Ebben az összefoglaló írásomban ismertetem, az előző 4 cikkemnek a tartalmát, kitérve arra ,hogy melyik témát milyen okból választottam.
A múlt nagyjai
Az első cikkemben a régi könyvtárakat vettem szemügyre melyek monumentális tereikkel elkápráztatják az embert. Ezek elsősorban papi, és uralkodói könyvtárak voltak. Reprezentatív cél volt számukra a legfontosabb, mivel ezek jelképezték gazdagságukat, hatalmukat. Emellett még a kifinomult műveltségükre is hivatkozhattak. Ilyen volt Napoleon, és a spanyol király,
rokokó stílusban épített könyvtára, a Mafra palotában (Palácio Nacional de Mafra). A téma és a képek gyűjtésénél Thibaud Poitier munkáiból indultam ki.
Úgy gondoltam, hogy mielőtt a modern könyvtárakat, és irányzatokat bemutatnám, fontos visszatekinteni a múltra, amiből láthatjuk, hogy honnan indult a könyvkultúra, és hová jutott napjainkban. Így jobban átlátjuk a könyvtárak fejlődését és jövőjét.
A második cikkben a zöldkönyvtárakról írtam, mivel ez napjainkban egy modern irányzatnak számít., Emellett érdekesnek találtam Dubniczky Zsolt előadását, amit az ELTE Nyitott napok sorozat keretei között hallgattam meg. Az írásomban felvázoltam az irányzat létrejöttéhez szükséges feltételeket, egészen az 1713-ra tehető Carlowitz munkájától, az 1960-as modern környezetvédő mozgalmakig, mely Louis Carson néma tavasz c. munkájához köthető. Ezek után megemlítettem a nagyobb konferenciákat, melyek közül a 82-es 92-es és a 2002-es volt a legmeghatározóbb, ugyanis itt határozták meg, a fenntartható fejlődés fogalmát, és hogy ezt hogyan is kéne csinálni.
Az előzmények tárgyalása után ,megnéztem a zöldkönyvtár kifejezésnek a fogalmát, ami a klasszikus környezetvédő felfogást tartalmazza. Majd ismertettem az IFLA követelményét, a zöldkönyvtári cím elnyeréséhez. Fontos kitétel számukra ,hogy a könyvtár prezentálja a feltételeiket más intézmények felé. Követelmény ezeknél a könyvtáraknál egy különgyűjtemény fenntartása, mely vetőmagokat vagy más környezetvédelemmel kapcsolatos felvilágosító dokumentumokat tartalmaz. Természetes a leghatékonyabban akkor lehet felvállalni az irányzat követését ha már a kezdetektől, tehát az építésnél meghatározzák hogyan fogják építeni. A beszámoló végén a magyar kezdeményezéseket vettem szemügyre, megnéztem annak eredetét, és azokat az intézményeket melyek jelenleg is képviselik ezt az irányzatot.
Sajnos meg kell állapítanom ,hogy nálunk még kevésbé van elterjedve.
Ezek után az Északi országokra tekintettem mivel gyakran halljuk, hogy Magyarországnak róluk kéne példát venni könyvtárügyek tekintetében, mivel ők már úgymond a jövőben vannak. Ezért úgy döntöttem, írok róluk is, és megnézem ,hogy tényleg olyan jók -e mint ahogy állítják.Ezzel egyúttal betekinthetek a könyvtárak jövőjébe is. A svédek, finnek, norvégok és a többi ország közül végül Dániát választottam. Ennek a cikknek az elején leírtam az előzményeket melynél kiderül ,hogy a digitális forradalom eléggé megrendítette az addigi könyvkultúrát, mivel nemtudták hogyan igazodjanak el a számítógépek világában. A Model Program For Public Libraries nevű útkereső programon az állam és a helyi települések polgármesterei mellett számos építész, könyvtáros, is részt vett. A tanácskozások után lefektették azt a három alapelvet melyeket mind a mai napig figyelembe vesznek. Ezeknek a legfontosabb része, hogy az épületet a helyi adottságoknak és közösségi igényeknek megfelelően tervezik meg. Természetesen ekkor még ők sem tudták ,hogy beválik -e ez a terv vagy sem, de mindenféleképpen szerették volna, hogy fennmaradjanak a könyvtárak.,
Az elméleti kigondolások felvázolása után a gyakorlati részét vizsgáltam meg a témának, aminél láttam, hogy a dánok komolyan vették a kihívást és még a 2012-es év végén a Danish Agency és a Realdania támogatásával kidolgozták a Four Space Modelt. Ez négy részre ossza fel a könyvtár belső terét (Learning Space, Inspiration Space, Meeting Space, Makerspace). Ezeknek a részlegeknek mind speciális funkciója van, melyeket részletesen kifejtettem, külön kiemelve a utolsót a Makerspace-t mely szerintem egy hihetetlenül jó kezdeményezés.
A jövő felé menetelve....
Az utolsó cikk Anglia és Írország könyvtárpolitikájáról szól melyet két részre bontottam. Az első része a szemléletről szól, amely alapján elképzelték a jövőt. Az angolok is a könyvtárak végével számoltak, míg a Building Futures el nem készítette a 21st Century Libraries című tanulmányt, amiben 2003-tól 2024-ig igyekeztek megtervezni a jövőt. A dánokhoz hasonlóan ők is négy pontot hoznak ki melyet 4P modellnek neveznek. Ezek a People, Programme, Partners, és Places. Érdekes különbség ,hogy a Partnereknél a helyi cégeket is bevonják a tervezésbe és igyekeznek érdekelté tenni őket az épület és a belső rendszerek kiépítésénél. A következő pont a Designing Libraries Website ismertetését tartalmazza mely az elképzelések gyakorlati megvalósulását tartalmazza. Az Aberystwyth Egyetem kezdeményezte a projectet Alan Clark vezetésével aki először csak egy központi adatbázist hozott létre a könyvtárak számára. Ezután látva sikereségét, az MLA és a CILIP felkarolta továbbfejlesztette az oldalt. A sikeres együttműködés 2011-ig tartott amikor megvonták a pénzügyi támogatást. A honlap jelenleg non-profit szervezetként működik, melyet az önkéntes könyvtárosok, és szponzorok tartanak fenn, azzal az egyetemes céllal, hogy folyamatosan új ötletekkel, és segítséggel lássák el ,az Egyesült Királyság és Írország könyvtárait.
Azért választottam végszónak ennek az oldalnak az ismertetését mert a rengeteg képpel illusztrált tervek által betekinthetünk az egész világ könyvtári programjába és talán még a jövőbe is. Jó példa erre az utolsó cikkben említett Hunt könyvtár mely technológiára helyezi a hangsúlyt. A teljesen automatizált kiszolgálás mellett melyet a bookrobotok végeznek a virtuális eszközökkel történő oktatás is szerepet játszik.
Zárszó:
Mint ahogy láthattuk az új digitális világ nagy terhet jelentett a könyvtárak számára, azonban ismét az emberi kreativitásnak és leleményességnek köszönhetően, mára a modern technika megtestesítőiként, valamint a kulturált szórakozás központjává váltak. Érdemes végiggondolni, hogy a főurak könyvtáraitól, ahová csak ők léphettek be hová jutottunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése