A különféle médiamegosztók már egyértelműen igazolták, hogy napjainkban az interneten már bárki előállíthat tartalmakat. Az ilyesfajta tartalom előállítás történetét vizsgálva arra jutunk, hogy a blogok voltak az első olyan felületek, amelyek biztosították, hogy bármely felhasználó publikálhasson az interneten. A rendszer használatához alapvető szövegszerkesztési ismeretek elegendők. Történhet saját weboldalon, de blogokat összegyűjtő, így blogolási lehetőséget, felületet biztosító szolgáltatások oldalain is.
A blog formátum eredetileg webes naplószolgáltatásként indult (web-log). Napjainkra már csak a megjelenési felület napló szerűségét tartotta meg, miszerint a publikált tartalmak időrendben egymás alatt jelennek meg, a legfrissebb tartalmat (post/bejegyzés) mutatva legfelül.
A korábban egyszerű webes naplók mára komoly információ-források, tájékozódási felületek lehetnek. A blogolás gyors, olcsó, egyszerű és interaktív kommunikációs eszköz.
Van, hogy az adott blogot egyetlen ember készíti, de sok esetben előfordul, nem egyetlen fő szerkeszti, hanem több szerző is munkálkodik a megjelenő tartalmakon. A megjelenő tartalom így is személyes tartlom, tartalmazza a szerző/k saját gondolatait, véleményét. Blogolhat valaki saját neve alatt vagy az anonimitását (álnév, felvett név) megtartva is.
Léteznek tematikus blogok, ahol (a szerző vagy szerzők) az szóban forgó téma művelői, szakértői és egyéni véleményüket, szakmai tanulmányaikat és eredményeiket ezen a felületen teszik közzé. Ezen blogok a szerző/k szakmai életrajzának, portfóliójának szerves részét is képezhetik.
A blogra írt bejegyzések jellemzően szöveges tartalmú publikációk, egyúttal kiegészíthetőek bármilyen médiatartalommal (pl.: képekkel, videókkal, hanganyagokkal, stb.)
A blogbejegyzések jellegzetességei:
- Többnyire nem túlságosan hosszú publikációk.
- Az érdeklődés fenntartása érdekében hasonló időközönként követik egymást (pl.: 1-2 bejegyzés/nap, vagy 1-2 bejegyzés/hét esetleg 1-2 bejegyzés/hónap)
- Engedélyezhető, hogy a blogot olvasók hozzászólásokkal (a hozzászólások moderálhatóak) kiegészíthessék a bejegyzést, ezzel egy kétirányú (duplex) kommunikáció alakulhat ki.
- A nyilvános bejegyzések nagyobb felelősséget jelentenek a szerző számára, így jó eséllyel a közzétenni kívánt tartalom jobban átgondolt cikként kerül ki a felületre.
- Minden bejegyzés ellátható úgynevezett címkékkel (kulcsszavakkal), amelyek a bejegyzéseket segítenek kategorizálni, illetve a tartalom keresés során irányt tudnak mutatni.
- A bejegyzés tartalma bármilyen média lehet (szöveg, kép, video, stb.).
- Általában virtuális közösséget épít maga köré. (némelyek kifejezetten nagy olvasó/követő táborral rendelkeznek, míg mások kisebb méretűvel)
Mikroblog rendszerek
A mikroblog rendszerek hasonlatosak a blogokhoz, azzal a különbséggel, hogy ezeken a felületeken korlátozásra kerül a közlendő tartalom kiterjedése, így céljuk legtöbbször nem is egy konkrét tartalom megjelenítése, hanem egyfajta hírcsatorna szerepet töltenek be, például úgy, hogy a tulajdonosa egy másik internetes oldalon talált tartalomra felhívja a figyelmet, esetleg kommentálja azt. A másik sokszor használt funkciója egy adott témában, adott témára reflektálás, „gondolatkikiáltás” a virtuális térben. A mikroblogbejegyzés szerzője egy témáról, eseményről (kb. bármiről) kiírja gondolatait a közösségi felületre, így a mikroblogot olvasók értesülnek arról a bizonyos gondolatról, életeseményről. Ha valamilyen témában illetve téma köré szerveződve teszi a szerző, úgy az üzenetben megjelenik a témakör kulcsszava egy # (hashmark) karakterrel felvezetve. Ilyenkor ezen kulcsszó (hashtag) mentén a témában írt bejegyzések legyűjthetőek.
A legnépszerűbb mikroblog rendszerek:
- Twitter (https://twitter.com/)
- Tumblr (https://www.tumblr.com)
A mikroblogok elterjedésében kiemelkedően nagy szerepe volt a mobileszközöknek, hiszen azok felülete leginkább a gyors és rövid információközlést teszi lehetővé. Egy amerikai felmérés (Pew Research, 2015) szerint a 35 év alatti emberek fele már a Facebook és a Twitter hírfolyamát használja elsődleges hírforrásként, és nem csupán barátok, családtagok bejegyzéseit követi nyomon. (Feltételezhető, hogy egy európai felmérés is hasonló eredményekre vezetne.)
Ugyanakkor a fentieken túl a klasszikus média sem feltétlenül szorul háttérbe, az új csatornák elsősorban a saját tartalmak publikálását és gyors közzétételét teszik lehetővé.
Könyvtári viszonylat
Egyébként a könyvtári szférában is megjelentek a blogok, amik egyaránt szolgálnak külső és belső kommunikációs csatornaként, hírt adva a könyvtárral kapcsolatos fejleményekről, szolgáltatásokról, de egyben szakmai fórumként is működik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése