az angol és amerikai szülők mennyire engedik, illetve hogy ítélik meg a tabletek használatát. A kutatásban 2200 gyerek és szülő vett részt, akiknek 3-8 éves gyerekeik voltak.

• A gyerekek 15 százaléka már használta a szülei Ipadjét; 
• A gyerekek 20 százalékának volt saját Ipodja; 
• A szülők 77 százaléka szerint a tabletek hasznosak; a készségfejlesztő alkalmazások segíthetnek a kreativitás kibontakoztatásában. 

Hogy az utolsó pontban igazuk van-e a szülőknek, arról megoszlanak a vélemények. Nem világos, hogy melyik elektronikus eszköz mennyire és hogyan befolyásolja a gyerek fejlődését. Az Amerikai Pediátriai Társaság (American Academy of Pediatrics, AAP) lefektetett bizonyos irányelveket, de ezek sem kőbe vésett szabályok; az újabb kutatási eredmények fényében módosítani szoktak az ajánlásaikon. Az 1999-es állásfoglalás szerint a 2 évnél fiatalabb gyerekeknek nem ajánlott a tévézés, mert közvetlenebb, lehetőleg a szülőktől származó információkra van szükségük. Ehhez képest 2006-ban végeztek egy felmérést, ahol a résztvevők 90 százaléka arról számolt be, hogy a kétévesnél fiatalabb gyerekük már fogyasztott elektronikus médiatartalmat. Az AAP legfrissebb, 2011-es ajánlásában már az áll, hogy a passzív tartalomfogyasztás lehet káros (tehát a tévézés és a videózás), ugyanakkor támogatják, hogy a kétévesnél idősebb gyerekeknek oktató szoftvereket adjanak, mert azoknak készségfejlesztő hatásai lehetnek.

Az Ipad közelebb áll az építőkockához

A Seattle Gyermekkórház professzora, dr. Dimitri Christakist szerint a tabletek népszerűbbé válása nem okozhat komoly gondot, ha a szülők odafigyelnek arra, hogy a gyerekek milyen tartalmakat fogyaszthatnak. Christakist, aki maga is az AAP tagja, úgy látja, a szervezet ajánlásai mára elavulttá váltak, de azzal egyetért, hogy különbséget kell tenni az aktív és a passzív tartalomfogyasztás között. A pszichológus egy kísérletre hivatkozott, ahol építőkockákkal játszó, illetve tévénéző gyerekek nyelvi készségeit tesztelték; meglepő módon az előbbiek jobban teljesítettek a teszteken. Christakist szeretné megismételni a kísérletet, de tévével és Ipaddel; úgy látja, az Ipad inkább az építőkockához áll közel, mint a tévéhez.

Bojti Andrea, a Gyermekpszichológus blog szerkesztője szerint a gyerekek géphasználatáról megosztott a szakértők véleménye, de azt a legnagyobb ellenzők is elismerik, hogy a számítógép jó eszköze lehet a kognitív képességek fejlesztésére: vannak szoftverek, amik a finom mozgást, figyelmet, logikát, rajzkészséget fejlesztik. Bojti azt is megjegyezte, hogy az elektronikus eszközök rendszeres, túlzásba vitt használata beszűkíthetik a gyerekek mozgásterét: akik túl sok időt töltenek a gép előtt, általában kevesebbet mozognak, kevesebbet vannak friss levegőn, és előfordulhat, hogy a kütyühasználat a személyes kapcsolatok, barátságok rovására megy. Ha a gyerek egyre több időt tölt a gépekkel, elhanyagolhatja a barátait, a hobbiját; ha állandóan a játékokról és a kütyükről beszél, könnyen kifárad és romlanak a tanulmányi eredményei, azok már a függőség jelei.